A Hét 1960/2 (5. évfolyam, 27-52. szám)
1960-09-11 / 37. szám
Nábobok paradicsoma volt. A fényűző szállodák árnyékában szürke kórházszobákban azonban a gümökóros halál aratott. Költők írták itt sírfelirataikat, pedig a nap, hold és a csillagok sehol sem ragyogták fényesebben. Szegénylegényeknek, majd hős partizánoknak nyújtott búvóhelyet az embertelenség darabontjai elöl. Vér j oly ott a sziklákon, s bíborra festette tengerszemeinek fodrát. Mormoták, hiúzok, medvék és zergék riadtan bújtak meg kietlen sziklák sötét barlangjaiban. A lucfenyők árnyékában barbár csizmák taposták a kékszemű enciánokat, bár az erdők mohái inkább kiránduló szerelmesek mezítelen lábát simogatták volna. Aztán a győzedelmes vöröslobogó befúrta vérszínét az ég végtelen kék sünébe - s a tátrai tündér világ alapjában változott meg. Idestova tizenhat esztendeje, hogy a Magas-Tátra felhőkbe nyúló bérceinek, homorú völgyeinek, csillogó tavainak, örökké daloló fenyveseinek, szanatóriumainak és hoteljeinek új urai munkások és parasztok lettek. Csallóközi és liptói parasztok, kladnói vasöntök,, osztravai bányászok reggelenként együtt járnak gombát szedni a hegyoldalak sűrűjébe, lengyel és német turisták hegycsúcsokra másznak s valahol fenn az Oszterván csehek és magyarok kézzel-lábbal mesélik egymásnak élményeiket. Es a nemzeteknek e Bábelében megbonthatatlan harmónia uralkodik. A sötét sziklaóriások csendes elégedettséggel nézik - akárcsak jószagú füvek egymásra borulását figyelnék, ezt a nagy barátkozást. A tengerszem partján sziklabálványnak támaszkodva sütkérezem s két prágai turista lelkendezését hallgatom. A lenyugvó nap apró ezüst és arany garasokat dobál játékos kedvében a vízbe, az égen fehér felhőhattyúk húznak dél felé és a szeptemberi alkony kékezüst lepelbe borit közeit és távolt egyaránt. Majd besötétedik, s mire a hegyi ösvényen lassan lebotorkálok a völgybe, az ég aljára már kiültek éji tereferére az apró bőbeszédű csillagok. Ismét elmúlt dolgozó népünk egyik teremtő napja, melynek emlékét e színes képeslap néked is továbbadja, kedves olvasó! BARSI IMRE (a szerző felvételei) Csendes zug a Wahlenbergi tónál (Oáhai képeslap özek hazája - Javorina Német turisták^ . Koprová hágó felé Nem svájci táj - tftr a , Кд. _ csendélet
