A Hét 1960/2 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1960-11-27 / 48. szám

Az elmúlt hetekben Közép- és Dél-Amerikában a lázadások, felkelések vihara söpört végig, és ha elkeresedett harcokban sikerült is letörni a szabadságmozgalmak elemi erejű kirobbanásait, a függetlenségi eszmék további harcokra ösztönzik e földrész népeit. Az USA támogatásával uralkodó diktátorok talpa alatt ég a föld. A kis kubai nép bátor forra-Űj lakónegyedek épülnek Havana külvárosában. dalma szétzúzta az imperialistáknak azt az elméletét, amely szerint Latin-Amerika és a közép-amerikai köztársaságok földrajzi fekvésük és az amerikai töke befektetései miatt „természetes függvényei" az USA-nak. A sok évtizedes kiszolgáltatottság ellen egyre bátrabban emelik fel szavukat a népek. Kuba megmutatta, ha összefog a nép — legyen az bármilyen kis ország népe — szembe szállhat az imperialisták ármánykodásával. A burzsoá propaganda hiába kiált kígyót-békát a kubai vezetőkre, hiába nevezi őket kommunista ügynököknek — a demokratikus rendszer vívmányai, törekvései egyre több elnyomott népet győznek meg arról, hogy lerázható az USA uralma. Dél-Amerikaszerte egymást érik a Castro kormányt támogató tüntetések, amelyeken a tömegek a kubai példa követését sürgetik. Washingtonban ezért határozták el, hogy Kuba demokratikus rendszerével leszámolnak. Amikor nem sikerült a gazdasági megtorlás, s az összeesküvések, nyílt katonai beavatkozásra szánták el magukat. Az Egyesült Államokban, Guatemalában és másutt több ezer főből álló ellenforradalmi bandát toboroztak, felszerelték őket korszerű fegyverekkel, járművekkel s most csak a kedvező alkalomra várnak, hogy megindítsák a támadást. Az USA-nak ez a hallatlanul durva beavatkozása még inkább Kuba oldalára állítja a népeket. Dél-Amerika számos országának szervezetei kijelentették, hogy nem jogják tétlenül nézni az intervenciót, s ha kell, fegyverrel is segítséget nyújtanak Kubának. A legutóbbi események erősen fokozták a néptömegek forradalmi hangulatát. A venezuelai kormányt kubaellenes magatartása megbuktatta. Salvadorból Jose Maria Lemus diktátor köztársasági elnök megszökött, az ideiglenes polgári és katonai junta a nép követelésére kiengedte a diktátor uralma idején bebörtönzöttteket és nem ismeri el a Kuba ellen hozott úgynevezett kommunistaellenes paktumot. Nicaraguában a hadsereg egy része fellázadt Somoza diktátor ellen, Guatemalában is fegyveres felkelés tört ki, amelyet repülőgépek és tankok bevetésével sikerült csak elfojtani. Érdemes megemlíteni, hogy éppen Guatemalában képezték ki a Kuba ellen szervezett bandákat, akik a lázadás kitörésekor sürgősen távoztak. De a többi országban is forr a nép haragja az amerikai monopóliumok és hazai kiszolgálóik ellen. Epp ezért Washington okokat keres a beavatkozásra. Olyan hazugságokat kürtöl világgá, hogy Guatemalában kubaiak szervezték a jelkelést, hogy Kuba támadásra készül szomszédai ellen stb. A Az umerikai monopóliumoktól kisajátított gyárakban mindenütt fegyveres munkás őrség ügyel a rendre és a forrongó Latin-Amerika A kubai forradalmat támogató sok száz gyűlés egyike Braziliában New York Herald Tribune meg egyenesen ilyen cím alatt uszít Kuba ellen: „Elkerülhetetlen az Egyesült Államok fegyveres akciója Kuba ellen." Az USA vezetői nagy erejű hadiflottát küldtek a Karibitengerre és folytatják fenyegetéseiket. Kuba népe azonban nem fél, tovább halad a demokratikus fejlődés útján. Ha mégis kezet emelnének Kubára az imperialisták, egy emberként védenék meg vívmányaikat, függetlenségüket. Szabadságharcukat támogatná a Szovjetunió és az egész békeszerető emberiség, és ez olyan erő, amit az agresszoroknak alaposan fontolóra kell venniök. í jra nőmet tankok Franciaországban. Állítólag a Nőmet Szü- Izert tüntetlek a meourmelouni volt deportáltak csíkos rubvetsőgi Köztársaságban nincs elég hely a hadsereg kiképző- ruhában a Bundeswehr jelenlété ellen. A képen a fényképész sére. A francia nep azonban nem akarja hazája földjén látni azt a pillanatot örökítette meg. amikor a tüntetők a sétáló u revansis/ia hadsereg tagjait. nyugatnémet katonákkal találkoztuk. untam tmmtm „•»*