A Hét 1961/1 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1961-04-16 / 16. szám

Az egykori kastély ma hasznosabb célra van berendezve.. . Nálunk átlagban minden polgár százhetven tojást fogyaszt évente. Ez tizenkét hónap alatt kétmilliárdkétszáz­­tízmillió tojást tesz ki. Persze, ettől elte­kintve a fogyasztás nálunk még elég alacsony (egy személyre száz tojás jut), tehát mindent el kell követnünk, hogy legalább huszonkét millió tojótyúkot neveljünk. Ha ezt elérjük, megszüntet­hetjük a tojás behozatalát. Ugyanakkor azt sem szabad figyelmen kívül hagy-Anlcaka háromszázhatvan kis pulykát gondoz ... nunk, hogy a szükséglet állandóan nö­vekedik. A tojás fontos élelmiszerünk, amely fehérjét, zsiradékot és szénhidrá­tot, valamint védőanyagot, savat, vita­mint tartalmaz. A tojás nemcsak ízes ételünk egyike, hanem igen fontos ré­sze közellátásunk élelmiszerkészletének. Nem beszélve arról, hogy a baromfifé­lék húsa egyik legnépszerűbb eledelünk. Több tyúkot nevelni avagy kielégítő szintre emelni a tojótyúkok számát, — amely nálunk még elég alacsony — el­engedhetetlen feladatunk. Arra kell tö­rekednünk, hogy egy-egy tojótyúktól legalább 200 tojást vegyünk el elévente. Ez korántsem egyszerű. Akörül, hogy hogyan lehetne tojástermelésünket fokoz­ni, még elég sok a tisztázatlan kérdés, főként a baromfiállomány élelmezése, etetése, gondozása és egészségének a biztosítása területén. Ezeket a kérdése­ket egyedül a kísérleti állomás tisztáz­hatja. Éppen ezért kerestük fel a pozsony­­ivánkai kutatóintézetet, amelynek elsősor­ban feladata a kísérletezések során szerzett tapasztalatok széleskörű népszerűsítése és új formák keresése. Az ivánkai kuta­tóintézet tizenöt hektár földterülettel rendelkezik, s a laboratórium és a kísér­leti termek a Hunyadiak egykori kasté­lyában vannak elhelyezve. Az állomást rengetegen felkeresik Csehországból, Szlovákiából, szövetkezetekből, állami gazdaságokból és külföldről is. önkénte­lenül adódik a kérdés, vajon ekkora lá­togatottság nem zavarja-e a tudományos dolgozókat munkájukban. A válasz: ha­tározottan nem! Örülnek a látogatóknak, elbeszélgetnek velük, hiszen az eszme­cserék sohasem öncélúak, kísérletezésük eredményeit ismertetik a vendégekkel. Régebben egyáltalán nem fordítottak gondot a baromfiak osztályozására, el­különítésére, tojóképességének vizsgála­tára és húsának minőségére. Ma mind­ezek az intézkedések megtörténnek, egyszóval a tudományos dolgozók a gaz­dasági szempontból leghasznosabb is legkifizetődőbb állománnyal kísérletez­nek. Egy cél lebeg a szemük eőtt: több tojást és több húst. Az ivánkai kísérleti állomáson a legkülönbözőbb fajtákkal ta­lálkozunk, s főként olyanokkal, amelyek leginkább megfelelnek a nagyüzemi termelés támasztotta követelményeknek. A tyúkok gondozása teljesen gépesített, az egyik nagy 2000 baromfit befogató KacsaúsztatA Az egynapos csirkéket és pulykákat ugyanúgy mérik mint a csecsemőket. ketrecben egyetlen személy gondoskodik az élelemről, a tojások felszedéséről. Egyetlen munkaerő 180 darab tojást vesz el a tyúkoktól. A tyúkfarmárok figyel­mébe ajánlható a mélyalmozás. Az almo­­zás anyaga ugyanis idővel kémiai átala­kuláson megy át, feltöltődik baktériu­mokkal, amelyek a B-12 antibiotikum elő­idézői. örvendetes lenne, ha ezt az eljárást szövetkezeteink és állami gazdaságaink is bevezetnék. Természetesen, a kísérleti állomás tudományos dolgozói nemcsak tyúkokkal kísérleteznek, hanem vizsgálat alá veszik a pulykákat, libákat és a kacsákat is, hogy a rohamosan növekedő életszínvonalunk diktálta fejlődéssel mind a tojástermelésben, mind a barom­fihús termelésben lépést tartsanak. Ha szövetkezeteinkben és állami gazdasá­gainkban problémák merülnek fel a tojás és baromfihús termelése körül, nyugod­tan forduljanak az ivánkai kísérleti ál­lomás dolgozóihoz. A kisérletezők segít­ségükre lesznek s fáradozásuk nem lesz hiábavaló. J. V.

Next

/
Thumbnails
Contents