A Hét 1961/1 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-22 / 4. szám

A járási (semadok-napon fellépő énekcsoportok egyike

vetkezeti jog, a szocialista munkabrigádok és a jövő embere, alapismeretek a földről stb. Mind az előadások megszervezésében, mind az előadások megtartásában derekasan helyt álltak a járási vezetőség tagjai.

Az ipolykeszi és az ipolykovácsi járási Csemadok-napck szervezéséért szintén dicséret illeti őket,

A járási vezetőség mellett működő irodalmi kör tagjai a magyar nyelven megjelenő járási újságban nemcsak cikkeket jelentetnek meg, hanem megszervezik a levelezők hálőzatát is. A ,.Haladás“ már most is jelentős szerepet tölt ba a járás kulturális életének fellendítésében.

Wilhen, az ellenőrző bizottság elnöke és Csák István, a losonci helyi szervezet elnöke, zavarja meg beszélgetésünket.

— Hogyan dolgozott az ellenőrző bizottság ? — kérdezem Wilhen elvtárstól.

— Dolgozhatott volna jobban is. Szerintem nagy hiba volt. hogy nem hívtak meg az el-Hfnívelodési gondok az Ipoly mentén

öt perccel a konferencia előtt

A Osemadok losonci járási titkárságán vagyunk.

— Hogyan dolgozott a vezetőség a megnagyobbodott járásban? — kérdezem Koncz elvtárstól.

— Hogyan? — Hát, hogy őszinte legyek, nem ment minden úgy, mint a karikacsapás. 1960. április 3-ig mindössze tíz helyi szervezet volt a járásunkban. Az átszervezés után már ötven helyi szervezet munkáját irányítottuk. Amíg csak tíz helyi szervezetünk volt, addig a járási titkár csaknem naponta látogatta őket, s így a járási vezetőségre főleg csak az elvi irányítás hárult. Most azonban feltétlenül szükséges, hogy a járási vezetőség tagjai gyakorlati segítséget is nyújtsanak, látogassák az egyes szervezetek vezetőségi és taggyűléseit, adjanak tanácsot a felmerülő problémák megoldásához. Ez bizony nehezen ment, és még ma is nehezen megy.

— Azért nem olyan veszélyes a helyzet — sző! közbe Rados elvtárs —, lényegében a járási konferencia határozatát teljesítettük.

Több mint 100 előadást szerveztünk, méghozzá a legaktuálisabb problémáktól, mint pl. a harmadik ötéves terv feladatai, földműves szönökségi ülésekre, amelyeken közösen megbeszélhettük volna a problémákat.

— MUyen a kapcsolat a járási székhelyen működő helyi szervezet és a járási vezetőség között? — fordulok kérdésemmel Csák elvtárshoz.

— Minden túlzás nélkül mondhatom, hogy nagyon jő. Noha helyi szervezetünk vezetőségében tapasztalt kultúnmunkások vannak, szükséges a járási vezetőség irányítása, tanácsadása, lejkesitése. A jö kapcsolatot eredményes munkánk is igazolja.

Helyi szervezetünk jö munkát végzett a kérdés-felelet és irodalmi estek megrendezésénél, előadások szervezésénél. A leggazdagabb termést viszont a színjátszás területén arattuk. A Titkárnő és a Bástyasétány cimü zenés vígjátékkal, valamint esztrád műsorral 42 alkalommal szerepelt együttesünk. Nem akarom azt mondani, hogy nálunk minden rendben van. A ténccsoport és az énekkar újjászervezése évek óta probléma. Kevés a fiatal.

— Ez nemcsak a losonci helyi szervezetnél

Jelenet a losonciak Bástyasétány 77 cimü víg játékából

van így, — veszi át a szót Koncz elvtárs. Az évzáró gyűléseiken majd mindenütt felmerült a kérdés, hogyan lehetne jobban bekapcsolni fiatalságunkat a kultúrmunkába, hogyan lehet énekkarok szervezésével és szövetkezeti klubok alakításával tovább fejleszteni a meglevő tánccsoportok munkáját.

Talán éppen a fő cél elérését nem segítette kellőképpen a járási vezetőség. Megalakítottuk a járási népművelési, népművészeti és dramaturgiai bizottságokat. Azonban ezek a bizottságok alig csináltak valamit. A járási vezetőség formálisan értékelte munkájukat és nem tette meg a kellő intézkedéseket a bizottság munkájának irányítására.

Száz szénák is egy a vége: a helyi csoportok küldötteinek lesz miről tárgyalniuk a járási konferencián.

TÖTH DEZSŐ

€gy a sok közül,

Sót) bácsi a tavalyi járási konferencián

aki a C semadok járási konferenciájának küldötte lesz. éj hatvanhat éves Sóti János bácsi Libádról igazán megérdemli ezt a megtisztelteiést. Lakásán látogattuk meg, ahol közvetlen kedvességgel mesélte el élete történetét. Bizony, ez az élet eléggé gondterhes és tövises volt.

Egész fiatal korától kezdve a napszámmal keresett csekély bérből tengette életét. Báró Ulmann Adolf bélai földbirtokán dolgozott. A kommunista pártnak megalakulásától kezdve tagja.

— Sokat szenvedtem ezért - meséli -, minduntalan házkutatásokat tartottak nálam. Mivel olyan alacsony volt az órabér, hogy nem tudtuk családunkat eltartani, 1921-ben mi, bétái földmunkások sztrájkba léptünk. Ezért sok más társammal együtt börtönbe kerültem. Kiszabadulásom után 1945-ig nem tehettem be a lábam a faluba, de azután elégtételt kaptam, mert 1951-ben megválasztottak a szövetkezet elnökévé. Könnyeztem a meghatottságtól, jót esett ez a bizalom. Ma már nyugdíjban vagyok, itt élek a feleségemmel Libádon, de azért sokszor meglátogatom elvtársaimat a szövetkezetben, és mikor terveikről beszélnek, bizony fáj a szívem, hogy nem most vagyok fiatal.- Milyen munkát fejt ki Sóti bácsi a Csemadokban?

Alapító tagja vagyok, és öt éve a helyi szervezet elnöke.-* Hány tagja van a Csemadok libádi helyi szervezetének, és milyen munkát végeznek?- Sajnos, nem nagyon dicsekedhetünk, mert a még pár éve ötvenhárom tagot számláló csoport ma huszonháromra csökkent.- Mi ennek az oka?- Kicsi a falu, csaknem az összes tömegszervezetben ugyanazok a személyek működnek, és részben a segítség hiánya miatt, részben pedig a viszálykodások miatt, elmaradoztak.- Ezek alapján semmilyen kultúrmunka nem folyik a faluban?- Dehogynem. Vannak azért lelkes tagjaink, hiszen sikeresen működik a színjátszó-csoportunk. Legutóbb az „Őri dámák és huszárok ' című vígjátékot adták elő nemcsak itthon, hanem a szomszédos községekben is. Fiatal koromban én is szívesen műkedvelősködtem feleségemmel együtt. Ma pedig szabad időnket olvasással töltjük.- Mit gondol, Sóti bácsi, hogyan lehetne fellendíteni a Csemadok munkáját Libádon?- Erre nehéz feleletet adni. Talán ha több segítséget kapnánk a járástól. Belátjuk azonban azt is, hogy a területi átszervezés következtében olyan nagy lett a járás, hogy nem győzik a munkát a járási vezetőség tagjai.- Legjobb lenne, ha Sóti bácsi előterjesztené kérését a járási konferencián, ott biztosan találnak majd megoldást.

KOPASZ CSILLA

20