A Hét 1961/1 (6. évfolyam, 1-26. szám)
1961-02-12 / 7. szám
Befejeződött a kultúra munkásainak tanácskozása A járási konferencián elhangzottak szerint az alakuló konferencia óta eltelt kilenc hónap alatt 78 szinielőadást és 166 esztrád-jellegü műsort mutattak be, a járás huszonhárom működő tánccsoportja pedig már alapját képezheti egy félhivatásos táncegyüttesnek. A népnevelő munka keretében 56 ismeretterjesztő, illetve irodalmi tárgyú előadást, valamint két szerzői estet tartottak, s a szlovák nyelv 11 tanfolyamán folyik sikeres munka. A konferencián résztvető Lőricz Gyula elvtárs, a Csemadok országos elnöke, kifejezést adott annak a véleményének, hogy a jövőben nagyobb eredmények várhatók a Csemadok tevékenységében, hivatásoss népi együttesek, népi akadémiák, képzőművészeti és zenei tanfolyamok létrehozásával. «• Léva Újvári László tanító felszólalásából: „Több helyről panaszok érkeznek, hogy dolgozóink nem tudnak hozzájutni a csehszlovákiai magyar írók és költők műveihez. Az okot abban látom, hogy olvasóközönségünkhöz mérten aránylag kis példányszámban (800—1000) adják ki ezeket a könyveket. Számoljunknak! Köztársaságunkban 540 Csemadok,helyi esc van, ami gyakorlatilag ugyananf ^^^^^ tárat jelent. Ha az említett két példányt vásárol meg mindc port könyvtára részére, a készlet És hol vannak akkor még azok az olvrsók, akik meg akarják vásárolni a kötetek t?! Azt, hogy minden népkönyvtárban megli gyenek a hazai irodalmi müvek, talán központilag is meg lehetne szervezni valamilyen formában, sőt kötelezővé tenni. íróink és költőik az új szocialista erkölcs kialakításában műveikkel hathatós segítséget akarnak nyújtani, és minden támogatást megérdemelnek, hogy könyveik olvasóközönségünk legszélesebb rétegeinek a kezébe is eljussanak.” Galónta A Vsemadok-munkának és a gyakorlatnak az összefüggését vizsgélgatták a felszólalók, mindenekelőtt Sörös elvtárs, a járási pártibizottság titkára, aki szerint ahhoz, hogy a mezőgazdaságban dolgozó munkások is kulturált módon tudjanak élni, elsősorban a mezőgazdasági munkák átszervezése szükséges. Mindenek- előttt a kétműszakosltás. Egy másik érdekes hír: Vágsellyén bevezették az alkoholnélküii vasárnap délutáni táncmulatságokat. S végül egy nagy feladatra készülődés: a kosúti A rimaszombatiak tarkaestjének egyik jelenete. A Vaskó-házaspár a 'dobogón. események harminc éves jubileumának méltó megünneplésére, melyből nem kevés rész hárul a járás Csemadok helyi csoportjaira. / Bratislava A járási konferencián, amelyen 54 küldött vett részt, Klajnyik Ferenc, a Csemadok járási elnöke tartotta a beszámolót. A konferencián 13 küldött szólalt fel. A beszámolót követő vitában főképpen szervezeti kérdésekről volt szó, de felfigyeltétöbb volt a vitának az a része, amelyben az ifjúság kulturális nevelésének problémáit vitatták. Bírálat érte a dramaturgiai bizottságot is, amennyiben ■ez , idjp nem végezte a legmegfelelőbben munkáját. Több felszólalás intett arra, hogy sok helyi szervezetben komolyabban kell végezni a Csemadok-tagságjnyilyéntartását és a tagdíjak rendezését, azonban örvendetes bejelentésként hatott, hogy a járás egyik kis községében, Szemeten az utolsó közgyűlés óta 22 új Csemadok-tagot szereztek. Nyit ra Kántor elvtárs járási titkár értékelte a helyi szervezetek múlt évi tevékenységét. A járás területén huszonhárom helyi szervezet működik ezerötszáz taggal. A