A Hét 1960/2 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1960-09-25 / 39. szám

Kiváló eredmények — egy hektárról 700 q alma. A holovousi Gytimölcskfsérleti Intézet öt hektárján kiilönlegea aknatermesztés folyik. Az Intézet tudományos dolgozója, Svatopluk Brabec kísérletei alapján egy öt hektáros parcellán korántermö törpealmafákkal 500— 700 q termést érnek el. Az Ültetvények egy hektárján közönségesen 1000—5000, de kísérletileg 5000—25000 fácska van, fészkesen elültetve. Egy egy fészekben 4—6 fácska lehet Ez a termelési módszer állandó, egyenletes évi termést biztosit és kizárja a terméketlen éveket. A prakovcei J. V. Sztálin Gépgyár ez évben ünnepli fennállásának 200. évfordulóját. Gyártmányait külföldön ls jól ismerik, különösen jó nevet vívtak ki mechanikus gépkalapácsai, lemezvágó gépei és sajtói. A jövőben produktivitása <még emelkedni fog, mert új üzemrészlegekkel bóvftik, fgy többek között modern szürkeacél öntődét ikap. AMünchen előtti Csehszlovák Köztársaságban a munkáskolportőröknek rendkívül fontos szerepük volt a kommunista sajtó terjesztésében és előfizetők toborzásában. A pártlapoknak fizetett kolportőrei nem voltak, az utcai árusítás be volt tiltva. E" feladatot kommunisták, öntudatos munkások önként, nagy áldozatkészséggel és lelkesedéssel végezték. A sajtóterjesztők feladatai aszerint oszlottak meg, hogy kinek milyen lehetőségei voltak a terjesztésre. Például a munkanélküli elvtársak naponta egyes üzemek bejáratánál terjesztették a kommunista sajtót. Lapjaink vasárnapi számai rendszerint nagyobb példányszámban és terjedelemben jelentek meg, melyet elvtársaink tömegesen terjesztettek. Az egyes pártsejtek a város 'számukra kijelölt területén szombat délután és vasárnaponként házi agitációval összekötve terjesztették a Rudé právőt, Pravdát, Munkást és más pártlapokat. Számosan vasárnaponként vidékre jártunk. Jómagam Nagyidára, ahol a sajtőterjesztésen kívül szoros kapcsolatot tartottunk fenn a fa- . lusi pártsejttel. Egyes falvakba rendszerint egy és ugyanaz az elvtárs járt. S mivel ismerte a helyi viszonyokat, eredményesebben tudott dolgozni. A sajtőterjesztés szerves része volt a pártmunkának, melyet minden kommunista köteles volt végezni. A legélénkebb sajtóterjesztés a választás előtti napokon, va lamint május elsején történt. Hogyan terjesztették a kommunista sajtót a múltban? aktívabb sajtóterjesztők közé tartozott. A felszabadulás után a Csemadok kassal csoportjában találkoztunk vele. 5. Ez alkalommal megemlékezünk Drab Miklós elvtársról, aki két évtizeden keresztül hűséges terjesztője és fő elosztója volt Kassán e. kommunista sajtónak. E napokban Spiegel elvtárs Bratislavöban járt. Meghívták a kommunista sajtó évfordulója alkalmából rendezett konferenciára. A képen látható dús fekete hajkoronáját ma már ritkuló, ezüstös szálak váltották fel. Ezzel kapcsolatos tapintatlan észrevételemre helytállóan megjegyzi, hogy mi kommunisták csak fizikailag öregszünk, szellemileg soha. A konferencia befejeztével elvtársi körben hosszasan elbeszélgettünk. Filmszerűen pergett le előttünk a negyven éves kemény küzdelmes múlt, mely időszakot négy részre osztottuk: harc a kapitalizmus, majd a fasizmus ellen, annak megdöntéséért és végül nem kevésbé könnyű harc a szocializmus, majd a kommunimus megvalósításáért — s miután a harcban nincs megállás, baráti kézszorítás közben megállapodtunk, hogy a kommunista sajtó ötvenéves évfordulóján ismét találkozunk. RÓJAK DEZSŐ Az itt közölt képen a kassai sajtóterjesztők egy csoportját mutatjuk be. A kép 1925-ből származik. A csoport tagjai közül öt ismert elvtársat jelölünk meg. Ketten közülük életüket vesztették a fasizmus elleni harcokban. 1. Ménessl István könyvkötő, egyike volt a legnépszerűbb kassai ifjúkommunistáknak. Hosszú éveken keresztül a kassai , vörös tornászok (FPTJ) vezetője. At 1928—30 években a párt a Szovjetunióba küldi pfirtiskolára, melynek elvégzése után visszatér Kassára. A Szovjetunióban szerzett elméleti ismereteit összekötve gazdag gyakorlati tapasztalataival, tevékenyen hozzájárul a forradalmi munkásmozgalom fejlesztéséhez. Ménessl Pityuval a mozgalom minden vonalán találkozunk. 1940 tavaszán illegális kommunista tevékenységéért bíróság elé állították. örökké emlékezetemben maradnak a fogház udvarán hozzám intézett oktató és bátorító szaval a bíróság előtti viselkedést illetően. Büntetése kitöltése után munkatáborba hurcolták, ahonnét többé nem tért vissza. 2. Blitz Armin elvtárs kora ifjúságától kezdve aktívan részt vett a kassai kommunista ifjak mozgalmában. Tevékenységéért sok üldöztetésben volt része. Megfosztották csehszlovák állampolgárságától, s mint ilyen nem vállalhatott sehol állandó munkát. Az igazi otthona a Kazinczy utcai munkásotthon volt. Magyarországba való kiutasítása elől Prágába, majd Brünnbe menekül, ahol álnéven tartózkodik. Nehéz körülmények között él, de azért aktív pártmunkát végez. Miután Hitler megszállta a cseh országrészeket, visszatér Magyarország területére. A magyar fasiszta hatóságok elfogják és koncentrációs táborba hurcolják. Harcos életét a táborban fejezte be. 3. Spiegel Gyula elvtárs egyik alapító tagja а г 1920-ban alakult kassai Kommunista Ifjúmunkás Szervezetnek. Ez időtől kezdve lelkes harcosa a forradalmi munkásmozgalomnak; tevékenységéért a burzsoá demokratikus köztársaságban sokat üldözték, munkát sem tudott kapni. Végre 1937-ben sikerül Moravská Ostraván munkát találnia. 1939-ben a hitleri megszállás elől á Szovjetunióba menekül. Miután a Szovjetunió területén megalakulnak a csehszlovák katona? egységek, az első jelentkezők között van és fegyverrel a kézben harcol a fasizmus ellen, egy új Csehszlovákiáért. A' felszabadulás után Prágában telepszik le, s forradalmi múltjához "hűen ma mint munkás dolgozik egy prágai üzemben. 4. Ruzsbárszki elvtársnő szintén a leg-