A Hét 1961/1 (6. évfolyam, 1-26. szám)
1961-03-05 / 10. szám
VLAGYIMIR RIMAREVICS-ALTMANSZKIJ Az Eslhojnal-csillag felé A világűr ostroma egyre nagyobb méreteket amelyek összetételéről és hatékonyságáról a viölt. Az űrrakéták indulásának féléves vagy havi lág más tájainak tudósai csak vitatkoznak. (Az intervallumai a szputnyik-menetrendben már önműködő bolygóközti állomás útnakinditásához hetekre, sőt, napokra szűkültek. Hisz a óriás- a Venus felé háromszázszor akkora vonóerőre szputnyik 1961. február 4-én röppent fel s már volt szükség, mint a Lunyik II-nek a Hold íelé 1961. február 12-én olyan esemény játszódott indításához — állapítja meg egy holland tudós.) le, amelyet a világ valamennyi tudósa „titáni- A negyedik tény azon elmélet igazolása, amely nak" nevezett, oly meglepő, amelynek hallatára szerint a Szovjetuniónak olyan űrhajók állanak szerintük „a világ lélegzete eláll a szovjetek rendelkezésére, amelyek fedélzetén nem egy rakétatechnikája láttára”. S valóban olyan pilla- vagy két űrhajós, de három sőt öt is kényelnat volt ez, amely a szó szoros értelmében mesen elfér! S ez olyan tény, amelyet a fannemcsak a világot, de az egész naprendszert tasztikus regények legmerészebb képzeletű írói megrázta. sem mertek mindmáig leírni. Elvonulnak előttem az adatok, amelyeket ötödsorban meg kell állapítanunk, hogy ha-Szedov, Baravasov és Sternfeld akadémikusok tályukat vesztették mindazok a „feltételezett publikáltak s amelyekről Moszkvában és Bra- menetrendek”, amelyek eddig szóba kerültek tislavában beszélgettem Pobjedonoszcev, Szta- a Szovjetuniónak a világűr felkutatását erednyukovics profeszorokkal vagy a tudományos ményező hatalmas sikerei mellett. Öt-hat eszfantasztlkus regények híres szerzőjével, Vaszilij tendövel ezelőtt még az volt az általános vé- Zaharcsenkóval. S ügy érzem, hogy beszélgeté- lemény, hogy a Venus felé történő utazás a seink még a nemrégiben is hihetetlenül utópisz- XX. század nyolcvanas éveiben valósul meg, az tikusak voltak, a szó szoros értelmében elfa- első szputnyikok felröppenésének idején (az kultak a még ma vastag hótakarőval fedett ra- 1957—58-as években) ez az időpont a hatvanas kétakilövő-pályákról induló rakéták tüzének évek végére került — és íme 1961. február fényében. 12-kén vasárnap útnak indult az első emberkéz Ezerkilencszázhatvanegy február 12-ét, ezt alkotta rakéta, hogy 1961 májusban a Venus a vasárnapi napot több tekintetben is határ- közelébe kerüljön. Nem egyenesen szimbolikőnek kell tekintenünk a „gyakorlati űrhajózás" kus-e az a körülmény, hogy a szovjet ember negyven hónapos történelmében. Sőt, fontosabb szerkesztette űrrakéta épp abban a hónapban ez az esemény a Szputnyik I fellövésénél vagy éri el ezt a bolygót, amely a Naphoz a Merkur a Lunyik II-nek a Holdra való érkezésénél is. után a legközelebb van, mikor a föld lakói Mindenkelőtt sikerült egy felmérhetetlenül a 'tavasz, a szép és szerelem hónapját élvezik? nagy jelentőségű kísérlet: az óriás-szputnyikról Avagy, hogy kevésbé költőiek legyünk, épp (amely tökéletesített több lépcsős rakéta segít- azokban a pillanatokban, amikor 16. évfordulóségével került a röppályára) útnak indult egy ját ünnepeljük annak, hogy az ötágú vöröscsllönmüködő bolygóközi rakéta, amely olyan nehéz, lagos tankok elhozták a tavaszt Prága utcaiba, mint öt Cezeta szkúter. - A szovjet űrrakéta a szocialista tudomány gyó-A másik fontos momentum, hogy az említett zelmét jelenti s elviszi a tavaszt a világűrbe is. vasárnapon első ízben indult útnak rakéta Az a tény, hogy az űrrakéta egy hatalmas a naprendszerek egy