A Hét 1960/2 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1960-07-17 / 29. szám

Steinbeck ieve'e Stevensonhoz Az Outlook című amerikai folyóirat közölte, hogy Stein­beck Artúr királyról és a ke­rekasztal lovagjairól írja új könyvét, és hozzá Angliában gyűjtött anyagot. Aztán több­hónapos távollét után vissza­tért Amerikába, és friss szem­mel látta meg az ottani élet néhány elképesztő vonatkozá­sát. Steinbeck hosszas, kese­rű töprengés után levélben közölte gondolatait barátjával. Adlai Stevensonnal, az ismert demokratapárti politikussal. Stevensonnak az volt a véle­ménye, hogy a levél széles ol­vasótábor számára is érdekes és tanulságos, s ezért közre­adta az Outlookban. A hozzá­fűzött bevezetőben ezt írja: „A tavaly nyáron egy forró júliusi napon meglátogattam John Steinbecket Angliában, aki Somersetben egy régi kis házban lakott akkor a feleségével. Elmélyedt köny­vének írásában, amely Artus királyról szól. A legenda már gyermekkorában erősen érde­kelte Steinbecket. Reggeli után elvezetett oda, ahol — ha hihetünk a legendá­nak — valamikor Artus ki­rály vára állt. A helyadta han­gulatban Steinbeck kifejtette: az ember nem lehet meg szi­lárd erkölcsi alapiránymutatás nélkül... Az ember a jóra tö­rekszik, nemes célokat akar követni, vágyik a tisztaságra, különösen olyan történelmi szakaszok után, amikor a köz­életet áthatotta a korrupció ... Megérthetjük hát, milyen érzések fogták el Steinbecket, amikor hosszabb idő után visz­szatért Amerikába, hol csak úgy dúl az erkölcsi bomlás, a tudatlanság, a bizonytalanság stb. Ez indította arra Stein­becket, hogy levelében ilyen gondolatokat fejezzen ki: „Visszaérkezésem után új­ságolvasásba merültem. Eköz­ben az az érzés fogott el, hogy cseppet sem voltam okos, ami­kor visszajöttem Amerikába. Ilyen benyomások alakultak ki bennem: először is valami idegtépő, mindenbe beszivárgó, a végletekig elfajult erkölcs­telenség van itt, mely a gyer­mekektől fel a legmagasabb ál­lami fórumig mindent áthat. Másodszor valami ideges nyug­talanság mindenkinél, törekvés vagy vágyakozás, nem tudni mire, — talán tisztaságra. És aztán borzalmas eldurvultság, kegyetlenség és kétszlnüség, főképp anyagilag túl ellátott embereknél. És végül az a ko­mor ingerlékenység, amely jel­lemző a félelmet érző ember­re. Nagyon aggaszt engem. Ad­lai, az országunkban eluralko­dó cinizmus és erkölcstelen­ség. Ha ez így megy tovább, és semmi sem változtat a helyze­ten, (vajon egy komoly meg­rázkódtatás segítene-e?) el­vesztünk, mint nemzet. Valakinek revidiálnia kell rendszerünket. És mielőbb meg kell tennie. Nem bízhatunk ab­ban, hogy sikerül majd jó és becsületes emberekké nevelni gyerekeinket, ha az államappa­rátust, a közintézményeket, a szó szoros értelmében mindent megfertőzött a korrupció, ha nem a becsületesség és az igazság, hanem az aljasság és csalás részesül jutalomban ... Bennem él a vágy és a re­mény, hogy valamit tegyek. És benned...?" - fejeződik be a levél. C73attcL ßu^'&tg,^ kcítőm űetie Áprilisi este Kék feihö-rozsda a lámpa-testű holdat bevonta. Duzzad a csend. Április van és sötétség-koporsókban seregnyi rügy feszeng. Hát az baj, ha ablakomig nem ér a robaj, a hegyekből, hol vére folyóknak forr, sistereg? Tudom én úgyis, zöld-lángú tavasz van, a világ pezseg, s bár most sötét van, reggelre — pár óra múlva — mintha testünkre nap-tűzhányóból fény-láva hullna, roppan a csend. Szitia bennem tüzét a hit: örökös béke virrad ránk egyszer, s akkor szebb lesz az este, meghitt a csend, szikrázóbb a tavasz, mikor seregnyi rügy feszeng, s sok-sok érként felzúg a folyó. Megéred-e majd, te vén-jó földgolyó? Meg! Csak ömöljön a hit, mint önti a fény-bort a nap-csobolyó! Locsolás Vakító-fényes nap-neon, virág-cégérek tarka sora Kékláng-lobogású ég, tavasz, mintha el nem múlna soha. Vigad a nép, a hangulat kedvből, itókából ötvözött. Loccsan a víz: sikító lány két