A Hét 1961/1 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-15 / 3. szám

a haladás és az éhség jegyében A néhány év előtt épült ún, „Nemzeti Egye­tem“ Mexiko-Cltyben — egy egész város csu­pa egyetemi épületekkel és internátusokkal 34 000 hallgató részére. Az egyetemi könyv­tár épületét azték stilushan készült hatalmas mozaik díszíti, jelképéül annak, hogy a mexi­kói fiatalságot a nemzeti hagyományok szel­lemében óhajtják nevelni — a nagyfokú jenki befolyás ellensúlyozására. Guatemala, Hondu­ras és a többi szomszéd állam számára Mexi­kó, Kuba mellett, már régen példaképül szol­gál. Kétmillió négyzetkilométer kiterjedésű területével Mexiko nagyobb, mint vala­mennyi nyugat-európai állam együttvé­ve. Ekkora ma! 1948 előtt azonban két­szer ilyen nagy volt, hozzá tartozott Te­xas, Űj-Mexiko, Kalifornia és más, az USÄ-ba bekebelezett tartományok, ame­lyekre az Egyesült Államok különösen büszke, mert ezek leggazdagabb terüle­tei. Az amerikai intervenciós háborúk gyülöltté tették a jenkiket, akiknek ezekből az időkből maradt meg a „grin­gó“ gúnynevük fa green coat = zöld ka­bát eltorzított alakja). — Igen sok kül­politikai kérdésben haladó álláspontot foglal el Mexikó. Minden nyomásnak el­lenáll a Franco rendszerrel való diplomá­ciai kapcsolatok felvételének kérdésében; a Szovjetunió mellett az egyetlen állam volt a világon, amely nem ismerte el az 1938-as müncheni diktátumot, vonakodott katonákat az ENSZ rendelkezésére bo­csátani az észak-koreai rablóhadjárat idején; és az Amerikai Államok Szerve­zetének (OAS) konferenciáján ellene volt a forradalmi Kuba belügyeibe való be­avatkozás politikájának. Sajnos belpoliti­kájára nagy nyomást gyakorol az USA kormánya és azért Mexiko gyakran nép­ellenes kurzust folytat. Mexikó legfontossabb ásványi kincse az olaj (évi termelése mintegy 12 millió tonna, tarta­lékai elérik a 400 millió tonnát). Az olajter­melése és elosztás 1938 óta a PEMEX, az álla­mosított „Petroleos Mexicanos" vállalat ké­zében van. Ddaz diktátor koncessziót adott az USA-nak és Nagy Britanniának az ásványi kincsek feltárására és kiaknázására. Az üzlet virágzott, hiszen Mexiko az ezüstércteríhelés­­ben az első, az ólomérctermelésben a második s az antimon- és molibdéntermelésben a har­madik helyen áll a világon. Cardehas elnök kisajétitotta a külföldi olajkutakat és finomí­tókat. így aztán nincs egyetlen benzinkút sem az országban, amely a Shell, a Standard-Esso vagy a Texaco USA-konszernek nevét viselné. i Abol de Tulé-ban állnak az indián őslakosság magas kulturális színvonalának monumentális emlékei. A mayák, aztékok és toltékok biro­dalmából ismertek az óriási nap- és holdpi­ramisok, akárcsak a harcosok temploma (a ké­pen). Tula közelében áll a világ legöregebb fája is, a „Zöld gejzír”. Adatai: 2000 éves, 40 m magas, átmérője 36 méter, súlya mint­egy 500 000 kilogramm. Tiszta indián a 31 milliót számláló lakosság egy negyede. Az indiánok, mint a lakosság legnagyobb része, elképzelhetetlen nyomorban élnek. A munkavállalók húsz százaléka teljesen munkanélküli. A fiatal indiánoknak nem sok­kal rosszabb a sora, mint a néger fiataloknak, valahol az USÁ-ban. A tíz évesnél idősebb la­kosság ötven százaléka Írástudatlan.

Next

/
Thumbnails
Contents