A Hét 1961/1 (6. évfolyam, 1-26. szám)
1961-02-12 / 7. szám
Pénz zsákszámra. Szó szerint. Ám már széjjelzúzott. Véletlenül ez nap több mint tízmillió korona került a zúzába Ällaml Bankunk a pénzforgalmat a kormány által negyedévenként jóváhagyott pénzügyi terv szerint irányítja. Olyan mennyiségű pénzt hoznak forgalomba, amilyen fedi az állam szükségletét. A bankjegyek gazdasági funkciójukat teljesítve a bankban kötnek ki, hogy akár már a következő nap újra forgalomba kerüljenek. Mindemellett a bank következetes figyelemmel vonja ki a forgalomból az elhasználódott bankjegyeket és újakat ad ki helyettük. A szakemberek ezt a pénzforgalomra irányuló higiénikus gondosságnak nevezik. Valamikor ilyesmi nem létezett. Bizonyára emlékeznek még a háború előtti gyűrött, zsíros, sokszor átragasztott bankjegyekre. „Bankóknak” — hívtuk őket. Ma is forgalomban vannak, de . . . ne vágjunk a dolgok elébe. Valamennyi pénz, közvetlenül vagy a posta, avagy a postatakarékpénztár közvetítésével visszakerül a bankba. Ott osztályozzák s a szennyezódötteket vagy megrongálódottakat kivonják a forgalomból. Az Állami Bank ugyanis utasította a disztribúciós és szállító vállalatokat, hogy az elhasználódott bankjegyeket ne hozzák újra forgalomba, hanem szolgáltassák be a banknak. Ilyenformán tehát beszennyeződött vagy túlságosan elhasználódott bankjegyek nem lehetnének forgalomban. Havonta Öt tonna papírpénz a zúzóba A fentebbiek ellenére épp elég ilyen pénz forog még közkézen. Képzeljenek el öt tonnyányi súlyt. Jó csomó pénz ez, ha megfontoljuk, hogy egy ezer százkoronást tartalmazó „csomag” ezer darab bankjegye kb. tizenöt cm magas Ez pénz volt, Az adott estben ötven koronások, mert a zúzóból kikerült anyag kékeszöld színű ... A megsemmisítésre kerülő bankjegyek a zúzó A |i isiik Imlsilsi és vagy egy kilót nyom. Ebben a csomagban tehát százezer korona van. Mindezt ki kell cserélni, így tehát az Állami Bank új, tiszta és szép pénzt ad polgárai kezébe. Havonta zúzóba küldi az elhasználódott bankjegyeket, épp körülbelül öt tonnányi súlyban. És mennyi pénz ez naponta? Ne ijedjenek meg — kb. nyolc millió, jórészt kisebb címletű bankjegyekben. • A szívem belefájdult Kezembe került egyszer egy ilyen bankjegy. Ötvenkoronás volt. Sorszáma szerint is látszott, hogy új, és mégis a zúzómalomba került. Miért? Mivel ifjúsága ellenére elhasználódott volt. Világos színét szenny fedte. Többszörösen összehajtogatták, és sarkai arról panaszkodtak, hogy hosszú ideig hordták zsebben. Egy nagy zsíríolt is éktelenkedett rajta. Aztán lehet. hogy valaki kávévei is leöntötte. Valamikor értékes és szemrevaló volt, mint általában a mi pénzünk — és lám, így járt. Pedig még jó sokáig szolgálhatott volna — olyasvalami esett meg vele, mint egy szép könyvvel, melyet kölcsönadtunk és lépetten, zsirfoltosan kaptuk vissza. És íme, az állam a bűnössel szemben elnéző, visszaveszi az elhasználódott bankjegyet, s újat, gyönyörűt bocsát ki helyette, hogy egy bizonyos Idő elteltével, amikor — ám hagyjuk ezt ... Az emberek a jövőben talán kíméletesebben fognak bánni a bankjegyekkel. A polgári erények egyike az is, hogy meghosszabbítsuk a bankjegyek élettartamát. A bankjegy nincs ingyen, az államnak fizetnie kell érte. És nem is keveset, A hiányos bankjegyekért, amennyiben felmutatott darabjuk meghaladja az eredeti bankjegy negyed részét, a meglévő felület ellenértékét fizetik ki. Amennyiben a bankjegy felmutatott darabja több egy negyed részénél és kevesebb a felénél, a felmutató negyed részét kapja; ha nagyobb, mint a fele és kisebb, mint három negyede, a címlet felét, és teljes egészében kifizetik a bankjegy névértékét, ha a károsult több mint háromnegyed részét felmutatja. Az Állami Bank megokolt esetekben kivételesen jár el, és megtéríti a bankjegy teljes értékét. Ez természetesen távolról sem vonatkozik a szándékosan megrongált bankjegyekre. Nagyon gyakran előfordul, hogy az emberek a bankjegy fehér szélére megjegyzéseket írnak. Az is megesik, hogy anyuka a bankjegy szegélyén közli kislányával, hogy ez a tiz koronás füstölthús vásárlására van szánva. Már pedig a bankjegy fehér szegélye nem feljegyzésekre való, hanem arra, hogy mivel kitünően látszik rajta a vízjegy — megkülönböztethessük a hamisaktól. Baktériumirtó bankjegyek Papírpénzünket kiváló minőségű papírból készítik, mivel sok gyűrődésnek vannak kitéve, több ezernyi meghajtást is el kell viselniük. Emellett a bankjegyeket bizonyos műgyantával Itatják át, amelynek baktériumirtó hatása van, úgyhogy a „megfertőzött” pénz rövid időn belül autosterillé válik. így tehát ki van zárva az a lehetőség, hogy járványok esetén baktériumhordozőkká váljanak. Az elmúlt évben Prágában véghezvitt kísérletek tanúsága szerint a papírpénzeken semmivel sem található több baktérium, mint egyéb közhasználati tárgyon. Érdekesség kedvéért megjegyezzük még, hogy a megsemmisítésre ítélt bankjegyek eredeti súlyuk tizedrészével — a szennyeződéssel — nehezebbek, mint az újak. Az elmondottakból következik minden állampolgár kötelessége, hogy a pénzzel kíméletesen bánjon, ne hordja szabadon a zsebében, hanem pénztárcában, legfeljebb egyszer áthajtva. A bankjegynek semmi helye a zsebkendőd mellett, különösképpen járvány idején. Ugyanúgy nem kívánatos, hogy a papírpénzt nyálazva számláljuk. Ne adjunk pénzt kisgyerek kezébe. A gyermek fogékonyabb a betegségek iránt, nem is szólva arról, hogy akaratlanul tönkre teszi a bankjegyeket. Ne keressünk rafinált rejtekhelyeket a pénz számára, ne rejtsük, teszem azt a cipőnkbe. A bank pénztárosa „illata” után is megismeri, honnan került kezébe a pénz.
