A Hét 1960/2 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1960-09-11 / 37. szám

A kommunista sajtó ünnepe elé E napokban emlékezünk meg a sajtónap ról, a kommunista sajtónk 40. évfordulójáról. A kommunista újságok közül az első helyet Csehszlovákia Kommunista Pártjának hivatalos lapja, a Rudé Právo foglalja eL A Rudé Právo első száma 1920. szeptember 21-én jelent meg, s e dátum méltó megemlékezésénél tűzték ki a minden évben megismétlődő Kommunista Sajtónapot. A burzsoá Csehszlovák Köztársaságban a Rudé Právon kívül pártunknak több napilapja és folyóirata volt, melyre pártunk, a munkásosztály és egész dolgozó népünk szeretettel, hálával és büszke öntudattal gondol, azon szolgálatért, mellyel elősegítette a burzsoázia vereségét, a nép győzelmét. A proletár újságok közül a Rudé Právo mellett első arcvonalban küzdött a szlovák dolgozók bátor harcosa, a „Pravda Chudoby", későbben a „Pravda" majd, 1936-tól 1939-ig a „Slovenské Zvesty". A szlovákiai magyar dolgozók szeretett lapja a „Kassal Munkás", későbben „Munkás", szintén méltó helyet foglal el a munkásosztály kemény harcaiban a kizsákmányolás ellen, a felszabadulásért. A Kassal Munkásnak dicső forradalmi tradíciója még az első világháború előtti időkbe nyúlik vissza. Kassa város dolgozói 1907-ben alapították lapjukat, majd 1914-ben háborúellenes, radikális iránya miatt a hatóság betiltotta (a budapesti Népszava a háború egész tartama alatt megjelenhetett). Az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlása után, 1918-ban látott a Kassai Munkás napvilágot. Nemkevésbé harcos forradalmi feladatot teljesített „Az Üt" clmú kultúrpolitikai folyóirat, melynek főszerkesztője Fábry Zoltán elvtárs volt „A Rothe Fane" a Csehszlovákiában élő németajkú dolgozók kedvelt, harcos napilapja volt. Áz emiitett lapok bölcsőjénél a munkásosztály és a párt legöntudatosabb tagjai álltak. A nehezen megkeresett, sok esetben megkoplalt munkásflllérekból rakták le negyven évvel ezelőtt és a későbbi években a proletársajtó pilléreit. A kommunista sajtó a burzsoá Csehszlovák Köztársaság 20 éves fennállása alatt (1918-1938) az áldamokrácia legképtelenebb üldözésének volt kitéve. Naponta cenzúrázták, kobozták a forradalmi munkássajtót. Nem volt ritka eset, hogy egyes lapokat több hónapra betiltottak. Az idősebb elvtársaknak még élénk emlékezetükben maradt a forradalmi lapok oldalain ékeskedő fehér folt a következő rövid szöveggel: a cenzúra törölte. Pártunk választások előtti felhívásait, vagy az egyes akutálls eseményekhez való állásfoglalásalt csakis pártunk parlamenti képviselőinek elhangzott, immunizált beszédei nyomán tudtuk leközölni. Miért volt a kommunista sajtó ily képtelen üldözések célpontja? A válasz egyszerű: a forradalmi munkássajtó az egyre éleződő osztályharc szolgálatában állott, a kizsákmányolt osztály, a proletariátus oldalán. Kérlelhetetlenül ostorozta a kapitalista rendszert, népszerűsítette a Szovjetuniót és vívmányait, marxi-lenini szellemben nevelte, tanította olvasóit. A párt, a munkásosztály, az egész dolgozó nép nehéz küzdelmeiben egyedüli fegyverére, a kommunista sajtóra támaszkodott. A sajtó segítette a munkásságot a bérharcoknál, a bércsökkentések ellen való harcaiban, a munkából történt elbocsátások ellen, segítette a bányászokat, a fém, textil,. építő és mezőgazdasági munkásokat kemény küzdelmeikben, bérharcaiknál. Különös figyelmet szentelt a munkanélküliek munkáért és kenyérért folytatott harcának. Igy vezette a kommunista sajtó húsz éven keresztül a harcot a Prelss, Kramár, HUnk*. Tuka, Eszterházy, Szentlványi és más reakciós csoportok ellen. A kommunista sajtó határozottan, megalkuvás nélkül mutatott rá a reakciós burzsoázia mesterkedéseire, akik felbuzdulva a nácik németországi győzelmétől, támadásra készültek, hogy előkészítsék az utat a német fasizmusnak Csehszlovákiában. A kommunista sajtó e nehéz napokban elszántan és bátran harcolt hasábjain az egységfront, a népfront kiépítéséért, az állami egységért, a köztársaság védelméért, a fasizmus és a háború ellen. A fasizmus sötét éveiben a kommunista sajtó a legnagyobb áldozatok árán továbbra is megjelent és buzdította a népet a harcra, az ellenállásra, a megszállók s hazai segítőtársaik ellen. A fasiszta közegek által felfedett Illegális kommunista nyomdák helyett nyomban újak teremtek, a lap Ismételten eljutott a nép közé, mely ébrentartotta és Irányította az illegális pártmunkát a végső felszabadulásig. Igy volt a kommunista sajtó minden időben erős fegyvere pártunknak, a felszabadulásért folytatott küzdelemben és ma is segítőtársa boldog új jövőnk építésénél felszabadult hazánkban. A kommunista sajtó 40 éves jubiláris évfordulóján ismét megemlékezünk dolgozó népünk eme bátor szószólájáról. Kegyelettel gondolunk e napon azokra a hós, önfeláldozó kommunista újságírókra, elsősorban a Rudé Právo szerkesztőire, akik a fasizmus elleni harcban életüket áldozták, mint Svenna, Fuéík, Urx és mások. E dicső, harcos tradíciók arra kötelezik a kommunista sajtó mai dolgozóit, hogy következetesen teljesítsék mindazon feladatokat, melyet pártunk és kormányunk számukra kitűzött, minket olvasókat pedig, hogy őket eme tevékenységükben aktivan támogassuk. ROJÄK DEZSŐ