A Hét 1960/2 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1960-08-28 / 35. szám

V, 35 *z«r brigádéra Rudnán élnéd, hogy ismered mér legelébb szűkebb hazédnak, ennek a girbe-gurba. göcsörtös Gömörnek minden sarkét, minden apró zegzugét, s hogy azt mondjék, most menj Rudnéra, egyszerre meghökkensz, s morfondírozol: hát az meg merre van? Rémlik valami, mér biztos, hogy arra. de egyben rájössz arra is, hogy ebben az irányban még soha nem jártál életedben, pedig alig egy hajitásnyira esik Rozsnyótól $ elindulsz újságra, kalandra, eleddig ismeretlen dolgok befogadásán» felkészült szived dobbanásával. S mész, mész, gyalogosan, nincs messze Rudna. négy kilométer Rozsnyótól, nekivágsz a hegyes utaknak, s kanyarogsz fölfelé a dombra, mlg aztán meg nem állsz a csúcson, a legmagasabb pontján ennek a katlannak s szétnézel a vidéken! Nézel jobbra, nézel balra, belátsz a széttárulkozó Sajóvölgyre, Rozsnyóra. S a hegy másik oldala, ott is egy település, egy falu, de ez már csakugyan teljesen Ismeretlen, Rudna. Rudna, falu a hegyek közt — ez aztán valóban az. Amerre nézel, mindenütt hegy, meg domb. meg erdő, mlg a falu közt is, a házak mellett is fák nőnek már,, meg cserjék. Nézem ezt a dombok között megbújt kicsinyke falut, nézem messziről, a csúcsról, s nézem közelebbről, aztán belemerészkedek. S most már bévülröl nézem, a görbe utcáiról, s jobbra, balra Ismerkedem az emberekkel, a lakóival. Ami engem Ilde, ebbe a faluba kicsalt, egy hlr volt. egy hallomásból elkapott szóbeszéd: Rudnán a lakosok az első félévben ledolgoztak társadalmi munkában 33 ezer brigádórát. 35 ezer brigédóra, 120 ezer korona, ez már valami! Nem hittem a dolgot, lehet hogy kacsa az egész, gyerünk nézzük meg közeiröl. Nézem a járási Csemadok titkárságon a rudnaiak kötelezettségvállalását, s a hónapról-hónapra beérkezett kimutatásokat. — Mi, Rudna község lakói kötelezettséget vállalunk, hogy az 1960-as évben, társadalmi munkában, a faluszépltési verseny, a mezőgazdasági munkálatok, valamint az utak megjavításának keretében ledolgozunk 60 0C» (azaz hatvanezer) brigédőrát, aminek értéke 240 000 Kés. S Íme a kimutatások: január: 0, február: 0, március: 3900, április: 8890, május: 5996, június: 6982 óra. Összesen 25 768, a harmincötezer tehát mégsem volt Igaz, de közben elmúlt július is, s ez tudvalévően ilyen szempontbői a legsűrűbb hőnap, 10 000 6ra biztos lement, megvan hét a. bűvös harmincötezer is. Igeném, de lássuk a többi községek számadásait: Csoltö: 100 ezer (de nem csupán erre az évre, hanem egész addig, amíg az új művelődési otthon felépül), Szlllce 80 ezer (ez mér igen), de: Csúcsom: 20 ezer, Váralja meg egyenesen 920 óra, 3680 Kés. Az arányok tehát Így válnak klrajzolódottakká, a versenyző felek környezetükbe beágyazva, versenytársaikkal összehasonlítva, s Így nem kétséges, hogy Rudna nagyon előnyös megvilágításba kerül. Mlndezekután immár kérdezzük meg a rudnaiakat, hogy mit jelent ez a 35 ezer brlgádöra a gyakorlatban, ml látszatja van a faluban? — Hét először ls itt van ez a szép új művelődési ház, egyelőre legnagyobb büszkeségünk — mutat körül