A Hét 1960/2 (5. évfolyam, 27-52. szám)
1960-08-28 / 35. szám
nek, — őket ugyan tanltő elvtársnőknek szólítják majd, — megértenék, hogy mi lesz a munkájuk igazi lényege. Tudom, tudom ... előadnak, feleltetnek, hetente 20-22 órát tanítanak. Csakhogy ez nem minden ám! A feladatuk másik része — majdnem azt mondanám, a jelentősebb része — egészen más természetű. A nyolc-tízéves gyerek, amilyeneket majd tanítani fognak, egy kis primitív erríberke, szellemi színvonala hasonló a vademberekéhez. Valamennyire tisztában van az élet alapelemeivel, (persze a csak felnőtt korban megnyilvánuló életérzések kivételével) ismeri közvetlen környezetét és kezd rendszeresen gondolkodni. Csírázó fantáziája megpattantja a talajt, amely eddig takarta, és kidugja a fejét. Gyengécske még, csenevész, és erőtlen, ápolni, öntözni kell. Ez a ti dolgotok lesz, tanító elvtfirsnő! Még egy utolsó hancúrozás a Puree vizében, aztán hus habjait az iskola padja váltja fel. tak Afrikából, — a címe is ez volt; Fecskék. És, — micsoda öröm — egyetlen kép sem volt még kifestve benne. Nektek nem lesz Ilyen gondotok az olvasókönyvvel. Ingyen kapjátok az Iskolában. Meg a füzeteket, a ceruzát, a tollat is, mindent amire szükségtek lesz. Nem kell majd szomorúan hazamennetek és sírnotok, hogy édesapám, nekem nem jutott olvasókönyv, megvették mások ... A tanítónénl A tanítónénl így ... a tanítónéni úgy ... a tanító néni ezt mondta... ő volt a legfelsőbb fórum, minden vitás kérdésben ő döntött, minden homályos ügyet Ő világított meg. Érdekes, lebilincselő akciókat kezdeményezett, amelyek hetekig foglalkoztatták a képzeletünket. Ha óra közben kl akartunk menni, Így kértük őt: „Tanító néni kérem szépen, legyen szíves kiengedni!" Rendnek kell lenni. Szeretném, ha Köteles Teréz és a többlek, akik szeptembertől kezdve „tanító nénik" lesz-A gyereket ilyen korban kezdik a problémák komolyan érdekelni, teli van kérdésekkel. Az első korszakon, a „látás" korszakán - mert eddig csak látott, és gondolkozás nélkül, a szemével szedte fel az ismereteket — túl van már. Ezelőtt a kérdései is, bármennyire fűtötte őket a szenvedélyes tudniakarás vágya. . butácskák voltak, suták és sokszor nevetségesek. Bármit feleltél rájuk, elhitte, legfeljebb még nalvabbul kérdezett tovább. Mondom, a látás korszakónak vége, beköszöntött a „gondolkodás" korszaka. Ezek a gyerekek kritikusan fogják figyelni szavaitokat, és nem hisznek el mindent feltétel nélkül. J61 készüljetek fel, hogy azok legyetek, ami a mi tanító nénink volt nekünk. Bizony tanító elvtársnők! DUBA GYULA Kötetes Teréz szintén elsős . ., elsó éves tanító elvtársno. veinket mindig a felsőbb osztályosoktól vettük, akiknek már nem volt rájuk szükségük. Használtan vettük óket, sokszor rongyosan, szakadozottan. Az olvasókönyvekben szép képek voltak, amelyeket színes-ceruzával szenzációsan ki lehetett színezni. Az fim, de ezt az.idősebbek is tudták, és az unalmasabb órákon buzgón festették, csinosították az olvasókönyvüket. Mire hozzánk kerültek a könyvek, alig akadt bennük színezni való. Persze minél kevesebb kifestett kép volt egy olvasókönyvben, annál többet ért, mert annál több lehetőség nyílt benne a fantázia élesítésére, a színek kombinálására. így születtek meg aztán a piros emberek, a kék fák, a zöld felhők és a nagy sárga hajók, meg a rikító állatok. Nem volt ez a művészet egészen realista, sok szerep jutott benne az impresszióknak, de azért hasznos volt és nagyon szép. Én - keményfejű, makacs gyerek — olyan olvasókönyvet akartam venni, amelyikben nagyon sok, még tiszta kép van. Válogattam .. . válogattam ... addig válogattam, amíg az öszszes könyvet megvették mások. Akkor aztán már jó lett volna akár egy teljesen kifestett, öszszc—vissza firkált is, de nem /olt. Elkeseredve mentem haza az iskolából. Nem lesz nekem olvasókönyvem soha, — zokogtam keservesen — mind eladták a harmadikosok ... — másnak ... Az apám, amikor meghallotta Néhány nap múlva jönnek a gyerekek! a nagy problémát, a homlokát ráncolta. - Hm, eladták... No nem baj, - mondta vigasztalóan, -ne félj... azért neked ls lesz olvasókönyved! Másnap az édesanyám elment -Lévára, és hozott egy vadonatújat. Sárga vászonkötésűt, amelynek a fedelén két vldém fecske röpült csicseregve, — talán éppen visszatérőben vol-Bakai Pityu: Ki volt az a József Attilta? Selmeci Gyuszi: Majd ha ötödikes leszel, megtudod!