bolygójához, amelyet mübolygóról indult útnak, erősen megkönnyíti a rómaiak istennőjéről, a tavasz, a szép- a Venus elérését. A szovjet emberek kezének ség és a szerelem istennőjéről neveztek efl. müve a feltételezett 146 nap helyett 105 nap, A Venus, a legfényesebb bojygő felé, amelyet 2500 óra alatt éri el célját, a Nap és a Hold mellett szabad szemmel lát- Az űrrakéta áthatol a felhő-rétegen — és hatunk fényes nappal is. Ez a bolygó azonban feleletet lapunk' a kérdésre, van-e a Venusan csak látszólag ily „látható”, valóságban sokkal élet (s ha igen, milyen formájú), milyen geolőtitokzatossabb, mint más bolygó vagy csillag, giaí viszonyok uralkodnak az említett bolygón (ha mert állandóan felhők fedik. (Itt meg kell je- ugyan egyáltalán alkalmazható a Venusra a földi gyeznünk, hogy ezen a bolygón állandóan üveg- geológia), mert feltételezhetjük, hogy e bolygó házi meleg uralkodik, óriási nagy a párolgás, feleletet ad a kérdésre, milyen volt az élet s ennél fogva szüntelenül „fellegekbe öltözött”) a földön évmilliókkal ezelőtt. Ezen kívül meg-Harmadsorban le kell szögeznünk, hogy tudjuk azt is, miért nincs a Venusnak is holdja, a szovjet tudósok és mérnökök leboratőriumai- mint a földnek (eddig legalábbis nem sikerült ban olyan műszereket sikerült szerkeszteni az úr- felfedeznünk) s megválaszol sok egyéb kérdést hajósok számára, amelyekhez nyilván nem ér fel is. Sok mindent meg fogunk tudni az égitestről, a nyugat legmodernebb fizikai és vegyi tudó- amelynek átmérője 12 400 km átlagtávolsága mánya sem. S itt meg sem említettem azt a kö- a Naptól 108 millió km s 224 nap 16 óra 49 rülményt, hogy a szovjet tudósoknak olyan haj- perc és 8 másodperc alatt kerüli meg a Napot, tóanyagok kell hogy álljanak rendelkezésükre, A Venusról, az Esthajnalcsillagról, amely ez idó Ivó Stuka: Az első űrhajós monológja Levelet kaptam édesanyámtól, nagy súllyal terhes levelet; benne gyermekét féltó anyai szive. — Édes flam, ha a kabinajtó bezárul mögötted, bezárul előtted, fiam, az élet... Én így feleltem: ÉDESANYÁM NE NEVETTESS MEG STOP HA A KABINBA BELÉPEK CSAK ANNYIT JELENT NEM TÖBBET EGY HÉTBE LE KELL MONDANOM ÉDES A CIGARETTÁRÓL STOP Adjatok, fiúk, egy cigarettát, mielőtt „stop” lenne. Igen, már minden kontaktust végigvizsgáltam magam és mindent jónak találtam, akár az édes anyai szivet. S ott, a rakétakilövő-pálya mögött, a negyedik tartály tövében gólyahlrt leltem, a tavasz lőtte nyílegyenest fel, mivel eljött az ideje, nékem nem maradt időm már. Ha letépnétek, fiúk, a gólyahírt s ebben a fehér levélben elküldenétek. . . ezen a földön valaki mindahányunknak kedves, néki tépjük le a tavasz virágát s a csillagokat. Már látom, minden óra az Indulás percében fordul, „Szabad a zöldnek!” de még, még egyszer a földre lépek, dobban és kondul, mint a harang szól, szépséges, szilárd.. . Igen, tudom jól, indulok. Fordította: Gömöri Péter szerint „csak” 40 millió km-re van Földünktől, de 258 millió Um-re is eltávolodik tőle. És még egy apróság. 1610-ben Galileo Galilei olasz tudósnak épp a Venus szolgált elvi bizonyítékul arra, hogy domonstrálja forradalmi tételét a heliocentrikus rendszerről s bebizonyítsa, hogy nem a Föld, hanem a Nap bolygórendszerünk középpontja. Végezetül szeretném még elmondani, hogy a Venus felé haladó űrrakéta feleletet adott a kérdésre, merre megyünk a Hold „elfoglalása" után. A tudósok nagy része ugyanis eddig a Marsra való utat latolgatta, amely a Naptól való távolságban a negyedik és a csillagvizsgáló intézetek megfigyeléseinek eredményeképpen jóval ismertebb a Venusnál... Egy űrrakéta-modell
