A Hét 1961/1 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1961-05-07 / 19. szám

düster Dollár ten m? WLA zerkilencszéznegyvennégy októberének el­ső hetében egy elegáns New York-i iroda süp­pedő bőrfoteljeiben négy férfi vitatkozott. A fő szónok Mister Johnson senior volt. Könnyedén verte vissza társai ellenvetését, akik Home tá­bornok és Teller légi marsall jóváhagyását hall­va, elhallgattak. A kocka el volt vetve. És Commodore John­son junior, az olaszországi Reggióban állomásozó légi raj parancsnoka lepecsételt parancsot ka­pott. Vasú hol Európa szívében egy gyártelepet kell szétbombázni. Szőnyeg bombázás több hullám­ban, kétszáz méter magasság, félelemre nincs ok, mlvél légvédelem gyakorlatilag nem léte­zik. A balra fekvő tömböt támadni szigorúan tilos! Hat hét múlva, negyvennégy november húsza­dikán Zllnben megszólaltak a szirénák. A pa­rancsnoki térképen kijelölt négyszögre gyilkos bombazápor zúdult. ÜJra meg újra. Láng és füsttenger borította el a várost, a gyárban kő kövön nem maradt. Csupán a gyártól nyugatra elterülő tömbök maradtak sértetlenül: ott ten­geralattjáró és tank alkatrészeket gyártottak a hitleri hadseregnek. Mister Joh son senior, cipőgyáros és büszke apa pedig még az este nagy megelégedéssel olvasta fia, Commodore Johnson táviratát: „A parancsot teljesítettük, a Bate Müvek többé nem léteznek.“ Majd mosolyogva jelentette be vendégeinek: „Gentlemen, mától kezdve Euró­pában- szabad kezünk van!“ — Csakhogy Mister Dollár tévedett — mond­ja mosolyogva Pastjífik elvtárs. a gottwaldovi Svít n. v. dolgozója. — Tévedett, amikor a zlíni cipőipari központot tönkrebcmbáztatta, és téve­dett akkor is, amikor a bmói Zbrojovkát meg a pilzeni Skoda Müveket a második világháború befejezésének előestéjén leromboltatta. Hiába akarta szövetségesünk népünket koldusbotra juttatni, hogy aztán alamizsnával vásárolja meg az új Csehszlovákiát — szőröstül-bőröstül, kül- és belpolitikájával együtt. Egy proamerikai, a Szovjetunió testébe dárdaként fúródó cseh­szlovák ék igen kapóra jött volna az új világ­uralom washingtoni mániákusainak. Bismarck' hí­res tétele: „Aki Csehországot birtokolja, az egész Európának az ura" — ott kísértett a Pen­tagon tábornokainak és a Wall street Iparmág­násainak fejében. — Am hiába voltak a tétizesek, hiába a dol­lárcápák falánksága. Nagyon, de nagyon leesett az álluk — mondja Man« elvtárs. — Hazánk­ból nem lett amerikai csatlós állam, a néhai Bate Müvek ma nagyobb kapacitással dolgoz­nak, mlint bármikor azelőtt. És népünk virágzik és alkotó erejének teljében építi az országot, a munkásosztály élcsapatának, Csehszlovákia Kom­munista Pártjának vezetése alatt. Ezt azonban már Pasty fik elvtárs mondja, a párt hü és so­­kot tapasztalt harcosa. Szép, kényelmes, irodahelyiségben ülök, amely, ha nem is olyan fényűző, mint Mr. Johnson senior irodája, de közvetlenebb és barátságo­sabb. Öten ülünk az asztalnál. Man«, Koláf, Pastuáek és Pastyfik elvtársnak rengeteg mon­danivalójuk van, előttem pedig egy régi fény­kép, a lángban álló gyártelep... És Pastyfik elvtárs lelkesen beszél a múlt harcairól, szenve­déseiről, a dicső jelenről és a kommunizmusba nyíló virágos ablakunkról. Csöndben nézem ezt az ötvenhárom éves, mosolygós szemű, harcos kommunistát, akinek erejét, bátorságát és kitartásét a munkanélkü­liség, rendőri perzekúciós táborban eltöltött évek csak megsokszorozták. Valaha roppant erejű lehetett, ét bizony ma se szeretnék mint osztályellenség a kezébe kerülni... És ennek az edzettségnek a miértjét, bizonyos fokig meg is lehet magyarázni. A proletariátus a Bate család zllnl birodalmában nem egyszerű megpróbáltatásokon ment keresztül, itt bizony a CSKiP léte hosszú évtizedeken át a Bate di­nasztiával folytatott súlyos küzdelmekben telt el, azzal a Bate családdal, amelynek legdisze-18 sebb tagja kijelentette: Zllnben elég a 70 cn széles vécé is, mert amíg ö él, addig ott sen­kinek sem lesz szélesebb Ulepe. Pedig. a két Bate fivér, Tamás és Antal nem származott gazdag családból. Tamás azonban minden áron gyáros akart lenni. Szerény kez­det után a Bafa család dolgát nem is az isten vitte fel, hanem Tamás könyörtelen karrieriz­musa és az első világháború alatti hadiszállítá­sok. Hü is maradt a Habsburgokhoz sokáig. Mindaddig, amíg meg nem tudta, hogy T. G. Masaryk, a hodonlni kovács