A Hét 1961/1 (6. évfolyam, 1-26. szám)
1961-05-21 / 21. szám
A csillagos-sávos lobogó árnyékában MEG VANNAK MAR SZÁM* ÁLVA A NAPOK, amiket a huk-oknak — így hívják az amerikaiak a flH»j>-szi0e,J felszabadító mozgalom harcosait — szögesdrót mögött kell tölteniük. Amerikai csapatok 1950-ben véres hajtóvadászatot indítottak a huk-ok ellen, összetogdosták és gyűjtő^ táborokba zárták a szabadságharcosokat. Fontos szerepet játszott ebben a Chen->8u't-,kU'»n<tmény; fe'deritő repülőgépekkel kutatta végig az erdőket, vadászgépeket küldött ki, melyeknek polótái mélyrepülésben tüzeltek a fill pinákra. Cinikusan jelentették ki az USA akkori vezetői, hogy a Chennault „magánkülönltménvnek“ semmi köze az USA hivatalos politikájához. múlt év november közepén Andrew H. Berding, az amerikai külügyminisztérium „közügyekkel foglalkozó osztályának“ vezetője egy sajtókonferencián előadást tartott az Associated Press hírügynökség vezető szerkesztőinek. Előadásának témája a „külpolitika és a hírszolgálat felelőssége“ volt A szovjet tudományos sikerek súlyosan megingaiták a világnak az USÁ-ról alkotott eddigi elképzeléseit — jelentette ki Mr. Berding. Sok helyütt kételkedni kezdenek abban, hogy — idézünk — „képesek vagyunk előállítani bármit, amire szükségünk van, gyorsabban és jobban, mint bárki más“. A Szovjetuniónak sikerült mzggyőznia a világot, hogy nagyobb érdeklődéssel viseltetik az új államok függetlensége és fejlődése iránt, mint az USA. A Szovjetuniónak átmenetileg sikerült elérnie, hogy „a haladás és a fejlődés előharcosának szerepében tetszeleg". Megszerezte a tömegek bizalmát „túlságosan egyszerű“ leszerelési javaslatéval, teljes mértékben kiállt a színes népek érdekei mellett, támogatja ez ázsiai és az afrikai népek nemzeti törekvéseit a gyarmati uralommal szemben. Sikerült kihasználnia a Szovjetunió és Kína által elért gazdasági sikereket mint a kommunista módszerek hatékonyságának bizonyítékát. Ezzel szemben az Egyesült Államok kezdi, elveszteni a világ népeinek bizalmát, amelyek nagyobb arányú segítséget várnak tőle. Miután a gyű imát osltókikíl szemben vívta ki szabadságát, feltételezik, hogy az USA mindenütt támogatni fogja a nemzeti mozga’makat. S minthogy az Egyesült Államokban sajtószabadság ven — mondja a külügyminisztérium szószólója, — a kormány nem gátolhatja meg, hogy ne kerüljenek hírek a világsajtóba az USA faji problémáiról, a gazdasági nehézségekről, azokról a külpolitikai jellegű döntésekről, amelyeket a belpolitikai érdekek kényszerítenek ki stb. S e téren apellál Mr. Berding az újságírók felelősségérzetére. Amikor a fajgyűlölők négerellenes kilengéseiről írnak — Ildikók kellene az USA északi államainak egyetemein tanuló fekete diákokról is. Amikor kiemelik a Szovjetuniónak a világürkutatás terén elért sikerei; — hangsúlyoztok kellene, hogy egy tucat amerikai mesterséges bolygó kering a világűrben éslgytovább. Egyszóval, hegy az amerikai újságírók ne rontsák a hivatalos köröknek az „amerikai életforma előnyeiről“ külföldre exportált propagandáiét. Csakhogy 1991-ben már késő rózsás színben feltüntetni az Egyesült Államok politikáját. A kongói események, a sikertelen kubai továziós kísérlet, az algériai katonai puccsban való bünrészesség, a laoszi A FILfPINÓK MALÁJ EREDETCFK, a városi lakosság azonban teljesen átvette az egykori gyarmatosítók, a spanyolok s a mostaniak, az amerikaiak nyelvét. Angol feliratok olvashatók az amerikai biztosító társaság felhőkarcolója tövében összeeszkábált nyomorúságos fakunyhókon is, amelyekben laknak, s amelyekben szegényes boltjukat is felütik a filtpinók. nép elleni agresszióban való közvetlen részvétel, a nyugatnémet revanslsta politika nyílt támogatása — ezek azok c tények, amelyeken keresztül a világ közvéleménye megítéli az USA politikáját. Hiába próbál ma már az amerikai propaganda operálni a „szabadság" meg a „demokrácia" hangzatos jelszavával. A Dél-Vietnamban, Dél-Koreában, a Fülöp-szlgeteken léjátszódó események világosan mutatják, mit ért az amerikai kormány .szabadság alatt. A világot behálózó támaszpont-rendszer nyilvánvalóan neriT'a ..szovjet veszély" elleni védelem céljait szolgálja, hanem arra való, hogy az USA elnyomhassa a dollár-igában nyögő népek szabadsápmegmozdulásait. „Stars and strips", csillagék és sávok az amerikai lobogón, jelenhették valaha a demokratikus jogokért folyó harc szimbólumát — ma ez alatt a lobogó alatt szövetkeznek imperialita kőtök, fajgyűlölők, fasiszták és gyarmatosítók, a világ legreakciósabb erői. A FÜLÖP-SZIGETEK négyszáz évig spanyol gyarmat volt. 1898-ban az amerikaiak szerezték meg. kiűzve a spanyolokat. 1946 óta iártszatiüggetlenséget nyert, de ma is „vámunióban" él az USÄ-val. Nagy a munkanélküliség, a gyermekek 20 százalékának nincs reménye arra, hogy három osztálynál többet végezhessen.
