A Hét 1960/2 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1960-07-26 / 30. szám

Irak, a „két folyó közti vidék" fővárosa felé tartva, az első megálló Athén. Csak a levegőből és a repülőtérről láthattam egy tört részét annak, ami csodálatosan széppé varázsolja: a környezet üde zöldjét, a háttér vörhenyes, kopár hegyvonulatát, a város derékszögben egymást metsző, fehéren csillogó utcasoralt, a tenger csábító kékjét a mindent bearanyozó Nap tűző sugaraiban. Csak gondolataimra vetett árnyékot az, hogy a gyönyörű görög főváros repülőterén sokkal több volt az amerikai katonai repülőgép, mint a görög s ugyanaz vonatkozik a kikötőre, ahol a Földközi tengeri hírhedt 6. amerikai hajóraj egységei horgonyoztak. S ez már Bagdad, a héromnegyedmiilió lakost számláló város, az Iraki Köztársaság szíve. A Harun al Rasid kalifáról elnevezett főutcáján egymás után siklanak a fecskefarkú amerikai személyautók, rohannak az autóbuszok és az omnibuszok. A 40-45 fokos hőségben a gyalogjáróknak nem sok enyhet nyűjt a sudár pálmák csenevész árnyéka. Dúsgazdag magánosok építik az ilyen korszerű, különféle színekben pompázó lakóházakat, amelyek összkomfortosok, s ebbe Bagdadban beletartozik a levegő hűtését ellátó berendezés is. Természetesen Igen kevés bagdadi engedheti meg magának, hogy ilyen méregdrága helyen lakjon. A többség kiszorult a peremváros nyomorúságos agyagviskőiba, sőt. nem egy szegény ember még Ilyen szerénynek is alig mondható fedéllel sem rendelkezik, hanem burnuszába takarózva ott tölti el az éjszakát, ahol eléri. Hiába, a forradalom óta eltelt két esztendő alatt a Kászim-kormány sem művelhetett csodákat. Száz mecset és égnek feszülő karcsú, kecses minaret városa: ez is Bagdad. Ez a legnevezetesebbek egyike, 'a Sug-al-Ghazll minaret. Valahol a Ha-, run al Rasid-út végében bukkanok rá s körülötte az omladozó kis házikókra, amelyek sajnos nem tartoznak távolról sem a legrosszabb hajlékok közé. Az Iraki Múzeumban gyűjtötték össze azokat a mérhetetlen értékű műkincseket, amelyeket az alig hetven kilométernyire fekvő Babylon, az ókor egyik legnagyobb és legjelentősebb városa romjainak feltárása során találtak. A múzeum főbejáratéval szemben az egyik ilyen évezredes archeológiai lelet, s mögötte a falon az iraki nép ősrégi óhaját valóra váltó A. K. Kászim miniszterelnök fényképe. Az ismeretlen katona ezen monumentális emlékművét már az űj rend építette, amely leszámolt Fejszál király és Nuri Szaud miniszterelnök népellenes rémuralmával, letörte az angol és amerikai Imperializmus béklyóit. Az emlékmű tövében iraki katona áll éjjel-nappal örséget, jelképezve azokat a népi erőket, amelyek bármikor készek a belföldi reakcióval és az idegen hódítókkal szemben megvédeni az új élet útjára lépő ország vívmányait.