A Hét 1960/2 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1960-10-30 / 44. szám

Afelszabadulás 6ta eltelt tizenöt esztendő színházaink életében is forradalminak mondható, gyökeres változást hozott. Ez a változás nemcsak a színházak lényegesen meg­növekedett számában nyilatkozik meg, ha­nem abban is, hogy más lett a közön­sége. s ugyanakkor minőségi változáson esett át maga a dráma is: az évek folya­mán, de különösen a legutolsó eszten­dőben a polgári dráma kitaposott útjáról rátért a kort, a ma szocialista embere ér­zés- és gondolatvilágát tükröző szocialista dráma útjára. Az október 8—16-ka között itt nálunk Bratislavában megrendezett országos mé­retű fesztivál és a seregszemlét követő értekezlet sok fontos és lényeges kér­désre adott kielégítő választ; elsősor­ban arra. hogy a hazai szocialista drá­mának vannak már jeles eredményei, amelyek azt igazolják, hogy túljutottunk a pangás, a megállás évein, és színhá­zaink, drámaíróink összefogása, közös munkája a jövőben még nagyobb ered­ményekkel bíztat. Színházaink helyesen ismerik fel, hogy a színházat mindig az eredeti darabok előadásai teszik naggyá, ahogy a színészt is nem egy tlz­ezredszer eljátszott Shakespeare vagy Moliére-hös neveli, hanem az az alak. akinek ő ad először életet. Az erős pozi­tívumok közé soroljuk a nézőt, színhá­zaink új arculatú közönségét is, amely az előadás tényezőjévé, az lrő ösztönző­jévé válhat azzal, hogy aktív érdeklő­déssel kíséri mindazt, ami a színpadon történik. A seregszemle ugyanakkor rámutatott a buktatókra, hibákra és veszélyekre is, amelyek főleg az új forma keresése, s olykori erőszakolt, nem eléggé szerves alkalmazása következtében adódnak elő. Nincs itt terünk, hogy hosszabb elem­zésekbe bocsátkozzunk — ez szaklapba való tanulmány feladata volna — ezért csak röviden jelezzük, hogy a fesztivá­lon több olyan dráma került bemutatásra, amelyek már igényes művészi rangon ad­tak tanúságot arról, hogy drámaíróink tisztán látják feladatukat: segíteni, fel­számolni a kispolgári maradiságot, lelep­lezni a múltat, az ártalmas erőket és tevékenyen résztvenni az új szocialista ember és annak új erkölcse kialakításá­ban. Peter Karvaá Éjféli miséjét a nyitrai Kerületi Színház mutatta be jelesen. Az Éjféli miséről komáromi bemutatója idején lapunk már beszámolt, ezért csak röviden jelezzük, hogy az utolsó tizenöt eszten­dő legérettebb hazai drámájáról van szó, amely sikerét a szerző igazmondásának, páratlan drámaírói készségének, s mon­danivalója eszmei tisztaságának köszön­heti. Annak ellenére, hogy a dráma tör­ténete tizenhat esztendővel ezelőtt ját­szódik le, mondanivalója: a kispolgár, a fasizmus kíméletlen leleplezése nap­jainkig ér s a jövöbe mutat. A sereg­szemlén bemutatott Kálmán apó feltáma­dása cimü legújabb müve, Ízes komédia, amely három derűs órát szerez a néző­nek, s amelynek legnagyobb erénye, hogy szókimondó és bátorhangú. FrantiSek Hrubín, a nagy cseh költő mindenekelőtt költőnek bizonyult a szín­padon is. Augusztusi vasárnapjának cse­hovi hangulata a prágai Nemzeti Színház előadásában maradéktalanul érvényesül­hetett. Karel Höger remek alakítása fe­lejthetetlenné teszi a dráma hősét, a teremtő munkára képtelen, a mában sem­miféle eszmét nem látó, s ezért eleve­nen halottá váló költőt. KarvaS és Hrubín után FrantiSek Pav­liíek Szívek útvesztői című drámája kel­tette a legnagyobb figyelmet a brnői Jú­lius Fuéik színház kitűnőnek mondható előadásában. Pavliöek izgalmasan szép és nagyon emberi drámája talán KarvaS Éj­féli miséje mellett az a játék, amellyel fokozott felelősségérzettel dolgozó mű­kedvelő együtteseink sikeresen meg tud­nának birkózni. Meleg emberi hang, vérbő színes fantá­zia, de mindenekelőtt ízes népi humor és költői hevületü nyelvezet jellemzi Jan Drda A bűnös falu cimü komédiáját, amely arról szól, hogy a sátán erői már nem tudnak győzedelmeskedni az új, tiszta és becsületes életet áhító nép felett. Trept­fajkszl, a vidéki kisördög a falu egész-Jelenet J. Topol ay, 6 napjuk cimü darabjából. Előadta a prigai Nemzeti Színház séges népi közössegében emberré válik s ezért a pokol ura kiűzi az alvilágbői és arra ítéli, hogy emberként emberek közt élje napjait. Sajnálatos, hogy ez a meleg­hangú népi játék előadása oly technikai igényeket támaszt, amellyel színjátszóink nehezen tudnának megbirkózni, noha éppen ez a komédia mondana ma a leg­többet nézőinknek. Vratislav Blaiek Tű Iboldog karácsony­estje is a fasztlvál po; útlvumai közé so­rolható. Igazságot kese ró főhőse felkelti rokonszenvünket, lebilincselő a darab me­séje és kitűnő eszmei mondanivalója ls: vigyázzunk, az értékelésnél, fiatal lelkek tetteinek megítélésénél, mert egy elha­markodott „hivatalos" vélemény belát­hatatlan károkat okozhat. A hazai dráma seregszemléje Pavel Kohout Harmadi k nővér cimü songokkal, dalbetétekkel .lüszerezett ko­médiája vegyes érzelmeke t kelt a néző­ben. A formabontás itt s .»kszor forma-Vratlslav Blaiek Túl boldog karácsonyest cfmű Pavel Kohout Harmadik nővér ciraii komédiája rontásnak bizonyul a halott anya szere­darabját a prágai Vígsztóház adta .16 a Zdenék Nejedig Re.llsta^Srinpad művész- peltetése gyaknm ' hiján van minde n funkciónak és érzelgőssé te: >zi a cselek­ményt. De Kohout javára kell írnunk, hogy remek figurákat állit s: '.Inpadra, Igy Plachy doktor az utolsó eszt sndők egyik legjobban megírt színpadi alt tkja — né­hány jelentében ls megkap ez a más­különben kabarélzú játék. A nagy sikerek mellett aka it tévedés is, drámai akció, eleven párb eszéd he­lyett meditáció és moralizálás. Teljesen feleslegesnek bizonyult Peter Se ver A vo­nat nem vár című játékának előadása, noha nem vehető zokon a kassai Állami Színháztól, hogy kísérletképp i nüsoróra vette és otthoni színpadán sikerre I játssza ezt a talányos, formailag igen nyersen megoldott játékot. Kísérletekre ugyanis szükség .van és örvendetes tény, hogy a hazai cseh és szlovák színpadok egyike sem húzódik tőlük, mert kezdeményezé­sek, kísérletek és útkeresések nélküli nem nőhet terebélyessé a hazai szoc ialista dráma fája. EGRI VI»'.TOR

Next

/
Thumbnails
Contents