A Hét 1961/1 (6. évfolyam, 1-26. szám)
1961-05-07 / 19. szám
Lengye; ■ terv: Védőpajzs' és neonvjlágltás Ramzesznak. Szenzáció a turisták számára; az érdekeltek azonban visszariadtak a túlságosan ma gas fenntartási költségektől. Három merész terv: turistaliít a vizalatti múzeumba; védőgát a fáraónak; Gazzoli professzor „felemel” 300 000 tonna sziklát. A Nílus vize megsemmisítéssel fenyegeti az óegyiptomi építő művészet egyik legnagyszerübbikét: Abu-Szimbelt, a szudám határon épült híres Ramzesz sziklatemplomot. Ramzesz fáraó (1290—1223 i. e.) 55 méter mélységben a Nílus balpartján emelkedő sziklafalba vágatta ezt a szentélyt. Csak 150 évve! ezelőtt fedezték fel és ásták ki az archeológusok a homokba temetett templomot. Az új asszuáni duzzasztógát, az újkor egyiptomi világcsodája néhány év múlva 62 méterrel magasabbra emeli a Nílus vizének szintjét egy 500 kilométeres szakaszon. Tudósok légiója megfeszített munkával kutat antik építmények maradványai után a jövendő tó medrében. A szakértők értékes leleteket szednek szét és helyeznek biztonságba. M3 történjék azonban a hatalmas kiterjedésű abu-szímbeli teleppel? Angol tudósok kidolgoztak egy tervet: egy félkör formájú, hetven méter magas fal védené az építészeti emléket, szivattyútelep gondoskodna az átszivárgó víz eltávolításáról. Cebertowicz, világhírű lengyel tudós más ötletet vetett fel: Ejjy beton-pajzs íveli át a Ramzesz templomot. Felvonón leher leszállni a tő szintjéről a földalatti múzeumba. A szivacsos szerkezetű homokkövet, amelybe a betonpajzsot be kell építeni, az általa sikerrel alkalmazott elektro-ozmózissal megfelelő mélységben „cebertizálják”, vagyis szilárddá és vízhatatlanná tészik. Mindkét elgondolás megnyerő, az UNESCO szakbizottsága azonban, amelyet a núbiai kincsek megmentésével megbíztak, Pietro Qazzoli, milánói építész professzor terve mellett döntött. Alz 51 éves tudós a teljes templom-komplexumot ki akarja vágni a sziklából, vasbetonnal alátámasztani és hidraulikus úton 62 méterrel felemelni. A templom padlója alatt elhelyezett 350 hidraulikus sajtó a háromszorosan biztosított 300 000 tonna súlyú blokkot (60X60X30 m) 30 cm-rel emeli. Aztán előre gyárott betontömböket raknak a sziklablokk alá, és az emelőszerkezet tovább működik. Kétszázszor — hat év alatt. Ha a tő feltöltődik, a templom régi szépségében tükröződik majd vissza a Nílus hullámaiban. Angol terv: A .védóg&t megbontja a templom építészeti egységét, és megvan a veszélye, hogy az átszivárgó víz jelentős károkat okoz. Olasz terv: A sivatagi szél szárazon tartja a homokkövet. Ezzel megőrzik a templom építőinek eredeti elképzeléseit. Az ötlet megvalósítása mintegy 750 millió cs. koronába kerül. (H a ifizn zt