legény meg egy kút között. A fákon, bokrokon duzzad az élet-izom, a levelek zöld aranyban. S én? Ülök egy padon hónapos fekete bánattal magamban. Nyári hangulat Szinte cikkan a fák lomb-pajzsán a nap arany fokosa. A rét hanyattfekvö zöldruhás asszony, arany melle, a boglya feszül, mint asszonymell a kísértés előtt. Az árokparton napszítta-arcú, izmos legény kaszál. Ezer aranyként csillog szerszáma a fényben. Szél kél, s mint sck-sok cimbalom felremegnek egyszerre a fák, s egy vidám szél-dalon táncra kap egy papír. A határban június virág-tüze lobog, S mint pöttöm piros szemaforok a nyarat jelzik a pipacsok. A Magyar-Csehszlovák Történeti Bizottság bratislavai ülése A népi demokratikus Cseh­szlovákia és Magyarország kö­zötti gazdasági, kulturális és tudományos együttműködés szocialista életünk törvényévé lett. Ez a törvény nem for­mális jellegű s a gyakorlati életben mindinkább megvaló­sul. Ezt bizonyítja a Magyar-Csehszlovák Történeti Bizott­ság első bratislavai ülése is. A bizottság az 1959. decem­ber 16-án kötött megállapo­dás alapján jött létre. 1960. június hó 13 —17-én tartotta első közös ülését a tudomá­nyos együttműködés 1960. évi munkatervének megállapítása céljából. Az ülésen csehszlovák rész­ről részt vettek dr. Jaroslav Dubnicky egyetemi tanár, a bizottság csehszlovák szek­ciójának elnöke, dr. Jaroslav Purs és dr. Richard Marsina, valamint a Szlovák Tudomá­nyos Akadémia több dolgozó­ja. Magyar részről: dr. Ee­derer Emma egyetemi tanár, a bizottság magyar szekciójá­nak elnöke, dr. Paulíny Osz­kár, a magyar kutatócsoport vezetője és dr. Arató Endre egyetemi docens. Az elhangzott hozzászólások és megállapodások értelmében a bizottság főfeladatának te­kinti a magyar és csehszlo­vák történészek kölcsönös együttműködését, különösen a történettudományi kutatások területén. A bizottság támo­gatni fogja a történettudomá­nyi ismeretek és tapasztalatok kicserélését. Fontosnak tartják a törté­neti intézetek évi és távlati terveinek kölcsönös kicserélé­sét. Mindkét fél törekedni fog a legfontosabb kiadványok mi­nél gyorsabb kicserélésére és ismertetésére. Javaslatot tesz­nek a történettudományi in­tézeteknek gyűjteményes kö­tetek, forrásmunkák megjelen­tetésére, mely csehszlovák és magyar történészek közös munkáit tartalmazza. Mindkét fél törekedni fog a történeti társulatok együttműködésének elmélyítésére. Többek között szükségesnek tartják, hogy térténészeink álláspontjukat összefoglalják a nemzetközi konferenciákon a polgári tör­ténetírás reakciós irányzatai, mindenek előtt a nyugatnémet revansizmus elleni küzdelem­ben. Mindkét fél legfontosabb fel­adatai közé tartozik a burzsoá történetírás marxista bírálata, valamint a burzsoá nacionaliz­mus megnyilvánulása ellen va­ló harc. A tárgyalások baráti légkör­ben, a proletár internaciona­lizmus szellemében folytak. A Magyar-Csehszlovák Törté­neti Bizottság bratislavai ülése a szocialista országok között kialakulóban levő új, magasabb típusú együttműködés jelentős állomása volt. CSIZMADIA DEZSŐ # „Az amerikai detekt'wregények királya". Stanley Cardher most ün­nepelte kiadott regényei százmil­liomodik példányszámának megje­lenését. Stanley Gardner regényei­ben 274 személyt gyilkolt meg: de olvasóinak némi vigaszt nyújt, hogy a bűnösök 95 százalékát az érvényben lévő törvények értei-, méhen méltóképpen megbüntették. © „Véres korszak" címmel svéd dokumentumfilm készült, amely súlyos vádirat a fasizmus ellen. A film eredeti okmányok és fény­képek alapján a háború előkészí­tésétől a hitleri uralom összeom­lásáig mutatja be ennek az idő­szaknak legfontosabb eseményeit. © Az első európai dzsesszfesz­tivált július 7-14 között tartották meg a franciaországi Juan-les-Pins-ben. © A Szovjetunióba készül Vit­torio de Sica. hogy az eredeti hely­színen készítse el Csehovi „A sztyeppe" cfmú novellájának filmváltozatát. 15

Next

/
Thumbnails
Contents