A Hét 1961/1 (6. évfolyam, 1-26. szám)
1961-03-26 / 13. szám
ülőházam előtt. Bederkendben, topolyafa állt. Lombjaival betakart bennünket gyerekeket, mind az ötünket. Édesapám szegény, vak ember volt. S lám, évek múlva ez alatt a fa alatt gyűltek össze a falubeliek, hogy meghallgassák, mit mesél a fiú, akit a szovjet rendszer gyetmekkotthonban nevelt. Számtalanszor feltették a nem csupán nálunk, türkméneknél, de Ázsiában mindenütt ismert kérdést; „Neme habar bar?" — Mi újság? Akkoriban sokkal könnyebben fel tudtam sorolni, hogy mi újság, mint most. Ma, ha meghallom a szokásos „neme habar bar"-t, azt sem tudom, hol kezdjem, mert az élet tele van eseményekkel. A szovjet hatalom évei alatt a távoli Türkménla virágzó szocialista köztársasággá vált, amelynek fejlett ipara és nagyszerű kollektív mezőgazdasága van. Aligha találhatnánk fürgébb* kezű újdonság-kovácsot, mint a szocializmus! Csak nemrég kezdtünk hozzá a hétéves terv végrehajtásához, sok feladatát mégis teljesítettünk már. Üzembe helyeztük a Karakumlcsatornát, a krasznovodszki olajfinomitó gyárban új üzem, Ashabadan az olajbányászat! berendezések gyára és egy harisnya-kötszövő gyár kezdte el működését. A kamislidzsi és okaremai olajtelepek már olajat adnak. A múlt év végén, amikor betakarítottuk a termést, a rádió és az újságok újabb jó híreket közöltek. A köztársaság kolhozai és szovhozal 360 000 tonna nyersgyapotot, 35 000 tonna húst. sok selyemgubót, gyapjút, több százezer karaküljuhbőrt adak el az államnak. A köztársaság ipara 101%-ra teljesítette a tervet a hétéves terv első évében. Pedig még sok új dologra van kilátás. Hiszen a mostani hétéves tervben TUrkménia gazdaságának fejlesztésére mintegy 18 milliárd rubelt Irányoztunk elő, csaknem ugyanannyit, mint a szovjethatalom előző éveiben együttvéve. Ez azt Jelenti, mintha mai köztársaságunk mellet egy új Türkménía jönne létre. A geológusok szerint köztársaságunk területét valamikor régen tenger borította, Később hatalmas folyók hömpölyögtek, tavak kéklettek errefelé. Most már csak a nyomuk maradt meg: a kiszáradt folyók medre és a tava* mélyedése. Földterületünk kilenc tized része sivatag volt. Ilyen körülmények között természetesen csakis öntözéses földművelés lehetséges. A régi világban a legjobb vízellátással rendelkező parcellákat a földesurak kaparintották meg. A szovjet hatalom éveiben az állam feladata lett a hatalmas méretekben kibontakozó vízellátás, öntözőhálózatunk hosszúsága ma mér több tízezer kilométer. Maga a Karakumi-csatorna kllencvenkétezer hektár termőföldnek és több mint ötmillió hektár legelőnek adja az éltető vizet. A „kék országút” jól vizsgázott: a múlt évi aszály idején megmentette a Mári terület kolhozait és szovhozait a máskülönben elkerülhetetlen súlyos ká-Aszker Asszadulajev, aki csak a nehéz kézi munkát ismerte, most pihen: nyugdíjas. Fia, Aszad, másként kezdte pályáját; gépész egy olajtelepen. roktól. A köztársaság kormánya a közeljövőben további 130 kilométerrel hosszabltja meg a csatornát, ami már ebben az esztendőben újabb 400 000 ha föld öntözését teszi lehetővé. Köztársaságunk címerében gyapotcserje-ég övez egy olajfúró tornyot. A fekete és fehér arany jelképezi Türkménia Iparának és mezőgazdaságának fő ágazatait. Az olajtermelésben a szövetségi köztársaságok között a harmadik helyen állunk. A hétéves terv időszakában olajtermelésünk 1,8- szeresére növekszik s eléri az évi hét és félmillió tonnát. Az iparral együttt fejlődik a mezőgazdaság is, amely bőségesen visszafizeti a hétéves terv folyamán beléfektetsndő két és negyed milliárd, rubelt. Vetésterületünknek' csaknem a felén gyapotot termelünk. A hétéves terv folyamán a hústermelés 2,1-szeresére, a tejtermelés 2,3-szeresére, a karakül-juhbőr-termelés 1,5-szeresére, a gyapjútermelés pedig 1,3-szeresére növekszik Türkméniában. A türkmén költségvetés több mint egyharmadét, felül 5 milliárd rubelt geológiai kutatómunkára irányozták elő. Ez azért van Így, mert a nehézipar nyersanyagét a föld tárolja, s ebből a szempontból Türkménia földje nagy reményekkel kecsegtet. A türkmének régen úgy képzelték, hogy az az ember lesz boldog, akire rávetődik a humaj-madár kitárt szárnyénak árnyéka. De nyilván ritka volt errefelé ez a madárfajta. A forradalomig nagy nyomorban és tudatlanságban élt a nép: Ezer emberre mindössze hét Irni-olvasnl tudó jutott. Pestis járványok dühöngtek, trahoma és malária szedte áldozatait. Ma pedig Türkméniában már nincs analfabéta, ezer írástudó emberre 13 főiskolai végzettségű szakember jut. Sikeresen működik a Türkmén Tudományos Akadémia számos kutatóintézete, amelyek a legkülönbözőbb kérdésekkel foglalkoznak. A közép- és főiskolák fejlett hálózata működik köztársaságunkban, egyetemünk, több ezer könyvtárunk és klubunk, több nemzeti színházunk, filmstúdiónk, televíziós központunk van, 66 újságot és folyóiratot adunk ki. A hétéves tervidőszakban még tovább haladunk. Nyolcezer orvos-egészségügyi dolgozót képezünk ki, bár nálunk már ma is jobb ebben a vonatkozásban a helyzet, mint pl. Angliában. Az épltőmunkásoknak több tízezer új lakást kell átadnlok a lakosságnak. Mintegy 3 milliárd rubelt fordítunk lakásépítésre. A jó hírek Türkménia minden szegletébe eljutnak, s hazánk minden polgára úgy Igyekszik dolgozni, hogy munkája nyomán mind több kellemes újság szülessen. Mindenütt újdonság . .. Tahir Durdijev, a turkmén rádió hírszolgálatának szerkesztője tájékoztatja a hallgatókat a novobezmenszki cementgyár építkezéséről. A fekete és fehérarany országában A csardzsoui gyapottlsztitóban morajlik a gye potzuhatag.
