A Hét 1961/1 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1961-06-04 / 23. szám

Utak ajövdbe A laikus talán így képzeli: Ül a tüdős az asztala mellett, teje a két kezére támasztva. A hamutálca te­li cigarettavégekkel, egy porcelán­csészében zaccos fekete. A tüdős égő szemmel néz ki az ablakon a sötét éjszakába. Gondolkodik. Kor­szakalkotó felfedezésen töri a fe­jét. OdakUnn komor, téli éjszaka, a süvítő szél szárnyán zizegve száll a porhő, és tüdős szeme előtt furcsa ábrák, képletek, vegyjelek járják boszorkánytáncukat. Lassan szürkül az égbolt, közeledik a reg­gel. A tüdős fáradt, de szlvősan töri a fejét tovább. Megvett, ki­áltja egyszerre diadalmasan a homlokára ütve, megvan! Papírt ceruzát ragad, és rajzol és számol és Ír és mindenről megfeledkezik. Mire világos reggel köszönt a vi­lágra, megszületik a nagy mü. A korszakalkotó felfedezés. Hét nem, nem Így van. A dolog sokkal bonyolultabb. Novákyban, a Kőolajvegyészeti Kutatóintézetben láttuk, hogy nem Így van. Chemical abstracts. \ Az Intézet kézi könyvtárában Is láttuk, hogy nem így van. — Minden tudományos felfedezés kutató csoportok közös munkájá­nak az eredménye — mondta Ste­fan Krátky, az intézet főmérnöke. Idősebb, zömök ember, a kezében kurta pipát szorongat, és mialatt beszél: a kék füstfelhökön keresz­tül szemünkbe néz. — Nézzenek jől körül — Int a kezével a könyvespolcokra — vala­mennyi kutatómunkának itt láthat­ják az alapjait! A polcokon köröskörül vaskos zöld és barna kötetek. Chemical abstracts 1926, aránylanak a betűk az egyik barna sorozaton. The jo­urnal of the American chemical society Vol LXXI — 1949, látod a másik, zöld sorozaton. Vesztnylk Moszkovszkovo Unylverszltyeta Szerlja Khlmlja, olvashatod a ci­­rlllbetüket a harmadikon. Évtizedek tudományos folyóirat- termése. Amit az ember az elemekről, a ve­­gyületekről, ásványokról, kövekről A spektrofotométer adatai sokat mondanak, a hozzáértőnek. és folyadékokról tud, minden itt van felhalmozva. Évezredes szívós harc eredményei a megismerésért, a világ alkotó megváltoztatásáért. Minden kötet a vegyészet egy-egy ágát jelenti, amelyet olvasva a hozzáértő előtt sok ragyogó elme évszázados munkájának az ered­ménye tárúl fel. Van mire támasz­kodnia. Talán sehol nem érvényes úgy a tétel: a jövő építéséhez a múlt analízise és tapasztalatai ad­ják az alapokat —, mint éppen a tudományos kutató munkában. Max. 8 % oxigén A fejlődő technika Igényei és rohand idő a kutatómunka szá­mára magától hozza a feladatokat. Íme! A jövő ruháinak, szöveteinek alapanyaga a műszál — a te­rűén. A különféle műszálak' gyártásához úgynevezett gllkolot szükségesek, főképpen a monoeti­lén glikol. Minél több műszál fel­­hásználásával készült utcai vagy estélyt ruha jelenik meg a kiraka­tokban, annál több glikolra van szüksége az iparnak. A glikolokat klórlzélással gyártják, ám Így drá­gák és folyó vizeink sem bírnak már el több klóros szennyező anya­got. Az intézet dolgozóinak kész a feladatuk: kidolgozni a monoé tűén­­glikol olyan gyártástechnológiáját, amelyhez nem szükséges a klór és olcsóbb, mint az eddig Ismert módszer. Kidolgozni továbbá a müszálgyártás új munkafolyama­tát. Megvan a feladat, kezdődhet a munka. A kézikönyvtár kötetei megelevenednek, halkan zizegnek, a szakkönyvek, folyóiratok lapjai. Működésbe lép a kutatómunka másik alappillére — az emberi agy. Az agysejtek dolgozni kezde­nek, az Idegeken elektromos im­pulzusok lüktetnek, vegyi folya­matok, reakciók zajlanak le az agykéregben — a szemlélő csak annyit látna, hogy fehér köppenyes férfi ül asztala mellett, vagy áll az Uveglomblkok sora előtt és a hófehér papírlapok számokkal, be­tűkkel, jelekkel, a gondolat anya­­glasult, érzékelhető jeleivel telnek meg. A probléma nehéz és Igényes. Az új gyártási módszer szerint a Jozef Krátky főmérnök munka közben Ember a lombikok között vegyi folyamatok során az alaku­ló anyagba nem kerülhet több, mint nyolc százalék oxigén. Oly tökéletes pontossággal kell tehát mérni az oxidok mennyiségét, amilyen pontossánot gyakorlatilag csak el lehet érni. Fél méter magas barna szek­rényke áll előttünk A belsejében két hengeren milliméter beosztású papírszalag fut. Finoman rezgő acéltű Illa vonalakat rajzol a pa­pírra. Automatikus chromatográf, amely négy percenként szinte ab­szolút pontossággal lemérni, hogy mennyi oxigén és mennyi etilén van a magas nyomás alat: formá­lódó vegyületben. A laboratórium­ban kifogástalanul működik a mű­szer. Rövidesen bekapcsolják a termelésbe. — Ezt a feladatot hát megol­dottuk! — mondja a kék köpenyes magas férfi, a chromatográf ter­vezője. Az automatikus chromatográf meg a tervezője (Folytatás a 14. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents