A Hét 1960/2 (5. évfolyam, 27-52. szám)
1960-10-23 / 43. szám
Csak kevesen tudják, hogy a zene nyelvújítási szó, és a zenebon á-ból alkották elvonással. Elöször volt hát a zenebona, s abból lett a zene. Akárcsak a valóságban. Mert elöször ott is csak zörejek: égzengések és köcsengések, tengermorajok és erdőneszek voltak. Idő kellett ahhoz, míg az ember rájött, hogy a zajok, a hangok bizonyos csoportosítása megnyugtató harmóniát, melódiát ad. Már akinek, persze. Mert ennek a „rédötobenésnek", (vagy inkább .hozzászokásnak") már több ezer éve. de még ma se valami nagy azoknak a száma, akiknek a zene—a komoly zene persze —, nem zenebonát jelent. Legalábbis a mi házunk táján. Mert más népeknél e teldnetetben valamivel jobb a helyzet Tudjuk például, hogy a görög nevelésrendszerben a zene íö helyen völt. Angliában az énekkar-mozgalom több mint hatszáz éves. S a német énekkarokban a tanítók és munkások melleU parasztok énekelnek, s nemcsak népdalt, de Bachot ls. És sorolhatnám még tovább is. Bartók és Kodály a század első negyedében indítanak mozgalmat, amelynek jelszava a fél évszázaddal később (1954-ben) megjelent Kodály-brosúra elme lehetett volna: A zene mindenkié. De nálunk igazán mindenkié csak az utolsó tizenöt év alatt kezd lenni, a zeneiskolák elszaporodása óta. Persze, ennek a tulajdonviszony,, , nak egy része csak lehetőséget. anna k nem kígyófejet kell ennte. hozzáférhetőséget jelent. mert hanem tanulnia kell. Sokat és ko-Zeneországban nem olyan köny- m °'ya n ; Mln t Csizsmarovics Petfnyü a hódítás. De megéri a fá- ne k Nagymegyeren, s még ki radságot, mert aki itt hódit, az t u f|a hány Csizsmarovics Petikülönös világot Ismer meg. Úgy nek az o r "á 9 s <* má s «nel&kojár, mint a mesebeli királyfi, aki "jéban Mert 45 óta a zeneiskomegette a kígyó fejét, s attól lsk 8ur ü hálózata gondoskodik rókezdve érteni kezdte az állatok l a - hogy legyen a zene nálunk beszédét ls. Csak hát. sajnos, aki 1 8 mindenkié. - De menjünk be ezt a nyelvet meg akarja tanulni, zeneiskoláink valamelyikébe. s nézzük meg, hogyan tanulják a Zeneorszég nyelvét. A nagytnegyeri zeneiskolának körülbelül kétszáz hallgatója van. S ez tlz év múlva kétszáz zeneértő felnőttet jelent majd. A bratislavai opera nyolcszáz férőhelyes. Negyed részét tlz év múlva maga Nagymegyer meg tudná tölteni. Tlz év múlva. Egyelőre persze Horváth Jancsi még csak ott tart, hogy a skálát el tudja játszani a harmonikán. Elsőéves. Kicsi a gyerek, nagy a harmonika, de azért engedelmeskedik neki, s elfújja a C-dur hangsort kedve szerint. Vyboäüok László zenetanár áll a háta mögött, s figyeli. Igazgatja kezét a billentyűkön. Később pihenőt rendel Jancsinak s hozzám fordul: — ötféle hangszert tanltunk: hegedűt, zongorát, cimbalmot, klarinétot és csellót. A tanulók az ötből választapak egyet (esetleg kefbt ls), s tanulják kilenc Sárközi Aladár a cimbalomnál évl 9- N 'TM lerme Ut swrvmi Csizsmarovics Péter Rachmaninov Cisz-moll preludlumát játssza S jól látja. Mert később beszélgettem Kulcsár Rezsővel, az énekkar volt vezetőjével s Végh Gusztávval, a művelődési otthon volt igazgatójával