A Hét 1960/2 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1960-12-04 / 49. szám

A hajó gépháziban J. F. Szulin és A. I. Alekszandrov van szolgálatban -A legénység szabad idejében labdázik, de köz ben valakinek zsinóron kell tartania a lábdát. »Ha mi, kubaiak olyan alkotmányt fogadnánk el, amely kimondja, hogy Kuba Marx és Lenin parancsára kommunista állam, s ha ugyanakkor visszadnánk valamenyí földet és vállalatot, amit a forradalom kisajátított, meglátnák, hogy a következő ülésen Mr. Herter kijelentené: 'Azok a kommunista fickók ott Kubában egész rokonszenvesek. ..'« Raul Roy kubai külügyminiszternek az ENSZ legutóbbi ülésszakán elmondott oeszédéből idézzük a fenti szavakat. A kubai külügyminiszter kitűnően, jellemezte az Egyesült Állmok külpolitikáját, amely mindenekelőtt gazdaságilag akar hatalmában tartani más országokat s ilyen módon akarja megszabni politikájukat. Az USA rendkívül gazdag ország. .Hatalmas termelési kapacitását arra használhatná fel. hogy csökkentse a sok országban még ma is uralkokő nyomort. Ezzel szemben az Egyesült Államok a »külföldi segélyprogram« révén korrupt rendszereket és diktátorokat tart hatalmon. De még másról is van szó. Statisztikusok kiszámították, hogy noha az utóbbi években az USA külföldi segély címén átlag 4 milliárd dollárt adott ki évente, de azokból az államokból, amelyek a segélyben részesültek, ugyanennyi idö alatt 11,5 miliárd dollár hasznot préselt kl. »Amerika természeti kincseink kialknázásával — irta Abdul Rahman Hamtszi egyiptonl újságíró 1957-ben — évente 1628 millió dollár hasznot húz, s ajándékképpen 200 milliót fizet vissza.« A múlt évben azonban alaposan megrendült az amerikai politikusok önbizalma. Kuba, ez a kis ország, amely csak néhány kilométernyire fekszik Floridától, az USA déli partjaibél, évtizedeken ót függő viszonyban volt az Egyesült Államoktól — egyszerre elhatározta, hogy elszakítja ezeket a szolgai kötelékeket. Fidel Castro forradalmi mozgalma elsöpörte Batista diktátor korrupt rendszerét és hozzálátott az amerikai vállalatok államosításához amelyek szabotálták a forradalom vívmányait. Történtek már korábban- is kísérletek Latin-Amerikában, hogy egyes országok kiharcolják függetlenségüket. Elég volt azonban megfelelő gazdasági nyomás az USA részéről, hogy ezek a kísérletek kudarcba fulladjanak. Ezúttal is megpróbálkozott gazdasági szankciókkal az USA. Beszüntette a kőolajszállítást Kubának és felmondta a kubai cukor átvételét, amely pedig az ország legfőbb jövedelmi forrása. Csakhogy a kubai kormány nem ijedt meg — a Szovjetunióhoz fordult seqitségért. És a Szovjetúnló segített. Minden megalázó politikai feltétel rélkül. Szovjet tankhajók indultak útnak szovjet naftával. Kikötött Havannában a »Csernovlce«, utána a »Peking« szovjet tankhajó és több, a szovjet kormány által külföldi társaságoktól bérelt hajó. A Szovjetunlé elhatározta ezenkívül, hogy átveszi Kuba cukorfeleslegét és az áru értékének egyötödét dollárban fizeti. A Kubának nyújtott, pszichológiai szempontból jelentós segítség azonban csak egy kis része annak a hatalmas segítségnek, amelyet a Szovjetunió a gazdaságilag elmaíadt országoknak nyújt. A Szovjetunió, amely annyit szenvedett a háború következtében, ma gazdaságilag egyenrangú hatalom az USA-val, és képes segítségére sietni mindazoknak az államoknak, amelyek segítségért hozzá fordulnak. A Szovjetunió 1100 millió rubel hitelt folyósított az. Egyesült Arab Köztarsaságnak. Szovjet szakemberek a Níluson, Asszuán közelében hatalmas gátat, továbbá kohászati müveket, Ipart üzemeket, az Eufráteszon vlzlerömüveket építenek, kutakat fúrnak a sivatagban. Csaknem három milliárd rubelt tesz kl az Indiának nyújtott hitel, ahol szovjet szakemberek befejezik az évi. két és félmillió tonna kapacitású vasgyár építését Bhilaiban: hőerőműveket; optikai üveggyárat építenek' az országban. Indonézia 470 millió rubel hitelt kapott. Irak, Szudán, Kambodzsa, Afganisztán, Burma, Guinea, Ceylon, százmilliós hiteleket kaptak, s ezekben az országokban Szovjet szakemberek segítenek az ipari bázis felépítésében. Politikai feltételek nélkül, anélkül, hogy az Illető országoknak katonai tömbbe kellene tömörülniük a Szovjetunióval. Mig az Egyesült Nemzetek Szervezetének kebelén belül működő Nemzetközt Bank 4—7 százalék' kamatra nyújt hitelt, a Szovjetunió mindössze 2—2 fa százalék kamatot számit. Büszkék vagyunk erre, a világ első szocialista állama által nyújtott hatalmas méretű segítségre. Büszkék vagyunk rá, hogy egy táborba tartozunk a Szovjetunióval, hogy az ő ideáljai a ml ideáljaink s az ő jövője a mi jövőnk. '» Képek; TASZSZ, L. Taylorova Jobbra. Havannába, a kubai fővárosba befutott az elsó kőolaj Novorosszljszkból A szovjet hajók legénysége rádlótelegraflkus úton sakkozik egymással. KépUnkön a „Pusztoskin" tankhajé rádiőtelegraflstája átveszi a Jelentést ellenfele húzásáról, aki az „Oleg Kosevoj"on a Kaszpi-tengeren hajózik. А л. „Inzsenyer A. Pusztoskin" tankhajó teljes rakománnyal szántja az óceán vizét