A Hét 1961/1 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1961-06-18 / 25. szám

(I. Délután Nagyfödémesen) Nem a faluban, még csak nem is a te­lepen, hanem a Páskom dűlőben. Haragos­zöld búzatenger szélén állunk. Persze, nem ok nélkül. Két idősebb embert pillan­tunk meg a vetésben. A hetvenhárom éves Kögler Józsi bácsit és a hatvanhét éves Vizibla Pétert. Szövetkezeti tagok mind a ketten. Régebben kisparaszt volt az egyik, mezőgazdasági munkás a másik. Közel ezerötszáz hektáros szántó veté­sében nézik, morzsolgatják az érőben lévő kalászokat. Nem először járnak a búzában, évtizedek óta hajtja őket a kí­váncsiság. A különbség annyi, hogy ma már nem ülnek le kaszát verni a szemle után, nem készítik nagy buzgalommal a csapófát és szerszámos tarisznyát, pihen­jen a szögön minden békében, a szerelők és gépjavítók dolgozzanak, hogy mire beérik a kalász, készen legyen a traktor, kombájn, sorozógép. Sorozógép? Beszéljenek csak az öregek. — őszintén megvallva, mi nem tudjuk, hogy az mire jó megint. Annyit tudunk, hogy évről évre újabb gépek vándorolnak ka a határunkba. Először jött az arató­gép, aztán következett a kombájn, most meg egy vadonatúj sorozógép mutogatja magát szövetkezetünk udvarán. Nagyon jó, hogy nincs szükség a kaszára, az erőnkre, de hogy mi az a sorozógép? Boros Jenó agronómus szintén itt tar­tózkodik a közelben, a kijavított és át­­aiaklott kombájnok körül téblébol; ma­gyarázza meg ő, amit az öregebbek nem tudnak. — Az idén két menetben végezzük az aratást. A helybeli állami gazdaság föld jén meggyőződtünk tavaly, hogy így a legjobb aratni. Ezért van szükségünk a sorozógépre. Gyorsan rendre fekteti a búzát, s két napos szárítás után a szöges hengerrel ellátott kombájn felszedheti és elcsépelheti. Nagy előnye, hogy korábban lelhet kezdeni az aratást, a szem nem hull ki és a magot sem kell szárítani, bekerülhet mindjárt rendeltetési helyére. — Hány gépe van a szövetkezetnek? — Hét kombájnja és négy sorozógépe. Előreláthatólag június utolsó hetében fo­gunk hozzá az aratáshoz. A cél: gyorsan, lehetőleg tizenkét nap alatt végezni. — A gépek rendben vannak? Beljebb megyünk a faluba, pontosabban a szövetkezet udvarába, ahol olajoskezü munkások mozognak fürgén a gépek kö­zött. Itt van a javítóműhely, itt állnak a traktorok s az aratógépekből átalakított sorozógépek. Schweitzer Vilmos műhelyvezetőnek ad­juk át a szót. — Június tizedikére befejeztük a javí­tást. A csapágyakat tüzetesen átvizsgál­tuk, az alkatrészeket megolajoztuk, be-Érik a kalász A ra tá sra k é szü l a z o rszá g Molnár Jenő hrigádvezetC és Knzsan György traktoros az új sorozógépet vizsgálja zsíroztuk, és ami a legfontosabb, felaján­lásunkhoz híven, időben elkészültünk az átalakítási munkálatokkal. A szövetkezet vezetősége határozott: két menetben aratunk. Mi meg cselekedtünk: a kaszá­kat leszereltük a kombájnokról és he­lyükre szöges hengereket tettünk. Az aratógépeket is átalakítottuk, hogy csak kaszáljanak és ne kössenek. — Mi hiányzik még? Az égre tekint, a tova szálló fellegekre, amelyek eltakarják a napöt. Jó idő kell, szép napos idő! — mondja a tekintete. Egyszóval meleg, hogy gépek és emberek munkája nyomán minél előbb asztalunkra kerüljön az új kenyér. —m— Szöges hengerek a kaszák helyén Glemba Mihály elnök és Boros Jenő agronómus számbaveszik a kijavított és 'átalakított kom­bájnokat

Next

/
Thumbnails
Contents