s ők a megmondhatói, hogy csakugyan a belső viszályok a bűnösek. Persze, összeszőve sok minden más problémával, pl. a tagok müsorkonzervetlvizmusável, Igénytelenségével. De volt, ami volt: az énekkart újjá kell szervezni. Egyelőre olyan emberanyaggal, amilyen van. Mert a gyengébb énekkar Is több mint a zenei tespedés. Különösen olyan városban, ahol 64 éves tradíciója van a karéneklésnek. S ebben az újjászervezésben nagy segítséget nyújthat a Csemadoknek a zeneiskola. Tlz év múlva nem lesz probléma a megyeri énekkarban a műsorkonzervativizmus: a zeneiskolában kétszáz fiatal ember Bartókkal és Sztravinszkijjel Ismerkedik. Sokan zenekarokba. konzervatóriumra készülnek, de még többen csak egyszerűen gazdagabb életre. Gyarapodnak érzésekben, ösztönökben, ismerkednek Zeneorszég nyelvével. —tőmért lelkesedés van ezekben a lurkókban bőven, csak egyelőre még soknak nincs saját hangszere, s ezért otthon nem gyakorolhatnak. Jancsi tizenkét éves. A nemzeti iskola VI. osztályába jár, s közben végzi a zeneiskolát ls, mint a kétszáz közül a legtöbb. De sok az idősebb ls. akik munkájuk mellett járnak Ide. A heti 2—3 óra — ugyanis ennyi egy tanuló órakötelezettsége — nem jelent különösebb megterhelést. Ezek az esti kurzusra járnak. ' Az Iskola legfiatalabb növendékei 7—8 évesek. Ezek az ún. előkészítő évfolyamot végzik. Már itt megtanulják a kottaírást és olvasást. A felső évfolyamokban megismerkednek a hangszerekkel s zeneelméletet, valamint zenetörténetet tanulnak. Az utolsó évben már épp úgy Ismerik Lullyt, mint Bartókot. De mit az utolsó évben! A bevezetőben említett Csizsmarovics Péter hetedikes, és Rachmaninov a kedvence. Csodagyerekként emlegetik. Sárközi Aladár még csak első éves. de már most ördögi Ügyességgel kezeli a cimbalomverőt. Vagy a hegedű szakos Vontszemü Elemér. ötödikes, de mestere a hangszerének. Az utóbbi egyébként az iskola népi zenekarénak a pirtmása. A növendékek aktív zenei életet élnek az Iskolán kívül is. Van népi zenekaruk és egy komoly zenekaruk. Nincs városi ünnepély, amelyen ne szerepelnének. Nemrégen a népi zenekaruk a járási Ifjúsági alkotóversenyen első dijat nyert. És a tanárok? Hogyan vesznek részt a városka zenei életében? Hogyan próbálják megvalósítani a Kodály-programot: A zene mindenkié? Mahler Anna igazgató (elei: — A városnak rendszeres zenei élete nincs. Körülbelül egy éve bomlott fel a Csemadok 63 tagú énekkara. Azóta Megyemek esik egy fúvószenekara van, s azt VyboStdk elvtárs vezeti. — S miért bomlott fel az énekkar? — Az okokat tisztán magam sem látom; úgy gondolom, belső viszályok, személyes ellentétek miatt. WLADVSZLAW brroniewski warum Nincs szavam, édesem, pedig be bőven áradt! Boldog vagyok, de félelem ver bennem újra sátrat. A szivem mért remeg, s mért akar újra fájni f Könnyeim mért fénylenek, mint hazám orgonafái? Rémületek,.. Tenger moraja. Nagy, néma éj ez. Es a Warum — Schumann dala, s hangod: „Édes!",.. S kellett-é ez a fájdalom — mert egyikünk se boldog ha oly nagy hatalom két kéz, mely összefonódott ? — Jéksty Zoltán fordfUsá Az Iskola zenekara s a kilencéves Iskola énekkara