A Hét 1961/1 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1961-04-30 / 18. szám

KERESZTREJTVÉNY Cilia Assin (Mali) néger költő „Én afrikai kunyhóm" című verséből idézünk a vízszintes 1., 35., vala­mint a függőleges 2., 21. és 38. számú sorokban. Beküldési határidő május 7. VÍZSZINTES :1. Idézetünk első része, a nyíl irányában folytatva. 13. Állati lak. 14. A fa része. 15. Rag. 16. Nem vak. 17. Vissza: nulla. 20. Grádics. 22. Pázsitfélék­hez tartozó növényi termék. 23. Vége an­golul. 24. Cseh férfinév, utolsó betű fe­lesleges. 26. Rendfokozat. 28. Ite betűi. 31. íme. 32. Város Németországban. 35. Idézetünk negyedik része. 40. E nap 41. Táplálék. 43. Takaró névelővel. 44. Disz. 46. Károly Sándor. 48. Régi római köszöntés. 50. A vízgőz megsűrűsödése az alsó lég­rétegekben. 51. Ingó és ingatlana. 54. Ő németül. 57. Üt. 58. Nyakvédő. 59. Muzsi­ka. 61. Keszkenő. 65. Ba — be szlovákul. 66. Radar mássalhangzói. 67. Bíráló. 69. Or spanyolul. 71. Város Franciaországban. 73. Vízsz. 44. 74. Kereskedelmi vállalat rövidítése. 76. Kocsis mondja a lónak. FÜGGŐLEGES: 1. Azonos magánhangzók. 2. idézetünk harmadik része, a nyíl irá­nyában folytatva. 3. Rab......... Jókai re­gény címe. 4. Valódi. 5. Vissza: értéke. 6. Monda németül. 7. Olasz névelő. 8. Erődítmény. 9. És latinul. 10. Bokor hiá­nyosan. 11. Híres magyar zeneszerző. 12. Tagadás. 18. Margit Rezső. 19. Péksüte­mény. 20. Két szó: növény és kemény tárgy. 21. idézetünk második része, a nyíl irányában folytatva. 25. Vízsz. 31. 27. Va­dász igéje. 29. Személyes névmás. 30. És angolul. 33. Folyadék. 34. Tan betűi. 36. Rag. 37. Ede betűi. 38. Idézetünk ötödik része, a nyíl irányában folytatva. 39. Ro­var. 42. Ékezettel női név. 45. Csillagkép. 47. Vízsz. 54. 52. Menyasszonyod. 53. Ví­zinövény. 55. Vissza: a hátsó-indiai szi­getek legnagyobbika (betűpótlással). 56. Fényképezőgép márka fonetikusan. 60. Node betűi. 62. Nándor Tibor. 63. Régebbi hosszmérték. 64. Híres palota Velencé­ben. 68. Nem reája, hanem___70. N. Y. G. 72. A szamár mondja. 73 Egész. 75. Azonos mássalhangzók. 77. Kettő roma számmal. A 17. sz. rejtvény megfejtése: Nem jöhet már semmi, semmi, csak új tavasz, új világ, és utánam hült nyomomban új élet, új ifjúság. A 16. sz. rejtvény megfejtői közül egy­­egy könyvet nyertek: Csicsman Károly, Oroszka; Madarász István, Vereknye; Pintér Klára, Negyed; Sunager Alfréd, Horvátjárfalu; Újvári József, Bratislava. iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiMmiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii — Ugyan fiam, vannak em­berek, akiknek ebből hasznuk van... Olyan a mi államunk, mint egy korhadt fa: a kér­gén belül férgek tanyáznak. Valaki közbeszólt: — Naszrulla kán letartóztatott egy dervist. Azt mondják, erő­szakkal kényszerítik, vallja azt, hogy kommunista. Azad elgondolkozott. — És ki az a szerencsétlen, aki a kezükbe került? Mit csi­nálnak most vele? — A bazárban azt mondják, hogy valamilyen bozótos