a tanltő, Horvát János, s nézek szét, hol a művelődési héz, hát Itt, ahol vagyunk, meg sem néztem, milyen szép épületbe kopogtatok be, mikor a tanácsházát kerestem. Mert Itt van az ls, ebben az épületben, meg a szövetkezeti iroda is, meg a könyvtár is, televízió ls. klub ls — egyszóval Rudna szellemi életének a központja. — No és aztán az utcák! Meg a most épülő szövetkezeti istálló! — Kell már az is nagyon — vág közbe hirtelen Bündige János bácsi, Dobos Utván 116 brigádurát dolgozott le július hónapban Dobos András — egyike a legszorgalmasabb traktorosoknak Szinagyüjtés — társadalmi munkával a könyvelőjük — mert nálunk még csak a múlt évben alakult meg a szövetkezet, a jószágok még mind szanaszét vannak, régi gazdáiknál, s köszönöm én szépen az ilyen közöst! Volt még egy szép cselekedetük: vízvezetéket vezettek át Rozsnyóbánya — koloniára, ami itt van. alig pár lépésre Rudnától, csak éppen a hegy másik oldalán, s ezáltal mégiscsak elválasztva a falutól, a falusi világtól. Azt kérdem Bundiga Jánostól, hogy aztán kik dolgoztak a legszorgalmasabban ez évben, kikre jut a legtöbb a harmincötezer órából. — Hát a nyugdíjasok: Kerekes András, Kerekes Lajos, Dobos István. Van belőlük Rudnán elég s azok ráérnek, nincs más dolguk. Kerekes Andrásnak van 113 órája az elmúlt hónapra. Dobos Istvánnak 116, Kerekes Lajosnak 136. A többi aztán messze a százon alul kullog utánuk. — Ezeknek persze azért van olyan sok, mert az istállónál dolgoznak éjjel-nappal, dehét a társadalmi munka nemcsak ebből áll! Utcák rendbentartásáből, vízvezeték cslnálásából. de mindenekelőtt (s ez most augusztusban, alig pár nappal a nagy esőzések után különösen fontos), a mezőgazdasági munkák kisegítéséből. Rudna afféle tipikus kétkulacsos falu, két kilométerre Rozsnyóbányától, a férfiak mind odajárnak a itthon csak úgy munka után csinálnak ezt-azt. De most idehaza vannak délelőtt Is, kinn a földeken, szedik össze az elázott kévéket, hordják a szénát, esőre áll az Idő megint, igyekezni kell. Itt már a traktorlstákat kell megdicsérni, a fiatalokat: Gál Zoltánt,. Kiss Jánost, Dobos Endrét, Dobos Lajost. Mert ők aztán dolgoznak igazán: hajnaltól napestig, néha két-három műszakban is egyszuszra. Szót érdemelnének még aztán a hadseregként sorakozó új lakóházak is, azt mondják, ebben a tekintetben Rudna párját ritkítja szerte a vidék'en, de azt is mondják, hogy jobb lesz ezt békességben hagyni, mert Rudnához, mint már volt róla szó, nagyon közel esik Rozsnyóbánya, s állítólag, ha kedvük kerekedne a rozsnyólaknak utána 'nézni egynémely lábakelt építkezési anyagoknak, hát alkalmasint nagyon sok ismerősre bukkannának a vadonatúj rudnai lakóházak egyes testrészeiben. Node mondom ezt is csak úgy beszélik, lehet hogy szófia-beszéd ez is csak, mint oly sok más, de azért az ls olyan szólás-mondás, hogy „nem zörög a haraszt, ha nem fúj a szél". Dehát mindettől eltekintve a falu szépül, Rudna épül, terebélyeáedik a dombok között, csak lassan már nem lesz hova, mert a dombokat nem feszíthetik tágasabbra s a harmincötezer brlgádóre másoknak ls világító példa marad. CSELÉNYI LÁSZLÓ