fia lehetővé teszi Bafáékrtak, hogy ők legyenek a köztársaság ko­ronázatlan királyai, és Zllnben megalapíthassák családi birodalmúkat. Vagy talán még azután Is! Mindenesetre a Csehszlovák Köztársaság Is el­tűrte és elő Is segítette a proletariátus kizsák­mányolását, úgyhogy Zllnben változatlanul tör­vény maradt Bate Tamás szállóigéje: „Felőlem ne dolgozzanak többet nyolc óránál, ám a napi normájukat teljesítsék a lusta kutyák“. Itt közbe szól Koláf elvtáts: — Sajnos, nor­mának a csúcsteljesítményeket vették, alapul, és azért a munkások kénytelenek voltak nem nyolc, hanem tizenkét, sőt tizennégy órát Is dolgozni. így aztán természetes, hogy a dolgozók gyű­lölték Bateékat és Stefan Jandik az „Acél to­­várisck“ című Batet védő regényében Így em­lékezik meg az ezerkllencszéztizennyolcas zltni sztrájkról: „A sztrájkoló kommunisták a gyűlé­sen elhatározták, hogy kisajátítják az üzemet, Bate Tamást portásnak akarták meghagyni . ..“ Azt hiszem, ez az Idézet is eléggé rávilágít a két ellenséges tábor kérlelhetetlen harcára. Igaz, hogy Bata Tamás még kérhetetlenebb volt, min: Jandik kommunlst&l, ő még segédmunkásnak sem alkalmazott kommunistát, de szociáldemok­ratát és szakszervezeti tagot sem. Sztrájkok és elbocsájtások periodikusan Ismét­lődtek. Bate Tamás és Igazgatől, műhelyvezetői nem tűrtek meg szervezett munkást a gyárban, de még Zllnben sem. így aztán hosszú éveken át a párt Illegalitásban dolgozott. Megtörtént az is, hogy Bate mint polgármes­ter bevonul; a zlíni városházára. Szervezett ter­ror segítségével negyvenkét mandátumból negy­venet az ö listája szerzett meg. Kezére ját­szott a városi rendőrség, a detektívek, és he leleplezték egy kommunistát, hiába tudta fel­mutatni helybeli Illetőségét, a városi hivatal ki­dobta őt lakásából, szekérre rakta és kltolon­­coltatta Zllnből. Baffiék mind a munkahelyen, mind a politikai porondon igen aljas eszközökkel dolgoztak. így megszervezték a május elsejék sajátos ünnep­lését. amelyen a cég úgynevezett fiatal férfial cilinderekben és frakkokban vonultak fel és fasiszta mödon előre lendített jobb karral tisz­telegtek. Amikor Bate Tamás repülőgépe lezuhant, a hírhedt fasiszta Bate János vette át az üzem, valamint a külföldi flőkvállalatok vezetését. Ez-J. Pastyfik elvtárs, aki a Bate-rezsim „előnyeit“ a saját borén tapasztalta Zlín—1944 A után a proletariátus helyzete, ha íz egyáltalá­ban lehetséges volt, még rosszabbodott. B8te munkásai újságot, röpcédulát csak Illegálisan adhattak ki és a párt tagjaként Is csak álnéven szerepelhettek.'Igaz, ezt aztán ügyesen csinálták, hiszen egy Zahálka nevű munkás több éven ét Xylon élnév alatt vezette a zllnl járási pártszer­vezetet, végül azonban ö Is lebukott. Ádáz és egyenlőtlen harc folyt a CSKP és Ba­­táék között, amely a müncheni árulés után, át­menetileg a cipőkirály javára dőlt el. Mert Bate János nagy örömmel fogadta Münchent és a Pro­tektorátust. Görlng barátságát élvezte, mint a nácik nyersanyag felvásárló ügynöke járt kint Amerikában a zllnl üzem pedig fokozott ütem­ben dolgozott a Harmadik Birodalom számára. És ebben az Időszakban született meg Bata János fejében a cseh nemzet deportálásának sátáni gondolata. Memorandumban fordult Gő­­ringhez és azt bizonygatta, hogy a csehek kite­lepítése rögtön megoldaná az évszázadok éta tartö cseh-német kérdést. Európában voltak ugyan árulók, voltak Szállá­sok, Petalnek meg Quiallngek, azonban egyiküknek sem jutott eszébe egy olyan alávaló gyilkoa gon­dolat, hogy nemzetüket távoli világrészekbe tele­pítsék'. Egyedül Bate Jánosnak támadt ez a kan­nibál! ötlete, amelyet csupán a szovjet hadse­reg győzedelmes előretörése miatt nem tudott megvalósítani. Mér megfelelő helyet is talált honfitársainak — Patagőniában. Igen, a Tüzföl­­dön akarta megalapítani. I. Bate János a cseh királyságot, a német hadsereg és az USA véd­nöksége alatt. Bate János gondoskodása azonban a románokra és a magyarokra la kiterjedt. „Pata­­gónla királya“ nekik ugyanazt a sorsot szánta, mint honfitársainak. És a Bate-szellem pusztított. Munkatársai kö­zül Igen sok kollaborálta regrutálődott, Így dr. Vanerka és Cipera, a protektorátus két minisz­tere Is. A zlíni proletariátus azonban nem lett árulö, hü maradt a párthoz és a Csehszlovák Köztár­saság újjászületésének gondolatához. A Bata

Next

/
Thumbnails
Contents