A Hét 1961/2 (6. évfolyam, 27-52. szám)
1961-08-06 / 32. szám
■ A Mongol Népköztársaság volt a Szovjetunió után a második ország, ahol a győztes forradalom után a nép vette kezébe sorsának irányítását. Mongólia, régi nevén Külső-Mongólia, egykor a Kínai birodalom elmaradt gyarmata volt. Nomád állattenyésztéssel foglalkozó népét a hübérurak és lámakolostorok fosztogatták. Az Októberi Forradalom fokozta a nemzeti felszabadító harc kibontakozását. 1920-ban megalakult a Mongol Népi Forradalmi Párt, és hadserege kiűzte a kínai csapatokat és Ungern tábornok orosz fehérgárdistáit az országból. 1921. július 11-én Urzában (ma Ulan-Bator) kihirdették az ország függetlenségét, 1924-től népköztársaság. A hűbériség felszámolásával — átugorva a kapitalista fejlődés időszakát — a Szovjetunió segítségével egyenesen a szocialista fejlődés útjára lépett. Mongólia előtt — mely tizenötször nagyobb, mint Csehszlovákia, de csak valamivel több mint egymillió ember lakja —, a társadalmi átalakuláshoz vezető úton középkori elmaradottsága, a hűbéri rendszer, az ipar és mindennemű közlekedési vonal teljes hiánya s a katasztrofális elhalálozási arányszám volt a legnagyobb akadály. Az ország gazdasági életében legjelentősebb az állattenyésztés. A forradalom után még sokáig a feudális főurak és a lámakolostorok kezében volt az állatállomány jelentős része. Abban az időben rengeteg volt az analfabéta, a betegségek óriási pusztításokat vittek véghez az emberek s azt állatok közt egyaránt, lévén az egészségügyi szolgálat csaknem ismeretlen fogalom az akkori Mongóliában. 1924-ben egyébként jelentős állatállományhoz nem volt megfelelő állategészségügyi szervezetük, mindössze 4 állatorvos működött. Az Irkutszk—Ulan- Bator—Pekingi vasútvonal csak 1959-ben nyílt meg. Addig az egyetlen közlekedési eszköz a teve volt. Központi Kövezetéit, amely a fővárost látja el hőenergiával Az ország igazi fejlődése a második világháború után kezdődött. 1945. októberében a nép egyhangúan a Kínától való függetlenségre szavazott, amit Kína is elismert. 1947. óta kötelező a népoktatás. Ulan-Batorban állami egyetemet létesítették. Megvetették a nagyipar alapját, fejlődnek az ipari és kereskedelmi szövetkezetek. A Szovjetunió segítségével megindult a színes fémek, a szén és kőolaj kitermelése, hőerőművek és közszükségleti ipar építése. Ma a szocialista tábor valamennyi országa segítséget nyújt Mongóliának. Csehszlovákia is jelentősen kiveszi ebből a részét. Csehszlovák segítséggel felépült egész ipari üzemeken kívül, szállítunk gépjárműveket, mezőgazdasági gépeket, üveget és mindenféle közszükségleti cikket. Csehszlovák szakemberek, akik geológiai vizsgálatokat végeztek az országban, megállapították, hogy Mongólia rendkívül gazdag mindenféle ércben és ásványban. Ismeretesek só, arany, grafit, ólom, réz, nikkel, azbeszt, vas és gyémánt lelőhelyek. Jelenleg a fővárostól nem messze szenet bányásznak. Mongóliában állami gazdaságaink szakemberei szaktanácsokkal látják el az állattenyésztőket. Az állatállomány jelentősen növekedik, jelenleg (juh, ló, szarvasmarha és teve) 25 millió darabot számlál. A Mongol Népköztársaságot technikusaink is felkeresik, akik nemcsak üzembe helyezik az általunk épített üzemeket, de a mongol munkásokat is betanítják. ■ —ta— Kilátás Ulan-Bator külvárosára az első világháborúban elesett hősük emlékművéről. A gyakori helyváltoztatásra kényszerült noinád pásztorok számára a szétszedhető jurta a legmegfelelőbb lakás Ulan-Bator egyik legmodernebb ipari üzeme: bőripari kombinát, amelyet köztársaságunk épített fel Feher teve — a mongol aiiacienyeszcoK büszkesége
