A Hét 1960/2 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1960-07-26 / 30. szám

Anyala: Az egyik legjobban bevált kombájn, a magyar „Balaton" KOMBÁJNOK TALÁLKOZÚJA A bajcsl állami gazdaság anyalai részlegén öt ország (Szovjetunió, Csehszlovákia, Magyarország, Lengyelország és Németország) nyolc kombájnja gyűlt össze. Hogy mire jó ez a gépek olimpiája ? Az újságíróknak mindenképpen jó téma, az bizonyos. De szóljanak az illetékesek! — Az öt ország feltételezhető nyolc legjobb kombájnjának ezt a nagy erőpróbáját ügy általában, de különösen az újságírók, nagy előszeretettel és nagyon tévesen nemzetközi versenynek nevezik - méltatlankodik Manninger Vilmos, a magyarországi csoport vezetője. — Pedig másról van Itt szó. Szakemberek százai figyelik és mérik az egyes gépek és gépalkatrészek munkáját, a munka gazdaságosságát, gyorsaságát, tisztaságát. A gépek itt nem versenyeznek, hanem vizsgáznak, s a szakemberekből álló bizottság az októberi értékelésen dönti majd el, hogy melyik gépek (esetleg a többlek egyes jőtulajdonságalval kiegészítve) alkalmasak arra, hogy a prototípust sorozatgyártásra léptessék elő. Meggyőztek, mert szinté szószerint hasonlóan nyilatkozott Koswlg mérnök ls, aki a Berlin melletti bornimi gépkísérleti állomásról jött ide, Vjelich mérnök, az omszki gépkísérleti állomás vezetője és mások is. Mégsem marad ennyiben a dolog, mert az egyik napbarnltotta férfi azzal egészíti kl a mérnök utolsó mondatát, hogy: — De ezéft szerintem az anyalai részleg mégiscsak mindenekelőtt a nyertes, mert a ml gabonánkat a nagy erőpróba közben mind learatják-TŰZOLTÓKAT FOGTAMí Fürről: Kürtre mentemben nem a kényelmes vasúti utazást, hanem a gyaloglást választottam. Vége felé jártam szép nyári sétámnak, már fel ls tünedeztek Kürt egymáshoz simuló házal. amikor az egyik búzatábla mellett majdnem megfagyott a vár ereimben. A derékig érő aranyos búzából mintha csak valamelyik amerikai detektivfilmbe cseppentem volna — jajkiáltás hangzott. — Segítség, segítség! — kiáltotta egy gyermekhang, s utána dulakodás zaja verte fel a csendet. Nem sokat töprengtem, három ugrással a gabona között teremtem és még idejében érkeztem ahhoz, hogy galléron ragadjak két komisz suhancot. Egy kisebb fiút Igyekeztek földre teperni a latrok, — miközben a nagyobbik kamasz a zsebeit ürítgette a szegény kis srácnak Hiába akartak • magyarázkodni, szóhoz sem engedtem őket jutni, vittem a községházára. Még szerencse, hogy a szövetkezeti iroda előtt haladtunk el, mert annak kapujában rám szólott egy ember: — Nini, az agronőmus fia, meg a Homonnay Jóska, ugyan hová hurcolja ezeket a gyerekeket az elvtárs? — Egy kis fiút akartak kirabolni a búzatáblán — meséltem lélekzetklfulladva. Erre az ember hahotázni kezdett. — Nem rablók ezek, hanem tűzoltók — mondja kacagva — hatvan ilyen gyermektűzoitó védi a tűztől aratás idején a kürt! gabonát. — Dehát akkor miért dulakodtak azzal s gyermekkel, s miért turkáltak a zsebeiben? — dadogtam pipacsszinüre válva. — Mert cigarettázni akart, s a gyufáját vettük el tőle, — hadarta egyszerre a két kis tűzoltó. — A tavalyi aratáskor hét nagy gabonatüzet akadályoztak meg az újvári járás pionlrjárőrjel. Az idén is több mint ezer iskolás védi a gabonát. Nézzen csak reánk, még tűzoltó egyenruhánk ls van — düllesztették ki mellüket — s a bácsit ls leszólíthatjuk ám, hs a gabona közelében cigarettázni próbál. No, ekkor inkább nem gyújtok rá! —nj— Dunaszerdahely: Jönnek az autók - telik- a hombár Alistál: Ma több a dal és kevesebb a robot