A Hét 1961/1 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1961-03-26 / 13. szám

ülőházam előtt. Bederkendben, topolyafa állt. Lombjaival betakart bennünket gyerekeket, mind az ötünket. Édesapám szegény, vak ember volt. S lám, évek múlva ez alatt a fa alatt gyűltek össze a falubeliek, hogy meghallgassák, mit mesél a fiú, akit a szovjet rendszer gyetmekkotthonban nevelt. Számtalanszor feltették a nem csupán nálunk, türkméneknél, de Ázsiában mindenütt ismert kérdést; „Neme habar bar?" — Mi újság? Akkoriban sokkal könnyebben fel tudtam so­rolni, hogy mi újság, mint most. Ma, ha meg­hallom a szokásos „neme habar bar"-t, azt sem tudom, hol kezdjem, mert az élet tele van eseményekkel. A szovjet hatalom évei alatt a távoli Türk­­ménla virágzó szocialista köztársasággá vált, amelynek fejlett ipara és nagyszerű kollektív mezőgazdasága van. Aligha találhatnánk für­gébb* kezű újdonság-kovácsot, mint a szocia­lizmus! Csak nemrég kezdtünk hozzá a hétéves terv végrehajtásához, sok feladatát mégis teljesí­tettünk már. Üzembe helyeztük a Karakuml­­csatornát, a krasznovodszki olajfinomitó gyár­ban új üzem, Ashabadan az olajbányászat! be­rendezések gyára és egy harisnya-kötszövő gyár kezdte el működését. A kamislidzsi és okaremai olajtelepek már olajat adnak. A múlt év végén, amikor betakarítottuk a termést, a rádió és az újságok újabb jó híreket közöltek. A köztársaság kolhozai és szovhozal 360 000 tonna nyersgyapotot, 35 000 tonna húst. sok selyemgubót, gyapjút, több százezer karakül­­juhbőrt adak el az államnak. A köztársaság ipara 101%-ra teljesítette a tervet a hétéves terv első évében. Pedig még sok új dologra van kilátás. Hi­szen a mostani hétéves tervben TUrkménia gazdaságának fejlesztésére mintegy 18 milliárd rubelt Irányoztunk elő, csaknem ugyanannyit, mint a szovjethatalom előző éveiben együtt­véve. Ez azt Jelenti, mintha mai köztársasá­gunk mellet egy új Türkménía jönne létre. A geológusok szerint köztársaságunk terüle­tét valamikor régen tenger borította, Később hatalmas folyók hömpölyögtek, tavak kéklettek errefelé. Most már csak a nyomuk maradt meg: a kiszáradt folyók medre és a tava* mélyedése. Földterületünk kilenc tized része sivatag volt. Ilyen körülmények között termé­szetesen csakis öntözéses földművelés lehetsé­ges. A régi világban a legjobb vízellátással rendelkező parcellákat a földesurak kaparin­tották meg. A szovjet hatalom éveiben az ál­lam feladata lett a hatalmas méretekben ki­bontakozó vízellátás, öntözőhálózatunk hosszú­sága ma mér több tízezer kilométer. Maga a Karakumi-csatorna kllencvenkétezer hektár termőföldnek és több mint ötmillió hektár legelőnek adja az éltető vizet. A „kék országút” jól vizsgázott: a múlt évi aszály idején meg­mentette a Mári terület kolhozait és szovho­­zait a máskülönben elkerülhetetlen súlyos ká-Aszker Asszadulajev, aki csak a nehéz kézi munkát ismerte, most pihen: nyugdíjas. Fia, Aszad, másként kezdte pályáját; gépész egy olajtelepen. roktól. A köztársaság kormánya a közeljö­vőben további 130 kilométerrel hosszabltja meg a csatornát, ami már ebben az eszten­dőben újabb 400 000 ha föld öntözését teszi lehetővé. Köztársaságunk címerében gyapotcserje-ég övez egy olajfúró tornyot. A fekete és fehér arany jelképezi Türkménia Iparának és mező­gazdaságának fő ágazatait. Az olajtermelésben a szövetségi köztársasá­gok között a harmadik helyen állunk. A hét­éves terv időszakában olajtermelésünk 1,8- szeresére növekszik s eléri az évi hét és fél­millió tonnát. Az iparral együttt fejlődik a mezőgazdaság is, amely bőségesen visszafizeti a hétéves terv folyamán beléfektetsndő két és negyed milliárd, rubelt. Vetésterületünknek' csaknem a felén gyapotot termelünk. A hétéves terv folyamán a hústermelés 2,1-szeresére, a tej­termelés 2,3-szeresére, a karakül-juhbőr-ter­­melés 1,5-szeresére, a gyapjútermelés pedig 1,3-szeresére növekszik Türkméniában. A türkmén költségvetés több mint egyhar­­madét, felül 5 milliárd rubelt geológiai kutató­munkára irányozták elő. Ez azért van Így, mert a nehézipar nyersanyagét a föld tárolja, s ebből a szempontból Türkménia földje nagy reményekkel kecsegtet. A türkmének régen úgy képzelték, hogy az az ember lesz boldog, akire rávetődik a humaj-madár kitárt szárnyénak árnyéka. De nyilván ritka volt errefelé ez a madárfajta. A forradalomig nagy nyomorban és tudatlan­ságban élt a nép: Ezer emberre mindössze hét Irni-olvasnl tudó jutott. Pestis járványok dü­höngtek, trahoma és malária szedte áldozatait. Ma pedig Türkméniában már nincs analfabéta, ezer írástudó emberre 13 főiskolai végzettségű szakember jut. Sikeresen működik a Türkmén Tudományos Akadémia számos kutatóintézete, amelyek a legkülönbözőbb kérdésekkel foglal­koznak. A közép- és főiskolák fejlett hálózata működik köztársaságunkban, egyetemünk, több ezer könyvtárunk és klubunk, több nemzeti színházunk, filmstúdiónk, televíziós központunk van, 66 újságot és folyóiratot adunk ki. A hétéves tervidőszakban még tovább ha­ladunk. Nyolcezer orvos-egészségügyi dolgozót képezünk ki, bár nálunk már ma is jobb ebben a vonatkozásban a helyzet, mint pl. Angliában. Az épltőmunkásoknak több tízezer új lakást kell átadnlok a lakosságnak. Mintegy 3 milliárd rubelt fordítunk lakásépítésre. A jó hírek Türkménia minden szegletébe el­jutnak, s hazánk minden polgára úgy Igyek­szik dolgozni, hogy munkája nyomán mind több kellemes újság szülessen. Mindenütt újdonság . .. Tahir Durdijev, a turk­­mén rádió hírszolgálatának szerkesztője tájé­koztatja a hallgatókat a novobezmenszki ce­mentgyár építkezéséről. A fekete és fehérarany országában A csardzsoui gyapottlsztitóban morajlik a gye potzuhatag.

Next

/
Thumbnails
Contents