A Hét 1961/1 (6. évfolyam, 1-26. szám)
1961-04-23 / 17. szám
^4 A y£j2j‘/ Wr M hogy a Banyár Vilmos bácsi, a Csemadok nagykéri szervezetének elnöke a reggeli ébredés percétől kezdve örül az esti Óráiknak. Nem azért, mert a felesége Ízes vacsorát tálal, nem is azért, mert hatvankét esztendős testét megölelgeti, megsimogatja a pihenés, hanem azért, mert lassú léptekkel elballaghat a magyar tannyelvű iskolába, ahol minden este ülést tart a Csemadok nagykéri szervezetének vezetősége. Józan, dolgos munkásemberek a vezetőség tagjai, akik többre, jobbra, szebbre vágynak, nemcsak anyagi javak gyarapodására, de a falu szellemi életének gazdagítására is. Vajon van-e láthatö eredménye igyekezetüknek, lelkesedésüknek? Van! Az elmúlt évben három színdarabbal léptek a nyilvánosság elé, hatszáz óra brigádmunkával segítettek az EfSZ-nek és 400 órányi munkát fordítottak Nagykér szépítésére. öt esztrádmüsorral varázsoltak mosolyt a falusi dolgozók arcára, és éppen ezekben a napokban tartják meg a szlovák nyelvtanfolyam évzáró Ünnepségét. A Csemadok nagykéri szervezete a falu kulturális életének hajtóereje, a tudományos világnézet hirdetője és minden társadalmi megmozdulás szervezője. Minden jóságnak, szépségnek, lelket nemesítő, hétköznapokat megszépítő cselekedetnek forrása az ember. És ha ezt a tételt vallom, akkor be kell mutatnom a Csemadok nagykéri szervezetének tagjait, ha nem is mind a hetvenet, de legalább néhányat a hetven közül. A riporter jóleső örömmel írja le Gróf György vagy Kisucky Ilona nevét. Jóleső örömmel azért, mert ez a két tizenkilenc esztendős fiatal nem ismer fáradságot, nem keresi a könnyű szórakozás lehetőségeit, hanem igazi, érett kultúrmunkasként segít a Csemadok-szervezetnek. És beszélni kell Kurcsa András tanítóról, a színjátszó-csoport állandó rendezőjéről, aki soha nem hivatkozik egyébirányú elfoglaltságéra, aki tudja, érzi. Nagykéri mniaisw tanító munkája nem végződik a tantestületi szoba ajtajában, mert onnan egyenes út vezet a művelődési házba. iNőnek, szépülnek már a virágok, amelyekből szorgos kezek készítik a menyasszonyi koszorút Csapiár Magda tanítónő szökefürtös fejére, de a jövő-tervezgető órák mellett nem feledkezik meg a Csemadokról sem és készségesen segít a csupatűz, csupalelkesedés Jandura Rozáliának, aki a nagykéri táncosokat készíti elő a kosűti ünnepélyre. Amikor Nagykérre leszáll az este, tizenhat test hajlik, fordul, tizenhat arc pirosodik a tánc ttizétő). Zoboraljat csárdás, Kendós-tánc, Krumpli-szedés, Magyar csárdás, Tardoskeddi váskatánc és Húsvéti locsolkodó ütemeire dobbannak, lendülnek a lábak a próbákon, mert tánccal, dallal köszöntik a nagykérlek a Párt negyvenedik évfordulóját a kosúti találkozón. A Csemadok nagykéri szervezetének minden tagja azon töpreng, hogyan lehetne igazén szépen, mindent kifejező tettel ünnepelni, hogyan lehetne a leghatásosabban bizonyítani, hogy a negyvenedik évforduló nemcsak azért ünnep, mert igy kívánják a felettes szervek, mert erről Ír a sajtó, hanem azért, mert így parancsolja az emberszivekben élő szeretet és hűség! Készülnek a nagykéri táncosok, olyan lelkesen, olyan szorgalmasan készülnek, hogy táncaikkal bizonyosan még szebbé, tartalmasabbá, kifejezőbbé teszik a kosüti ünnepnapot. És készülődés közben még arról Is megfeledkeznek, hogy a művelődési ház színpadán nincs függöny, és évek óta hiába könyörögnek egy háttért képező körfüggönyért! Minden este összeülnek a vezetőség tagjai, hogy a Csemadok nagykéri szervezetének ügyeit tárgyalják, mindenben szívesen, örömmel segít a magyar tannyelvű iskola tizenkilenc tanítója és talán ezért gondoltam arra, hogy olyan a Csemadok nagykéri szervezete, mint egy nagy, jól szervezett, szépségekkel gyönyörködtető zenekar. De mégist kénytelen vagyok disszonáns hanggal zavarni az együttest: háromezernyolcszáz lakosa van Nagykérnek és ebből csak hetven ember tagja a Csemadoknak. Miért? PÉTERFY GYULA Hírek A Csemadok pozbai helyi csoportjának színjátszói bemutatták L. Luknár: Aranykenyér című színmüvét. Az előadásnak nagy sikere volt. Ez főleg annak tulajdonítható, hogy a szereplők a vezetőséggel együtt fáradságot nem ismerve kapcsolódtak be a munkába. A darabot MMa Kornélia és Bogdány Bála tanítók rendezték. A színdarabot nemcsak otthon, hanem Besenyőn, Borocskán, Felsőpélen is előadták, ahol szintén nagy Sikert arattak. A nyitrai Pedagógiai Intézet magyar tagozatának kultúrcsoportja nagy gonddal összeállított efztrádmüsort mutatott be. A műsor első felében Móricz: Magdaléna című egyfelvonásosát adták elő, a műsor második felében táncok, vidám jelenetek, népdalok váltották egymást. A kultúrcsoport vezetője Fekete Zoltán, másodéves hallgató. Műsorukkal nemcsak a diákokat, hanem a környező falvak lakosait is szórakoztatják. * A szepsi magyar tannnyelvü középiskola CSISZ szervezete a Hamupipőke című mesejátékot vitte színre. A diákok tizenháromszor adták elő a darabot. A szereplők közül kitűntek Lackó Mária, Szabó Ilona, Papp Katalin, Szabó Anna, Timkó Ferenc, akik a főbb szerepeket alakították. Bart« Lajos: Zsuzsi című színművét tanulták be a garamsallói színjátszók és a körzeti verseuyen első helyre kerültek. Képünk Molnár Adélt és Rózsa Istvánt, a két főszereplőt
