A Hét 1960/2 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1960-12-11 / 50. szám

A Braziliában rendezett térti és női röplabda világbajnokság mind­két csoportjában a Szovjetunió együttesei remek teljesítményt nyújtva, veretlenül szerezték meg a világbajnoki elmet. Képünkön a Szovjet­unió női válogatottja, balról jobbra, felső sor: Bildireva. Mlhajlovszka, Sztrelnylkova, Kresenyinyikova, Kundlrenkova (edző), Buldakova; Vo~ logyina, Rlzsova, Pliszmanea. Alsó sor: Kononova, Varkevicsa, Kono­valeva, Csudina. Szépség, könnyedség, ügyesség! Adolfina Taóová, az olimpiai ezüst Jim Rüssel ismert ausztrál te- érmet nyert csehszlovák női tor­niszszakember kl jele. tte, hogy a nászválogatott erőssége ls lelki-Szovjetunió teniszezői öt év múl- ismeretesen készül az elkövetke­va veszélyes ellentelel lesznek zendö évad nehéz versenyeire, még olyan tenisznagyhatalomnak ls, mint Ausztrália. Továbbá ki­jelentette, hogy a szovjet teni­szezők alig két év múlva a Davis Kupa küzdelmeiben is jelentős szerepet fognak Játszani. Képün­kön a fiatal és csinos J. Dlmltrl­jeva (jobbra) a szovjet női együt­tes erőssége, az idei wimbledoni versenyek elején — a sorsolás szeszélye folytán — a toma egyik esélyesével, az amerikai D. Harddal került szembe. Most ugyan még vereséget szenvedett, de kl tudja, mit hoz a jövő?! Bajban a „nagypapa". A 46 éves Archie Moore (balra) Rómában ki­kapott a húsz évvel fiatalabb olasz Di Rinalditól. Ügy látszik azon­ban megszimatolta a vészt: vi­lágbajnoki elmét nem tette koc­kára. Lenti felvételünk nem világbajnokságon készült, mégis arra emlékez­tet. A játékvezető ugyanis nem más, mint Pucskov, a szovjet jégko­rong-válogatott és a világ legjobb kapusa. Őt persze eddig a jé­gen vastag bőrpárnákba bugyolálva láthattuk, amint egy bűvész ügyességével védte „szentélyét"'. Valószínűleg új szerepkörében sem lesz méltatlan hírnevéhez, és fUtyülővel a szájában ls megállja majd a helyét. Különleges megbízatás 1912-ben Kronstadtban halálra ítélik a szociáldemokrata párt tizenkét tagját. Egyszerű kronstadti tengerészek segít­ségével sikerül a börtönből meg menekülniük; ám további sorsuk kilátástalan lenne, ha a tisztikar egyik tagja, Pányin hadnagy nem szimpatizálna a forradalom eszméjével. Az éppen Le Havre-ba indulé hajón elrejti az illegális csoportot, és a francia kikötőbe érve tengerészruhába bújtatva partra teszi a menekülőket. Ő maga is jobbnak látja, ha emigráns­ként Franciaországban letelepszik. Ekkor levelet kap a Pá­rizsban tartózkodó Lenintől, melyben felszólítja, hogy térjep vissza a hajóra, mert az ilyen emberekre szükség van Orosz­országban. Pányin jelentkezik újra a hajó parancsnokánál, aki őt hadbíróság elé állítja, A helyzet életveszélyes. Azonban Pányin a tettek embere. Kitalált kalandjaira hivatkozva alibit bizonyít, megnyeri t szenzációra éhes tisztikar tetszését, és halál helyett csu­pán lefokozásra ítélik. Pányin visszatér Oroszországba, hogy ott tovább egyengesse a forradalom útját. Az érdekfeszítő eseményekben bővelkedő film rendezője M. Svejcer. A forgatókönyvírók: Sz. Lungíny és 1. Nuszinyov a romantikus detektívhistóriák könnyed stílusát alkalmaz­zák, de amellett kimerítő képet adnak a cári Oroszország szociális helyzetéről az első világháború előestéjén. A felvé­telek gyönyörűek. A jól meqválasztott jellemszínészek kö­zül is kitűnik Vjacseszlav Tyihonov, akit a Májusi csillagok című csehszlovák-szovjet közös filmből már ismerünk. Pá­nyin alakjában bonyolult szerepet játszik. Bátor forradal­már, engedelmes cári tiszt, és az élet örömeit meg nem vető nyárspolgár. Mindhárom alakban kitűnő. Olyan emberek, mint te A cseh filmírók nagy többsége az utóbbi időkben a mai életből meríti témáját, s ezért javarészt jól megszerkesztett, életszagú alkotások kerülnek ki a barrandovi stúdióból. Eb­ben az új filmben P. Blumenfeld rendező érdekes dramatur­giai újítással próbálkozik. Nem egy személy életéről mutat be összefüggő történetet, hanem elvezet a kladnói acélgyár­ba, a hatalmas öntödékbe. Minden munkahelyről kiemel egy­egy tloust, és megismerteti velünk munkájukat épp úgy, mint magánéletüket. Nem különös emberek ezek a kladnói dolgozók, éppen olyan egyszerű polgárok, mint bármelyi­künk; gondjaikban, örömeikben ráismerünk a magúnk gond­jaira, örömeire. A film nem hagyja érintetlenül az öregek és a fiatalok harcát sem, és derűs mosollyal hozza meg az íté­letet: — az öregek sem mindenben kifogástalanok, viszont a fiatalok jobbak a hírüknél. A filmben számos kiváló cseh színész szerepel, ami már magában véve is biztosítja a film sikerét. SIMKÖ MARGIT

Next

/
Thumbnails
Contents