A Hét 1960/2 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1960-12-18 / 51. szám

ERESZTREJTVE Petőfi Sándor egyik ismert költeményének címét és e költemény egyik sorát rejtettük el a vízszintes 1., 21. és a függőleges 15. sz. sorok­ban. Beküldendő e sorok megfejtése 1960. december 25-ig. A helyes megfejtők közt öt könyvet sorsolunk ki. VÍZSZINTES: 1. A függőleges 15. sz. alatti Petőfi-költemény egyik sora (a nyíl irányában folytatva). 12 Fran­cia névelő. 13. Eltulajdonít. 14. Égési termék névelővel. 15. Nói név. 17. L. R. A. 19. A monda. 20. Gallium vegyjele. 21. A vízsz. 1. folytatása. 23. Túr. 24. Vissza: nemes fém. 26. Számnév. 27. Sas peremei. 28. Küzdelem. 30. Ének­hang. 31. Vissza: zsenge németül. 33. K-val: éveid száma. 35. Ötszáz­egy római számmal. 37. Bánat. 38. Mezőgazdasági szerszám. 39. Fele­ségem. 40. Evőeszköz. 42. Károly Nándor. 43. Dezső Tibor. 44. A-val a végén női név. 47. Azonos betűk. 48. Tagadószó. 49. A hét vezér egyike. 51. Himbálódzó. 54. Mutatószó. 55. Vízimadár. 57. Nap­lemente. 59. Tenger a Földközi­tenger keleti medencéjében. 61. Görög betű. FÜGGŐLEGES: 2. Párolog. 3. Fő­zelékféle. 4. Robert Lajos. 5. Ma­darak fejét fedi. 6. Nem egész leprát. 7. Feltételes kötőszó. 8. Hiányos lakat. 9. Férfinév. 10. Hárman latinul. 11. A. O. G. 15 Petőfi Sándor egyik ismert költe­ményének címe (a nyíl irányában folytatva). 16. Vissza: goromba. 18. Vissza: egyesület közismert idegen eredetű szóval. 22. I. A. S. 25. Az anyagnak vegyi ütőn to­vább nem bontható legkisebb ré­szecskéje. 27. Indiai eredetű tár­sasjáték. 29. Olasz köszöntés. 32. Helyhatározó rag. 34. Vörös. 36. Helyes viselkedés. 40. Római hat. 41. Táncmulatság. 44. Vasúti ko­csi. 45. Bizonyos lepkefajták her­nyóinak mirigyváladéka. 46. Döiyf. 47. Bankár közepe. 50. Harmat fagypont alatt. 52. A-val a végén folyó Csehországban. 53. Csorgat. 54. Cselekvést kifejező szó. 56. Berber és arab lakősok keveréke, keveréknép Észak-Afrikában. 58. N-nel a a végen japán pénz. 59. Meggyulladt. 60. Siker magán­hangzói. Az 50 sz. rejtvény megfejtése: A 49. sz. rejtvény megfejtői kö-Dohos a műhely és szűkek az ut- «"1 egy-egy könyvet nyertek: Fü­cák, hol a munkának népe haza- "J G ?uia- S /e Ps i : Gamaj Márton, Kassa; Kovács Katalin, Taksony­jár, mikor megvívta napi háború- f a |va; simk ó Csaba, Nyitra; Valkó ját. Ferenc. Somorja A kígyósi dombtetőn vár reám a szeretőm. Kaszáját kalapálja, markot szedek utána. De éppúgy, mint a dalok, élnek min­denfelé a népmesék is. Az első mesét egy kígyósi szőlőcsősztől, Danes János­tól hallottam, az ötvenes évek első har­madában egy csillagos nyári éjjel, kis kunyhója előtt üldögélve. A mese, ame­lyet elmondott, A pásztorok nyelvén tudó juhász című mese sok eredeti részlettel megtoldott változata volt. Danes János azon az estén több mesét is elmondott. Sajnos, akkor ott, a csillagok fényénél egyiket sem jegyezhettem fel. Am azóta számos mesefára bukkantam Bátyúban. Forgolányban, Makkosjánosiban és egyebütt. A feljegyzett mesék érdekes, sok helyi motívummal megtűzdelt, egyéni zamattal átitatott változatai az euráziai mesekincsnek, de akad köztük eredeti­nek ható mese is. Bízvást elmondhatom, hogy Kárpát-Ukrajna területén nincsen talán egyet­len olyan magyarlakta