sza­káim, toprongyos, eszelős öreg, aki tegnap érkezett Jondzsalik faluból. Egyre azt hajtogatja: „Aj, Ali!" — Hát akkor, barátaim, Naszrulla kán foglalkozzék csak a maga dervisével, mi majd az alatt a dolgunk után látunk. Ne feledkezzetek meg az óva­tosságról. Nyílt tüntetést nem rendezünk. Ordibeszt 10. nap­ján azonban, amikor a gyárak­ban befejeződik a munka, vo­nuljatok ki, mintha sétálni mennétek, a városi parkba és a főutcára. Ez legyen a mi első tüntetésünk, egységünk és szo­lidaritásunk bizonyítására. 3. Naszrulla kán nagyon elé­gedett volt. A dervist elcsípték s ő mindjárt jelentést küldött Teheránba, beszámolt az ide­gen kommunista személyéről és titkos terveiről. Naszrulla kán nagyon komoly és öntelt volt ezekben a napokban, éreztette, milyen fontos küldetés hárul rá. Persze, az egyik ügynöke megpróbálta elvenni a jókedvét azzal a jelentéssel, hogy az őri­zetbe vett egyén hülye, de Naszrulla kán harsány kaca­gásban tört ki: — Te tökfilkó! Hát nem tu­dod, a bűnözők régi fogása, hogy hülyének vagy bolondnak tettetik magukat... Üssétek, míg alá nem írja saját ítéletét! Ily módon jutottak hozzá a szükséges adatokhoz. Naszrulla kán még aznap táviratot ka­pott a csendörparancsnoktól. „Azonnal szállítsa át a dervist. Tekintettel az ügy fontosságá­ra, Teheránban folytatják le a további vizsgálatot." Naszrulla kán teljesítette a parancsot, aztán türelmetlenül várta, mikor rendelik be a fő­városba, hogy kitüntessék és elhalmozzák a sah kegyeivel. Akkor majd ő megmutatja La­tifi kapitánynak... Ordibeszt hónap 10. napján tágas dolgozószobájában le s fel járkált és időnkint ki-ki­­tekintgetett az ablakon. Este­felé hirtelen tengernyi nép lepte el az utcákat. — Mi történt, mit akar, ez a tömeg? — kérdezte egyik munkatársát, akit sürgősen magához kéretett. — Semmi különös, aga, má­jus ünnepre vonult ki a sze­génynép. Naszrulla kán már éppen azt akarta mondani, mi a fészkes fenének ez a mai ünnepség, amikor hirtelen nyílott az aj­tó és belépett Latifi kapitány két csendőrrel. A nyurga csen­­dörtiszt úgy nézett alárendelt­jére, mint a nyájtól elűzött éhes farkas. Naszrulla kán fel akart kelni, hogy kezet nyújt­son a jövevényeknek, de ülve maradt, mintha lecövekelték volna, hunyorgó szemében cso­dálkozással vegyes rémület tükröződött. — Szép kommunistát fogtál te el — szólalt meg Latifi ka­pitány metsző hangon. — Több bolondot már nem tudtál ösz­­szeszedni a vidéken? Egy nagy autót küldenék értük, a na­gyobb hatás kedvéért. Közel ment Naszrulla kánhoz és rászegezte szúrós tekinte­tét: — Minden jót a májusün­nepen. Kelj fel, s nézz ki az ablakon! Naszrulla kán megmozdult, kétségbeesett igyekezetei tett, hogy felkeljen, de nem tudott talpra' állni. Feje kókadtan csüngött a vállán. Egész teste összecsuklott, majd hirtelen kiegyenesedett... aztán leros­kadt. Ezt már egy rendórszív sem tudta elviselni... Az utcán pedig nőttön nőtt a tömeg. Lőrincz László fordítása 15

Next

/
Thumbnails
Contents