A Hét 1960/2 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1960-12-11 / 50. szám

Az 1920. évi nagy éltalános sztrájk 40 éves évfordulója A Nagy Októberi Szocialista Forradalom utáni, 1918-20-as években Csehszlovákia dolgozóinak először lett volna alkalma magához radagni a hatalmat, és saját sorsának intézését ke­zébe venni. A kapitalizmus abban az időben szétesőben volt, a tömeget forradalmi energia és harci vágy fűtötte. E tör­ténelmi időkben dőlt el, hogy Csehszlovákia szocialista, vagy ka­pitalista állam lesz-e, vajon a csehszlovák dolgozók a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat követik-e, vagy belekény­szerítik őket a nyugati mintára szabott csehszlovák burzsoá de­mokrata állmformába. Harmadik út nem volt. A burzsoázia és a szociáldemokrata párt jobboldali vezérei figyelemmel kísérték a forradalmi munkások táborának te­vékenységét, állandóan növekvő erejét, s elérkezettnek látták az időt arra, hogy leszámoljanak veszélyes ellenfelükkel, a for­radalmi munkásosztállyal. A terv a következő volt: kiprovokálni a munkások harag­ját olyannyira, hogy az egy általános sztrájkhoz vezessen, s az­tán hozzálátni a forradalmi munkás­mozgalom szétzúzásához, likvidálásához. mm mmm A munkásság kiprovokálására a burzso- MM JF m M M _ .m ** m, Mr jma legalkalmasabbnak találta a munká- MM MM MMMM MMHM^M MM B§WM MM W MM sok vagyonának, a prágai Munkásotthon- WW WM MM MM MM MM MI M MM M MM MM M MM nak és nyomdának elrablását, mely a szo- m g m M M M ^^ M iW M • ^^ ciáldemokrata párt (marxista baloldal) éM M tulajdonát képezte. A tervet a legapróbb részletekig dr. Cerny miniszterelnök a munkások kisajátították a gyárakat és nagybirtokokat. A de­irodájában dolgozták ki Binert rendőrfőnök, valamint Meiss- cemberi sztrájk élén a forradalmi hagyományairól ismert vörös ner és Tusar szociáldemokrata miniszterek segítségével. Kladno állott, mely irányt szabott a harc jellegének. A Népház erőszakos elrablását december 9-re tűzték ki. Az általános sztrájk december 16-án fejeződött be. A sztrájk A délutáni örakban erős csendőr és rendőr egységek szállták leverése után — annak aktív részvevőit — több ezer munkást meg a Népház környékét. A Népház körüli eseményekről ér- letartóztattak és börtönbe vetettek. A íővádlott Zápotocky tesültek Prága üzemeinek dolgozói, és nagy tömegekben ro- elvtárs volt, aki a kladnói szrájk élén állott. Zápotocky elvtárs hantak a munkásvagyon védelmére. A zlikovi, valamint a Kol- a tárgyaláson rámutatott arra, hogy a decemberi eseményekért ben gyári vasasok áttörték a háromszoros csendőrkordont, nem a kommunisták a felelősek, mint ahogy ezt a burzsoázia benyomultak a Népház területére és megkezdték a barikádok hangoztatta, hanem az egy előre megtervezett és ravasz mó­épitését. don kiprovokált burzsoá csel volt csupán. így akarták az el-A támadó csendőrosztagok több órás harc után szuronyro- keseredett munkásságot szembeállítani a felfegyverzett állam­hammal bevették a munkások állásait, akik a kezük ügyében hatalommal, hogy ennek ürügyén megkezdhessék a munkás­lévő tárgyakkal, kövekkel és téglákkal védekeztek. A véres osztály legjobbjai elleni támadást és az öntudatos munkások harc színhelyén 40 munkás és 15 csendőr sebesült meg. üldözését. A viharos eseményeket követő napon a szociáldemokrata párt (marxista baloldal) végrehajtő bizottsága felhívást inté­­* • » zett az ország dolgozóihoz, melyben általános tiltakozó sztrájkra hívta fel a munkásokat. A felhívás az egész ország A decemberi sztrájk a munkások vereségével végződött, azon­területén óriási visszhangra talált. A sztrájkoló üzemi munká- ban a munkásosztály számára felbecsülhetetlen tanulságul szol­sokhoz mezőgazdasági munkások is csatlakoztak. Több helyen gált a burzsoázia elleni hosszú harcok folyamán, mely törvény­forradalmi tanácsok alakultak. így Kladnóban, Vrútkyban, Gel- szerúleg az 1945-ös felszabaduláshoz vezetett, nicában és Ruzomberokban, valamint az ország más helyein R0JÁK DEZSŐ A moszti vérengzés A negyven évvel ezelőtt lezajlóit általános szrájkkal kapcsolatban a munkások forradalmi megmozdulásait szuronnyal és sortűzzel Igyeke­zett a masarykl „demokrácia" vébefojtani. Mint az ország más helyein, úgy Mosztba í Is az általános szrájkot egy nyilvános nép­gyűlésen határozták el. E népgyűlést a vá­ros főterén 1920. december 11-én tartot­ták meg, melyen több ezer cseh és né­met bányász vett részt. A szónokok rámutat­tak a kormány munkásellenes, provokációs tá­madáséra, beszéltek a sztrájk céljairól, a munkások követeléseiről. A további napokban a sztrájk mini nagyobb méreteket öltött, ki­terjedt a vidékre ls, ahol munkástanácsok alakulták és követelték a nagybirtokok kisajátí­tását. Mosztban a munkások sztrájkbizottságot választottak, mely december 14-én délelőtt m •• n 10 órára további nagy nyilvános népgyűlés összehívását határozta el. A járási hivatal főnöke a 44 főből álló sztrájkbizottság tagjait értekezlet tartása köz­ben a színhe yen letartóztatta. A letartóztatás december 14-én 9 órakor törté :t, egy órával a nyilvános népgyűlés meg­tartása előtt. A sztrájk vezetősége letartózta­tásának híre villámgyorsan terjedt a főtéren gyülekező munkások között. A munkások, akik szilárdan álltak vezetőik mögött, egy 50 tagú küldöttséget választottak. A küldöttség a járási hivatalban ment, ahol követelte a letartóztatot­tak azonnali szabadon bocsátását. A járási fő­nök a küldöttséget nem fogadta. A járási fő­nök helyettese azzal az ürüggyel, hogy telefo­non érintkezésbe lép Prágával, 10 perc időt kért a delegáció tagjaitól. Miután a küldöttség ismét felkereste a járási hivatalt, csukott ajtókra ta­lált. A munkások rögtön megértették, hogy félrevezették őket. Pár perc múlva 10 csendőr és 30 katona érkezett a gyülekezés színhelyére. A járási hivatal főnöke, Waídbrunn parancsot adott a tér azonnali kiürítésére. A munkáséi, a felhívásnak nem engedelmeskedtek. A tömeg: „Ertetek is demonstrálunk; a mi gyermekeink vagytok; dobjátok el a fegyvert, á'ljatok kö­zénk" — és hasonló felkiáltásokkal igyekezett megnyerni a kivezényelt kato ákat. Közben az egyik csendőr a tömegbe lőtt, a többi követ­te. A színhelyen 5 halott és 22 súlyos sebe­sült maradt, akik közül 3 a kórházban meg­halt. A moszti vérengzés azok közé a drágán fi­zetett tanúságok közé tartozik, mely leleplezte a München előtti burzsoá demokrácia Igazi ar­culatát. R. D.

Next

/
Thumbnails
Contents