falu sem, amely­ben ne akadna egy-két mesefa. Az utóbbi évek során számos mesemondó tűnt fel. A régi, ismert mesefák mellett egymásután jelentkeznek a fiatal nem­zedék tagjai is. A Bátyúban élő Hadar Dánielné Czine Eszter ismert kárpát-ukrajnai mesemon­dóink legidősebbike: már hetven felé jár. Tehetségét nyilván édesapjától, Czine Józseftől örökölte, aki nyírségi kisiparos gazdálkodó családból származó, vidám, mesélő kedvű ember volt. Hadamé mese­mondó készsége bámulatos, fantáziája rendkívül gazdag. Műsorában csaknem minden mesefajta képviselve van. A negyven-ötven évesek korosztályá­hoz tartozik a homoki Horvát Géza, a forgolányi Endre és a makkosjánosi La­moga Jánosné Kiss Mária. Közülük külö­nösen Kádár Endre emelkedik ki. Kádár testi hibájánál fogva (tíz-tizenkét éves korában jobb lábára megsérült, és ennek következtében sánta lett) jóformán ki sem mozdult szülőfalujából, amely meg­lehetősen távol esik a forgalomtól. Ká­dár Endre így elszigeteltségénél fogva csaknem eredeti formában megőrizhette az apáról-fiúra szálló meséket. Míg bé­ressorban tengődő apja élt, szívesen hall­gatta babfejtéskor vagy lekvárfőzéskor mondott meséit. Később, mikor megnőtt, a hosszú őszi meg téli estéken a fonóban meg egyebütt maga is mesélni kezdett. Műsorában főként színes képzelőerőről tanúskodó tündérmesék és realisztikus világszemléletet tükröző zsánermesék vannak. Meséi érdekesen, eredeti módon mutatják be a gazdagok és szegények világa közötti ellentétet, a jó és a rossz párhuzamát. Sok szép ízes mesét tud Lamoga Já­nosné Kiss Mária, a makkosjánosi Csapajev Kolhoz dohánytermesztő bri­gádjának tagja. Lamogáné mesemondó készségét jő néhány évvel ezelőtt elhunyt édesapjától, Kiss Józseftől örökölte. Kiss József földnélküli szegény paraszt volt. Az első világháborúban elvesztette sze­mevilágát, attól fogva falujában élt, ő volt a falu mesefája. Gyermekei, uno­kái valósággal csüggtek rajta, de szí­vesen hallgatták meséit a felnőttek is a hosszú téli estéken. Sajnos, repertoár­ját nem jegyezte fel senki. Csak annyi maradt meg belőle, amennyi ivadékai ré­vén rögzíthető. Lamogáné édesapja nemes hagyomá­nyait követi a mesemondás terén. Gyakran mond mesét társai és társnői szórakoztatására déli pihenő idején a dohányföldön, de főként ősszel a dohány­simítőban. Hallgatói különösen azokat a meséit szeretik, amelyek a régi földesúri népelnyomó rendszerben a népi igazság­szolgáltattást mutatiák be, vagy pedig az egyszerű falusi ember leleményességét, talpraescttsf 'el léldázzák. Kádár Endre forgolányi mesemondó Jó mesemondónak ígérkezik Lamogáné leánya is, a húsz és enynéhány éves Lamoga Gizella, aki kerek, jól megkom­ponált állatmesékkel jelentkezett. Lamo­gáék esete érdekes példája a nemzedék­ről nemzedékre szálló mesélő hajlam­nak, a tehetség öröklődésének. íme, így él és száll szájról-szájra a magyar mese, a magyar dal Kárpát-Ukrajna magyarlakta falvaiban. A me­sék gyönyörködtetik, szórakoztatják, a dalok felvidítják a kolhoztagokat, a falu apraját-nagyját. És mindennél ékesszó­lóbban bizonyítják, hogy elevenen élnek és hatnak a nép nemes hagyományai a sok nemzetiségű szovjetország legfiata­labb területén: Kárpát-Ukrajnában is. Sándor László 15

Next

/
Thumbnails
Contents