A Hét 1961/1 (6. évfolyam, 1-26. szám)
1961-06-04 / 23. szám
, * Im tfflliifkfä oa üveq Az üvegkalitkában: Eichmann és egy rendőr. Balról a védő: dr. Servatius. Í||IMR!!i!!M történelem legnagyobb gyilkosság! pőrében a vádlott Elchmann golyóálló UvegkaUtkában ül bírái előtt. Nagyon is helyénvalónak látszanak a biztonsági rendszabályok, mert a szörnyű felháborodás amit a „halál könyvelője" Jeruzsálemben kivált, könnyen lehetséges, hogy valami lőfegyverrel oldaná meg a helyzetet. Az izraeli igazságszolgáltatás joggal óvja Elchmannt egy idő előtti ítéletvégrehajtástól. Neki — mint az általa irányított zsidómészárlások legfőbb tanújának — vallomást kell tennie az egész náci halálmasinériáról: az eszközökről icsakúgy, mint a többi vétkes személyről. Eichmann védője, dr. Servatius, mint a nyugat-német kormány érdekeinek őre legjobban éppen az utóbbitól, vagyis attól fél, hogy a tömeggyilkos vallomása fényt vethet egyes, ma még élő személyekre, akik annak idején meghúzódtak a háttérben. Ezért görcsös igyekezete, hogy a tárgyalás menetét csípős közbeszólásokkal; különféle ellenvetésekkel) lelassítsa, ezért tette vita tárgyává a bíróság illetékességét, ezért orcátlan megállapítása, hogy a többmillió zsidó haláláért a nyugat-német kormányzat Izrael államának ' kemény valutában már régen jóvátételt nyújtott. Nyilvánosságra jutott közben, hogy dr. Hans Clobke nyugat-német államtitkár dr. Servatius ifjúkori barátja, háborús bajtársa, akivel ugyanannál a hadtestnél szolgált. Ma már Izraelben senki sem csodálkozik rajta, hogy Bonn éppen Servatiust bízta meg Eichmann védelmével. Adenauer államtitkára, Globke, a fasiszta fajvédő törvények szer-, vezője és magyarázója, a tömeggyilkos Eichmann szellemi felbujtója rendkívüli szövetségesre talált: a perben folytatott taktikázásának az a célja, hogy elíeledtesse, a vádlott tágas Uvegkamrájában több hely szabadon maradt, amelyek jogosan néhány bonni nagyságot illetnének meg. Három nemzedék a jeruzsálemi törvényszék termében, megrázó képe az emberi fájdalomnak. Az Eichmannpör majd mindegyik hallgatójának ott pusztult valamely hozzátartozója a náci birodalomban: a nagyapa unokáit, a feleség a férjét, a gyermekek szüleiket veszítették el. őket akarja Adenauer kormánya meggyőzni, hogy fájdalmukat már régen csengő aranyakkal vásárolta meg. Ezek azok a kezek, amelyek milliók és milliók halálos Ítéletét aláírták. Már nem tudja pontosan, hogy több mint négy milliónyian, vagy kevesebben mint hat milliónyian voltak, akiket a géppuskák csöve elé, a gázkamrákba és a krematóriumokba küldött, jelentette ki a tömeggyilkos előzetes kihallgatása során szenvtelenül, egy korrekt kereskedő arckifejezésével. 19