A Hét 1961/1 (6. évfolyam, 1-26. szám)
1961-04-02 / 14. szám
<Szökik Szeredre utazik a bor Hatalmas hordókban, széles tartályokban Bratislava környékéről. Legtöbbször száznyolcvan-kétszézhúsz hektoliter a rendelés, autóznak hát a pezsgőre kitűnő burgundi fajták, a jó másféléves borok. Persze, soha nem árván, népes kísérettel, hogy béntódásuk ne essék. Onnan küldik, Uten várják, helyet készítenek nek! a pincében. Azután megkezdődik a gyártás. Az idős, tapasztalt Markovlcs Ernő pincemester irányításával. A pezsgő minősége elsősorban is a bor szesztartalmától, színétől és Izétől függ. A hegy levét beoltják nemes élesztővel és előirt menynyiségben cukorral s aztán paiackoljök. Mi történik később a bedugaszolt üvegben? Az élesztő felemészeti a cukrot, Így lesz belőle alkohol és szénsav, amely nem tud elillanni. És ezzel meg Is magyaráztuk s pezsgést. A pincemester jó szakember beenyomását kelti. Tizenhatéves korában már Palugyainá! dolgozott, tizennyolc év múltával pedig, amikor a gazda tönkrement, átlépett a Hubert céghez, amelyet 1825-ben alapították. Azóta munkahelyet nem változtatott, 1952-ben Bratislavából Szeredre költöztették le őket. Rengeteg a dolga pincében, raktárban, laboratóriumban. Havonta húszezer üveg pezsgőt szállítanak el innen az ország minden részébe és palaokolva huszonkétezret tárolnak, illetve erjesztenek a pincében. Fehér a haja, furcsa csillogást! a szeme, vérpiros az arca. Négy évtizede ügyel a pezsgő jó nevére és hét a szakács is megkóstolja a főztjét, meg a kenyérsütő pék is beleharap a süteményébe, miért lenne éppen a pincemester kivétel? Az is kíváncsi, hogy mit kotyvasztott össze. Bornemissza emberek között Egyébként a szered! pezsgőgyárban nem isznak bort az alkalmazottak. Mi ezt ugyan nem hisszük, ők maguk állítják. Nem hihetjük azért. Vajon hányadik palackot bontotta fel Marko-Szilveszter — tetőfokán a hangulat Aranyak és ezüstök Senki ne értsen félre. Nem pénznemekről lesz szó. Kubének' Jusztin üzemvezető Irodájáról. Köröskörül a falakon díszoklevelek dicsérik a Hubert pezsgőt. Öt arany és öt ezüstérem beszél mindennél ékesebben gyártmányukról, a habzó, gyöngyöző, gondbetegítő szeredi borról. A bécsi és a budapesti versenyeken szerezték kilencszázötvennyolctól. Külföldről Is többször kaptak már rendeléseket, de a berendezésük egyelőre nem bírja el a termelést kivitelre. Hát ilyen a Hubert, kitűnő az Ize, frissítő a szénsavtartalma, szomjaztató a pezsgése. És mi most itt járunk a forrásánál. Vendégszeretetben, kínálásban nincs hiány. Durran az üveg, habzik a bor poharunkban, szökik a pezsgő. Szökni kell nekünk is, hogy be ne csípjünk. Szállításra készen a Hubert. mert akkor mitől vörösük az arcuk? Alig lépjük ét az üzem kapuját, máris szemünkbe tűnik a sok bervirágos arc. Megközelítőleg hatvanan dolgoznak az üzemben. Nők és férfiak vegyesen. És ami még meglepő, hogy nem császkálnak az udvaron, nem vándorolnak Ideoda, ■ lent vannak a pincében, vagy fent a raktárban, mindig a pezsgő mellett. Mert huncut öke'.me, szökik, ha nem vigyáznak rá. Lemegyünk a lépcsőn és körülálljuk a dugaszológépet. Éppen munkában találjuk az embereket. Alaksza Árpád sepröz, Královics János dugaszéi és Hricovská Erzsébet kosaraz. A seprőzővel váltunk néhány szót. Tomócról jár be, harmincnégy éves, tizenkét esztendeje dolgozik pezsgőgyárban. Még nőtlen, nem tudja magát rászánni a házasodásra. Talán a pezsgőnek udvarol töbebt, mint a lányoknak? Mosolyogva fogadkozlk, hogy nem szereti a bort. Persze, Itt senki sen) szereti. Pezsgőt gyártanak és vizet isznak a dolgozők. Hát nem érdekes? Egyetlen lánnyal, a helybeli Klíové Terkával tudjuk elismertetni a csomagolőban. hogy megkóstolja a főztjét. t • Alaksza Árpád seprőzéshez a pezsgő Vörösmarty, a reformkor legnagyobb költője azt írja híres Fóti dalában, hogy „fölfelé megy borban a gyöngy“, vagy hogy „borban a gond megbetegszik“. Hát ezen bizony nincs mit vitatkozni, örökérvényű megállapítások. Különösen vonatkoznak a pezsgőre, amely annyira rakoncátlan, hogy nem szívesen marad a fészkében, ha teheti, mindjárt kiszökik onnan, talán azért kedvelt Ital. Gondoljunk csak bensőséges családi eseményekre. Eljegyzésekre, lakodalmakra... A hangulat tetőfokán előkerülnek a pezsgős palaokok és a rdeglazltott dugők nagyot durranva Kirepülnek az üveg szájából. A habzó, gyöngyöző frissítők pedig füstölve próbálnak menekülni börtönükből. — Szökik a pezsgő! — figyelmeztetjük egymást nevetve, és összecsendülnek a poharak. Szomjasan belekortyolunk az édeskés nedűbe, s a jókedv mámorában soha nem jut eszünkbe találgatni, hogyan Is lesz pezsgő a hegy levéből.
