A Hét 1960/2 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1960-09-18 / 38. szám

a, két fi íny ei Három tonna por A fiatal cseh rendezogárda egyik legtehetségesebbje Oldrich Danék — az Itt farkasok élnek es a Csúnya lány cimü sikeres filmek forgató­könyv irtja — ez új filmjében is mai témát dolgozott fel. A történés hazánk egyik legnagyobb ipari központjában, az ostravai gyártelepeken játszódik ie, s ez a színhely kitüno keretet ad ahhoz, hogy a mai dol­gozó alkotómunkája mellett, egyéni életének problémáit és zökkenőit is bemutassa éa tárgyalja. Klasszikus házassági háromszöget mutat be a film. Az iró ezt a kényes kérdést új utakon igyekszik megoldani, de ezek az új utak sem köny­nyebbek mint a réglek voltak. A háromszög abban különbözik a meg­szokottól, hogy, mindhárom fél tisztességes, komoly .ember és kitűnő munkaerő; életüket majdnem teljesen leköti a foglalkozásuk. A férj a vállalat igazgatója. Felelősségteljes állásában eszébe sem jut, hogy felesége, aki a gyár mérnöke, nem teljesen boldog mellette, hiszen a legnagyobb barátságban, látszólag harmonikusan élnek. Az asszony mégis beleszeret egyik kollegájába, de nem az a könnyű fajsúlyú nő, aki titokban, mellékúton akarná és tudná ezt a kérdést megoldani Küzd erzése ellen, azonban mikor látja, hogy képtelen igy tovább élni, sze­relmét nyíltan bevallja férjének, aki harag nélkül, megértéssel engedi öt új élete felé. A film szerzője igyekszik a ma emebrének lelkivilágát feltárni, be­mutatja. hogy a munka, a társadalom iránti felelősségérzés mennyire mentesiti az egyént a kicsinyes szükkeblüségtöl — a megoldást mégsem érezzük kiengesztelőnek és i minden szimpátiánk a magára maradt férjé, mert bár nagy Igazság, hog j a munka és később az Idő megkönnyíti a fe­ledést, azonban a seb seb'marad, akár orvul, akár szembe kapja ls az ember. Karel Höger alakítja a derék, kiegyensúlyozott élettársat, ki­tűnően, mint mindig. B. Bohdánová játssza a feleséget, a kedves, szor­galmas kis mérnöknőt, akiben azonban túlsúlyban van a romantikus hajlam. A háromszög harmadik tagját Elo Romanéik alakítja. A szerep nem ennek a tehetséges színésznek a testére szabott, úgyhogy mi szívesen néznénk meg a film folytatását, amikor az új házasságban az asszony majd rájön arra, kit hagyott el ezért a fából faragott udvar­lóért. A felvétélek J. Vegrlcht munkája — kitűnőek, tiszták és nagyvonalúak. SIMKÓ MARGIT Vajon mi mindent játszik a bratislavai Hviezdoslav Színház az elkövetkező évad­ban? Felel Anton Krett, a színház drámai részlegének dramaturgja: — Szeptemberben színre hozzuk Peter KarvaS vígjátékát a Koloman apró fel­támadásá-ty utána lengyel szerző, Julius Slowaczki miivét a Baladiná-t, majd Bu­kovéan vígjátékát Keresés a felhők kö­zött (Hladanie v oblakoch). Utolsó két bemutatónk ebben az évben Králik Játék szerelem nélkül (Hra bez lásky) cl mű színmüve és Csehov Ivanovja lesz. — S a jövő évben? — Záborsky Nafdúchját, Pagodin Elő virágjait hozzuk színre, majd egy nyu­gati szerző müvét — talán Sean O' Cassey Kakasát, vagy Arnold Wesker Gyökereit. Számolunk egy cseh szerző müvével is. — Milyen műsorpolitikai elvek szerint válogatták meg a színre kerülő müveket? — Elsősorban is fontosnak tartjuk, hogy műsorunk érdekes és valóban szóra­koztató legyen, anélkül, hogy feladnánk az időszerűség igényét. Természetesen tekitettel voltunk művészegyüttesünk képességeire, s ügyeltünk arra is. hogy ne szakadjon meg a folytonosság a múlt és jelen művészete között, s hogy tovább fejlesszük a múltban már elért művészi eredményeket. — A televízió hatását vajon nem érzi-e meg a színház? — A látogatottság szempontjából ? — Igen. — Elméletben talán csökkent az ér­deklődés. A kerületi színházak — állítólag panaszkodnak is. Am bennünket ez nem érint. Hiszen a nézőtér befogadóképessé-Albert Maiz: Fekete verem. A bemutató elő­adás egyik jelenete: Jol Kovarsky — Elo Ro­mantik államdljas, Jola a felesége — Eva Kr la tinóvá gét tekintve az igények egyharmadát tud­juk csak kielégíteni. — Mi a véleménye a MATESZ drama­turgiai tervéről? Nem sokallja benne a vígjátékot és zenés vígjátékot? — Alapjában véve helyes, egészséges törekvésnek tartom, hiszen a zenés víg­játéknak a magyar színjátszásban hagyo­mánya van. Mindenesetre hiba volna, ha a színház bármi áron zenés vígjátékot akarna, óvakodni kell a giccstől, tekin­tettel kell lennie a művészegyüttes ké­pességeire, s mindenekfelett kerülnie kell a konjukturális müsorpoitikát. — Ezek azt hiszem helyes észrevételek. Ám mi a véleménye, meg lehet valamely színház a szerzőkkel való aktív együtt­működés nélkül ? — Mi, mondhatnám intézményes kap­csolatot tartunk fel a szerzőkkel, még pe­dig a színművészeti szövetség révén, melynek ők is tagjai, összejöveteleiken megvitatjuk az egyes müveket, s a drá­mairodalom legégetőbb kérdéseit. Min­denesetre együttműködünk az egyes szerzőkkel is — jóformán a téma meg­születésétől kezdve a mü befefezéseig csaknem minden részlétet megbeszélünk. — Ez valóban ideális állapot. Ügy vélem a MATESZ is követhetné példáju­kat (s amennyire tudom részben követi is) — mindenesetre kettőn áll a vásár: a szertönek is hajlandóságot kell mutat­nia az ilyen együttműködésre. — Hát igen. Anélkül nem megy. . — Köszönöm a beszélgetést. Sok sikert az új évadban. BÁBI TIBOR Arbuzov: Kaland a folyóparton című darabjá­nak egyik jelenete

Next

/
Thumbnails
Contents