tagok nagy része azonban csak papírtag. A tagsági dijak rendezését 82 0/o-rs teljesítették, öt községben szerveztek szlovák és egy községben orosz nyelvtanfolyamot. A faluszépítési akció keretén belül a bodoki Csemadok-tagok 15 950, a gímesiek 3000 brigádórát dolgoztak le. Az elmúlt évben 63 előadást tartottak a színjátszó csoportok. Jó lenne, ha a jövőben a színjátszó csoportok vezetői igénybe vennék a járási titkárság mellett létesült dramaturgiai bizottság segítségét. Rimaszombat A konferencián százhuszonhárom küldött vett részt. Molnár elvtárs értékes titkári beszámolója után tizenöten kértek szót a vitában. A sok hasznos hozzászólásból csupán egyet ragadunk ki: a tornaijai küldött, Egenhoffer elvtársét A színjátszásról beszélt. Bírálta azokat a helyi csoportokat, amelyek a darab kiválasztása során nem veszik figyelembe a lehetőségeket, a műkedvelők képességeit, a színpadot stb. S gyakran rendkívül nehéz színművek játszásába kezdenek ... A felszólalás régi, de örökérvényű mondásra emlékeztet csak addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér! Rozsnyó A járási konferencia egyik legszebb jelenete egy pionír kislány fellépése volt; Török Elemér Dalom őrőla zeng című versével üdvözölte a küldötteket, őszintén sajnáljuk, hogy a költő nem volt jeien és nem hallhatta saját versét. amely e kislány zengő szép hangján az élmény erejével hatott. Viharos, percekig tartő ünnepi taps hangzott fel a szavalat után. A kislány csiszolt és ápolt szép magyar anyanyelvén tolmácsolta a pártunk iránti hűséget és szeretetet. Hadd idézzük ezúttal a vers utolsó szakaszát. viszonylatban a második és a harmadik díjat. Egy ízben Prostéjovban is szavalt. Ott díszoklevéllel tűntették ki. A kis Szilvia szerény, rendkívül udvariás és szolgálatkész lányka. Otthon munka közepette lepjük éppen segít az edény késén végzi ezt a munkáját is. Mellette ott a nővére, a tizenötesztendös Mária. ugyancsak kiváló tanuló, csinos, olygös kislány, de ő nem szaval... ért hozzá — teszi hozzá szerényen. A szavam / már nem puszta szó / ha felcseng / figyel, mert új világról énekel. / Figyeld, / mert róla Zeng, / ki minket elvezet, / tűzön, í vizen át, / ahol ezer nyelven harsogják / dicsőség néked i Kommunista Párt! A kitűnő szavalat bebizonyította, hogy az a magyar iskola, amely komoly gondot fordít érettségiző diákjainak a szlovák nyelv kifogástalan elsajátítására, példás módon tudja ápolni az anyanyelv varázsát és szépségét. A kis pionírlánykát Sunyovszky Szilviának hívják, hetedikbe jár és kitűnő tanuló. A második elemiben kezdett szavalni: azóta több ízben elnyerte a járás és kerület első díját, országos Amikor Szilviát megkérjük, mi ne lenni ha felnő, némi habozás utón csendesen azt válaszolja, hogy még nem tudja... Tanárnője azonban, Kanala elvtársnő elárulja nekünk, hogy tanítónő vagy színésznő szeretne lenni. Mielőtt távozunk, még megkérdezzük tőle: melyik költeményt szereti a legjobban? A kislány József Attila Szeretném ha vadalmafa lennék és Ady Endre Anya és lánya című versét említi. Amint látjuk, a kis Szilvia ízélése is finom és csiszolt. Helyénvalónak tartjuk itt megemlíteni, hogy ez az Ady-vers a mártírhalált szenvedett Steiner Gábor elvtársnak, az egykori kommunista szentátornak is a legkedvesebb költeménye volt. A haláltáborból családjának írt utolsó levelében az Anya és lánya című költeményt idézi. — SZABÓ BÉLA Losonc
