A Hét 1961/1 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-15 / 3. szám

F igyelem! A letűnő XV//. század a vé­gét járja. Oj század kezdődik, im­már a XVlll., azon idők óta, hogy Pilátus, egy ember halála után megmosta a kezét. A harmincéves háborúban a német csá­szár seregeit vereség vereség után érte. A császár utódia még ötven év múltán is mosta a kezét. — Mit tehettünk? Nem volt ágyúgo­lyónk. Nem volt vasunk! A svédeknek volt. Megváltoztak az idők, vas kell, vas, vas, vas ... A morva hegyek közt, csör­gedező patak partján apró vashámor áll. Vízikereke vidáman forog, hatja a kez­detleges gépkalapácsot, a kalapács na­gyokat üt az izzó vasra, melyet a ko­vácsmester — talán Dimáéeknek vagy Senkiének hívták - forgat pörölye alatt. Bum ... bum ... mondja a súlyos pö­röly, vas kell, vas, vas, vas... Feljebb az út hajlatában olvasztókemence áll. Je­­íak, az öntőmester feltört ingujjban pisz­kálja a tüzet. Este szikrák szállnak ki az öntőkemence kéményen és rőtvör'ös fénybe borítják a környéket. Régen, már 250 éve halott a XVII. szá­zad. Nem kell megijedni, nem történelmi ri­port következik. A kezdet felelevenítése azért szükséges, hogy felmérhessük, mi lett az egykori házi olvasztóból és há­morból ? Brnótól Ceská Trebová felé vadregé­nyes hegyek között csattog veled a gyors. A két hegylánc mindössze egy pataknak, egy kanyargó útnak, a vasútnak és hosz­­szan vonuló üzemek láncának ad csak maga között helyet. Micsoda parancs volt 250 évvel ezelőtt az, hogy vas kell?! A császár, megtörve, a főurak akaratát, még a jobbágyságot is felszabadította miatta. Így lett a vashámorból CKD— Blansko, így lettek a Dimáöekek, Jeíe­­kek, Ruziökák utódaiból kiváló gépipari munkások, akiknél a szaktudás apáról fiúra öröklődik és messzeföldön híres gé­peket hoz létre. Az újságíró szemével... Az újságíró szeme varázsszem, mindent felnagyítva lát. Az újságíró úton-útfélen szenzációt szimatol, mindenre azt kiállja, óriási, nagyszerű, ilyen még nem volt! Ez a természetes is, mert az emberekre akar hatni, és az emberekre csak azzal lehet hatni, ami óriási, amilyen még nem volt. A blanskói CKD — Juraj Dimitrov Üzemben nem szükséges, hogy nagyítson a szem. Olyan nagy gépeket és öntvé­nyeket látsz itt, hogy megtelik velük a szemed, és ha még történetesen nagyí­tana is, bele se férnének. A méretek ? A mindennapi életben a súly mértékegy­sége a kilogramm. Itt tonnákban mér­nek, 30 tonna, 50 tonna, 100 tonna... Az újságíró „Óriásit" sem kiált. Egy­szerűen nem tud kiáltani, meg van ille­­tődve. Nem tudom, igazam van-e — min­denesetre az én esetemben igen — az óriási méreteknek, a gigantikus emberi munkának, a mérnöki elme és alkotószel­Jindrich Klíma munkacsoport/» a Német De­mokratikus Küztársaség részére készülő meg­rendeléseken dolgozik. Az Őrlik utolső turbinájának a íedőrésze 25—30 tonna lem ragyogó termékeinek szuggesztív, le­nyűgöző hatása van. Az embert rádöbben­tik nagyságára, és ilyen gondolatokra késztetik: ilyen lennék én, ilyen hatal­mas, ilyen erős — én, az ember?! Per­sze, ezt talán mégsem érzi így, ebben a formában mindenki, és azért kell állan­dóan írni róla. Hogy az ember ember ma­radjon. A nagy méretek, nagy energiák világában is. Kissé szakszerűbben ... A blanskói CKD Juraj Dimitrov Üzem fő gyártmányai a víziturbinák és a ka­russzel esztergapadok. A nagy teljesítményű víziturbinák gyártása, a legkorszerűbb technológiai módszerek alkalmazása mellett a határ­idő pontos betartását is megköveteli. A szocialista országok részére gyártott turbináktól függ ezen országok nemzet­­gazdaságának a fejlődése; lényeges tehát, hogy idejében megkapják őket. A blan­­skóiak tudják ezt. Múlt évi tervüket de­cember 20-ig teljesítették, és így eleget tettek a „Tiszta asztallal a harmadik Öt­éves terv első évébe” mozgalom feltéte­leinek. Több műhelyben már decemberben az 1961-es megrendeléseken dolgoztak. A harmadik, ötéves terv küszöbén új szocialista kötelezettségvállalás is szüle­tett. Az 1961-es tervüket 23,8 millió ko­ronával túlteljesítik a tervezett befekte­tések 5,8 százalékos csökkentése mellett. Hogy milyen megtakarítások adódnak az üzemben ? Gondot okozott a Francis turbinák hatalmas spirálalakú csővezeté­kének a megmukálása. Ezeket a darabo­kat eddig a pilzeni Lenin Művekben dol­gozták meg a blanskóiak részére. Az üzem mérnökei új technológiai munka­­módszert eszeltek ki, melynek során a munkadarab áll és a megmunkáló szer­szám végzi a vágó mozgásokat. Ezáltal lehetővé vált a spirálvezetékek helyben történő megmunkálása. A jelentős idő megtakarítás és a szállítással járó költ­ségek elmaradása évente mintegy száz­ezer koronás megtakarítást eredményez. Kaplan, Pelton-, Francis turbinák, ka­russzel padok, rajtuk a réztábla: CKD— Blansko. Az egész világon ismerik és megbecsülik őket. Erősek, modernek és megbízhatóak. Az egykori Dimáöekek, Jezekek, Ruzió­kák, Senkitek utódainak a munkájára le­het építeni. DUBA GYULA Ausztriában, Brazíliában. Olaszországban, Fran­ciaországban Celebeszen, Izlandon, Bulgáriá­ban, r.engyeiországban, Romániában, Koreában, az NDK-ban, Indonéziában tutnak a CKD— Blansko turbinái Gyár a hegyek közöli

Next

/
Thumbnails
Contents