A Hét 1960/2 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1960-12-11 / 50. szám

vty/'fS Szúrni, A város csak most van születőben, de a „keresztelő" megtörtént és neve — Zseleznogorszk — máris nagyon népszerű az egész országban. Sok száz ember jön ide vasúton, autón és repülégépen az ország minden részéből. Az ideérkezők többsége természetesen építő. De itt nemcsak a foglalkozás, sőt nem is elsősorban ez a fontos, hanem az. hogy a szibériai építkezéshez bátor és kltartő emberekre van szükség, olyanokra, kik nem ijednek meg a nehéz tajgai életkörülményektől. Ez az oka, hogy a városban a lelkes rajongók vannak többségben, — olyan emberek, akiket a szocialista alkotómunka korszaka nevelt, s akik érthetetlen rejtélyek a burzsoá ideológusok előtt. Nagyon sokan akarnak szibériai építkezésen dolgozni. A munkaeröszükséglet is igen nagy. Itt, Zseleznogorszkban azonban ma már meghatározott szakmunkásokra van szükség, és aki anélkül jön Zseleznogorszkba, hogy a személyzeti osztállyal előzetesen megállapodott volna, kiteszi magát annak, hogy nem alkalmazzák. Utóvégre új kincseket feltárni: megtiszteltetés, és ez, mint minden megtiszteltetés a legjobbaknak jár. Valami ellenállhatatlanul vonzza ide az embereket. Alekszandr Sztyepanov mérnöknek igazán nem ment rosszul a dolga, mégis idejött egy nagyvárosból, otthagyta nyugodt munkakörét, lakását Ugyanezt mondhatjuk a minszki Gennyagyfj Jemeljancsikról, a tambovi Vlagyimir Kazankovról. vagy Pjotr Vandakurovról, aki egy szüzföldi szovhozban volt gépkocsivezető. — Harmadéves hallgató voltam az Irkutszki Egyetemen — mondja Larlsza Do.ncova — számtantanárnak készültem.. . Természetesen az is leszek, de majd csak később. Hiszen mlllyen tanár lehetne belőlem, ha valójában nem is ismerem az életet! Minden élettapasztalatomat csak az iskolában, s az egyetemi évek alatt szereztem. Ezért határoztom el, hogy idejövök, és levelező hallgatóként tanulok tovább, hadd csiszolódjam előbb a munkában, aztán majd a gyermekneveléssel foglalkozhatom. . . Fiatalok az építők, fiatal maga a város is. Annyira fiatal, hogy a hároméves Vitya, Borisz Pagugyin gépkocsivezető fia, „öregnek" bs A város epftói, a leendő kombinát gépei és berendezései az ój vasútvonalon érkeznek Zseleznogorszkba mondhatja magát, hiszen pontosan kétszer olyan idős, mint Zseleznogorszk. — Igen, másfél évvel ezelőtt készültek el az első házak — mondotta nekünk Viktor Babackij várostervező fömémök. — És menynyit építettünk azóta. De ezek még csak az első tömbök, a város peremén. A város központja távolabb lesz, amott, a domb északi lejtőjén. Most az a legelső feladatunk, hogy lakást biztosítsunk azoknak, akik a házakat fogják építeni. Egyidejűleg fafeldolgozó kombinátot, továbbá vasbetonelemeket és fal-blokkokat készítő gyárakat építünk. Egyelőre csak faházakat emelünk, de hamarosan megkezdjük a kőházak építését is. A város központjában vfztárolő lesz, mellette park és a tízezer férőhelyes stadion. A város utcáin autóbuszok és trolibuszok fognak közlekedni, megnyílik a Művelőlési Palota. Minden házban lesz gőzfűtés, melegvíz, fürdőszoba. . . Egyszóval ügy. mint mindenütt — teszi hozzá a mérnök. — Nem könnyű lakatlan terüle-Érkeznek a berendezések a hőerőmű és a lakóházak részére. Felépült a szülőotthon. . . A Nyevszkaja utcán nappal. . . ten otthont teremteni — mondja Szergej Szirotov építésvezető — de nem akarunk eltérni attól az elvtől, hogy „minden családnak külön lakást". Igaz, hogy az újonnan érkezettek nem kapják meg a lakáskulcsot megérkezésük napján, de mindenki biztosan tudja, hogy két-három hónapon belül jól megépített, kényelmes otthonba költözhet családjával együtt, és ezt előre biztosltjuk. Egyébként szép számmal akadnak olyanok is, akik nem akarnak a belvárosban lakni. Már eddig ls közel kétszáz család kapott a város szélén telket, hozzá kölcsönt és építőanyagot, amelyből családi házat építtethet magának. Ezek a telkek patkóalakban veszik körül a várost, és kiterjedt „zöld övezetet", „kertvárost" alkotnak. A hétéves terv végére a Szovjetuniónak meg kell kétszereznie vasérctermelését, és ebben az első helyet kell elfoglalnia a világon. E terv megvalósítását elősegítő üzemek közé tartozik a korsunovi ércdúsító kombinát is, amely mellett Zseleznogorszk épül. — Az Angara és az Ilim medencéjében rejlő óriási lelőhelyeken kiváló minőségű érc található, amely egy-egy szakaszon 62 százalék vasat is tartalmaz — mondja Pavel Slrjajev kutató, fögeológus, — Emellett az Itteni ércben nincs ártalmas kísérőére: arzén, cink vagy ólom. Egyedül a korsunovi ércből évente több mil.. „és este lió tonna nyersvasat fognak olvasztani, s az Angara és az Ilim medencéjében már eddig huszonkét vasérclelőhelyet találtak. Slrjajev most egy erdőborította dombra mutatott: — íme, ez a kis hegy ls ércet rejt magában, mely hatalmas szükülő tölcsérként nyomul a hegy mélyébe. Ezt az érctelepet hatszáz méter méiy, óriási lépcsözetté alakltjuk. Minden lépcsőfokról végtelen sorban gördülnek majd az érccel megrakott csillék. Hatvanhárom év alatt termelik ki a felszlnep található ércet, aztán pedig megkezdődik a földalatti munka. Addigra a vidék más lelőhelyein is megindul az ércbányászat, fgy többek között a Tatjána-hegyen is. Ennek a hegynek jnegvan a maga története. Néhány évvel ezelőtt, a lelőhely felfedezése Idején, éppen kétesztendős lett Tatjana Kravcsuk, az egyik' geológus kislánya. Hogyan ünnepeljék meg a születésnapot? Ajándékot nem lehet venni a tajgában. . . Így hát a geológusok elhatározták, hogy ajándékképen — egy hegyet naveztek al a kislányról. Ma már minden földtani térképen olvasható: „Tatjana-érclelőhely"'. Maga a vashegy „gazdája" Zseleznogorszkban lakik, második osztályba jár és szintén geologus akar lenni, ha megnő. I. NYEHAMKIN. J. Csernisev felvétele: