A Hét 1961/1 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-01 / 1. szám

Akik Xziiveszterkor v iiT íix x I íiiiíi L A post&s. Szilveszter éj­szakáján ezrével jönnek­­mennek a táviratok, ország­szerte. Rokonok, barátok, ismerősük keresik lel né­hány sorukkal, szerencsekí­­vánatalkkal társaikat az új­év hajnalán. S ö járja az utcákat, rőja az emeleteket, s mosolygós arccal köszönti a boldog embereket. A telefonoslány. Boldog ö is, hogy közvetítheti a jó­kívánságokat. Mert ez is boldogság, nemcsak a bál, nemcsak a mulatság. A fütő. Hogy meleg le­gyen Szilveszter éjszakáján. Hogy ezren és ezren jói érezzék magukat a hideg éjszakában, neki kell helyt állni. Ez is kötelesség, ez is munkakör, ezt is keli va­lakinek csinálni. Még, ha újév hajnalán la. Egy régi hagyomány: aki nem virraszt, a kémény­seprő. Mennyi tréfa, meny­nyi babona járja világszer­te vele kapcsolatban. De­­hát, ki állíthatja, hogy kéményseprővel találkozni — méghozzá Szilveszter éj­jelén — nem szerencse, ő ugyancsak rója a han­gos utcákat, szalutál a já­rókelőknek: boldog új­esztendőt! A mozdonyvezető. Mindig vannak emberek _ még Szilveszter éjjelén is, akiknek sürgős az útjuk. S a vonatok percnyi pontossággal szá­guldanak ezúttal Is, mert az idő nem szilvesz­terezik, az idő rohan, őesztendő, újesztendő s tovább, tovább . . . fél. Vakító havasok, gyé­mánttal rakott utcák, hófúvás, Jégosapok. fehér éjszakák, ó­­esztendo, újesztendo. Általában úgy szokás, hogy az emberek dalia, tánccal, vidám kedvvel búcsúztatják az óesztendőt, s így köszüntsék az újat. Van­nak azonban kivételek .. . Dol­gozó emberek, akiket hivatásuk még Szilveszter éjszakáján is munkájukhoz láncol. Hogy a többiek annál jobban szórakoz­hassanak.

Next

/
Thumbnails
Contents