A Hét 1961/1 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1961-04-16 / 16. szám

Fö az elővigyázatosság Kormánykerék? Nem. Védőberendezés gáz ellen Kz emelőszerkezet könnyűszerre! szedi fel a csöveket Már jő Ideje zúg az erdő a Kis- Kárpátok másik oldalán, Malacky térségében. Nem a bömbölő vihar zúgatja, nem is a sziklákon freccsenő patak vize, A környék lakói sze­rint február közepe táján egy óriás szú­nyog szállt le a tisztásra. Nem állatokat, vagy embereket szemelt ki éhe enyhítésé­re. A földnek esett neki, mégpedig olyan mohósággal, mintha egyszerre ki akarta volna szippantani a vérét. Óriás szúnyog­hoz hasonlították a lakók? Hét igen, a tör­zse legalább ötven méter, vérszlvó csáp­ja pedig a háromezerötszáz méter mély­séget is eléri. Legjellemzőbb tulajdonsága a falánkság. Éjjel-nappal zúg, egy percig meg nem áll, pihenő nélkül keresi a föld nedvét, az olajat A vadak, az őzek már megszokták — egészen közel merészked­nek hozzá, a rókák még a bódékba is be­osonnak, hátha megléphetnének valamivel. Zúg az erdő, karcsú fúrótorony zúgatja. Az állványok alatt a Kumpan Ernő-brlgéd tagjai teljesítenek szolgálatot. Hatalmas erejű gépeket kezelnek, fúrókat cserél­nek, felszedik és újból leeresztik a csöve­ket, karbantartják a motorokat. Tizenöten váltják egymást a toronynál, egytöl-egyig javakorabeli emberek, akik nagyon hozzá­szoktak már, hogy falvaktól, városoktól tá­vol, jelen esetben egy tisztás közepén ke­ressék a nyersolajat. Arra mennek leg­többször, amerre a madár sem jár, esetleg az erdész botlik beléjük, vagy néhány kó­száló gyerek. Körülöttük sudár fenyők, keskeny csapások, tükörtiszta vizű forrá­sok, fejük felett meg a változó ég egy da­rabkája. Gyakran felnéznek munka közben, sze­­mükbe kacsint a nap, alacsonyra ereszked­nek a fellegek, s a gépek egyre zúgnak, forognak a fúrófejek és • mélységmérő műszer mosolyt csal az arcukra. — No, már az ezerháromszáznál tartunk. Még negyven métert megyünk és szökik fel az olaj - újságolják örömmel egymásnak, s a tizenöt ember szive összedobban. Még negyven métert! Jó lesz résen len­ni, hogy a brigád tagjait ne érje megle­petés. Ugyanle a viz és a kőtörmelék okoz­ta dugulás állandó veszélyt jelent. Nem beszélve a gázról, amely a gépekben és toronyban tenne kárt, ha kiszabadulhatna. Felesleges a túlságos Izgalom. A műszerek érzékenyen reagálnak a föld méhében zajló folyamatokra, mellette ott őrködik az em­ber, a Kumpan-brigád valamelyik tagja, szeme a villanyóra számlapján. Éberen vi­gyáz a szem éjjel-nappal, soha nem fárad el, soha nem merül ki, ha valami történ­ne, Idejében megelőzhessék a bajt. Igaz, a csillagok feljöttével nehezebb a figyelem ébrentartása. Az éjszaka a kép­zeletre hat, gondolatokat Indít útjára, In­nen az erdő mélyéből a békésen pihenő otthonok felé. De azért ember az ember és főként azért szocialista a brigád, hogy a figyelem soha ne lankadjon! Négy műszakban heti negyvenkét órát dolgoznak. Kitűnő teljesítménnyel, a terv határidejének lerövidítésével összeforrott közösségben. Egy nagy családot alkotnak a tisztáson, pontosan ismerik egymás örö­mét, gondják. Tudják hogy Nősek futbal­lozni szeret, Koporec olvasni, Stidenií áb­rándozni, Tománek meg újságokban bön­gészni. Csak látszatra Tarzán-élet az övék, az erdő, a vadon nem Idegeníti el őket, ha­nem a kölcsönös megértés magvait hinti el köztük. Olykor, kisebb pihenők Idején, ha sáros védősapkában, olajfoltos ruhában, súlyos gumicsizmában végigülik a hosszú lócát, elég szétpillantaniuk, máris olvasnak az arcokról. Mi történt velük nemrégen is? Hurbánek András jó munkás, a keze ara­nyat ér, és az olajláz szenvedélye csak­úgy fűti, mint a többieket, de hónapok Óta szomorú, kedvetlen, búnak ereszti a fejét. A brigád nem tétlenkedik, tanácskozni kezd A fúrótorony

Next

/
Thumbnails
Contents