A Hét 1961/1 (6. évfolyam, 1-26. szám)
1961-06-11 / 24. szám
Nehéz leiadatot jelent a kivonási példák kiszűrni tása a másodikosoknak.. Az ötödikesek gyomlálnak Előkészülés a másnapi tanításra. '(.... •• Otévfolyarnú, egytantermes, osztatlan iskolában huszonhét gyermeket tanít és nevel a szovjet iskolákban bevezetett módszer szerint, aminek a lényege abban áll, hogy öt osztály egyidejű foglalkoztatásához a leggazdaságosabban használja fel az időt. Szakirodalom feladata elemezni ezt a módszert, ehelyett inkább azt említem meg, hogy kísérleti pedagógiai munkát is végez a tárgyi tanítás keretében. Erről azonban már ö maga nyilatkozik: — A központi pedagógiai kísérleti intézet bízott meg ezzel a munkával. Nekünk, kísérleti tanítást végző tanítóknak a legfőbb feladatunk új oktatási módszereket, célravezetőbb szemléltetési eljárásokat keresni munkánkban. Én például most főleg azzal kísérletezem, hogy az adott tanterv keretei között hogyan lehet a legeredményesebben felhasználni a filmvetítéseket. Munkámról ügy adok számot, hogy a kiadott irányelvek alapján részletes óravázlatokat készítek, elvégzem a tanítást, s aztán az illető óravázlatokat felküldöm a kísérleti intézetnek felülvizsgálásra. Ha módszereim jobbak az eddigieknél, akkor módszertani utasítások formájában bevezetik valamennyi iskolában. Persze, időnként gyakorlatilag is be kell mutatnom módszereimet, az intézet kiküldött munkatársa előtt. Hogy számos kiváló ötlettel, jó módszertani képességekkel rendelkezik, arról magam is meggyőződhettem. Egy délelőtti tanítása során öt-hatféle életszerű szemléltető eljárást alkalmazott az órák jellegének megfelelően. Az első osztályosok szemléltető asztalon makettekből kiképzett falu házacskái között babrálva tanulták meg a közlekedés szabályait. A másodikosok szemléltetési célra készített órán ismerkedtek az időmérés fogalmaival. A harmadikosok dramatizált játék formájában üzletesdit játszva gyakorolták be egyik olvasmányuk szavait. Az ötödikeseket pedig tárgyszerű méricskélésekkel vezette rá a törtek fogalmának megismerésére — s azon már mindegyikük csodálkozott, hogy milyen könnyű megérteni a levegő áramlását a lobogó gyertyával bemutatott kísérlet alapján. Nincs órája, amelyben nőm használna fel valamilyen gyakorlati eljárást, vagy szemléltető módot. Olyan egyszerű és érthető a tanítása, mint az okokra és okozatokra lemeztelenített élet, s maga olyan természetesen áll ebben a falusi környezetben, mint az általa oltott rózsafák és gyümölcsfacsemeték meg bokrok és a konyhakerti növények az iskolakertben. Ennek a tájnak az embere, ettől a falutól nem messze, a fábiankal vasúti őrházban töltötte gyermekkorát, s tanítói pályája sem vetette messze vidékekre. Működésének állomásai Rimaszombat, Losoncapátfalva, Vüké, s most Terbeléd. Ahogy tanítás közben magyaráz, táblára ír és töröl, ahogy szemléltet, mutogat, rneg írásbeli munkát ellenőriz, akaratlanul is megképzik gondolataimban, hogy ilyennek kell lennie a nép tanítójának. Aki a kis lehehőségeket saját lelkesedésével, sok fáradsággal és nem kevesebb leleménnyel pótolja. Mert, ahogy később azt is megtudom, nem csak kicsinyeket, de serdültebbeket és felnőtteket is tanít. Két szövetkezeti munkaiskolát, szlovák nyelvtanfolyamot, és légoltalmi tanfolyaméit vezet. Előadója a Politikai és Tudományos Ismereteket Terjesztő Társaságnak, edzője és vezetője az ifjúsági futballcsapatnak, pedagógus tanácsadója a községi pionírcsapatnak. Színdarabokat rendez, méhészkedésre oktat, filmeket vetít. Ö írja a község krónikáját, s ő vette az iskolás ifjúság színielőadásaiból befolyt pénzen a község első televíziós készülékét is, amely most már vasárnap délelőttönként a fiatalságot szórakoztatja. 'Hogy milyen lehet egy falusi tanító egésznapos elfoglaltsága, az olvasó képzelőerejére kell bíznom, ö ennyit mond róla: — Korán kelek, későn fekszem. Nincsenek unalmas óráim. Tanít, oktat, kicsinyeket, felnőtteket, közben maga is tanul, okul. S ezekről nyomot akar hagyni, nemcsak a község krónikájában, de másutt is. Erről azonban már szemérmes szerénységgel szól: — Este, amikor csend van körülöttem, leülök Írni. A mai élet, a falusi élet is ánnyi kérdést vet fel a gondolkodó ember számára, hogy akaratlanul is tolira kívánkozik. Én leginkább a szatirikus elbeszélés műfáját művelgetem, mert az emberi hibák és visszásságok írásra inspirálnak. Ilyen elbeszélésekből már többet őriz íróasztalának fiókja. Néha egy-kettő meg is jelenik belőle a vidéki sajtóban. Persze, azért vannak munkájában néha eredménytelenségek is. Van úgy, hogy kisebb kudarcok, sérelmek egyszer-egyszer elbúsítják néhány órára, de aztán valamilyen belső tűztól fütve, serényen halad az útján előre. Érdemes élete van, olyan szépen, természetesen telik, mint amilyen természetesen, szépen dongják körül méhei kertjében a virágokat és gyűjtik a mézet, MIKUS SÁNDOR 21
