A Hét 1960/2 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1960-08-14 / 33. szám

Míg a nyugatnémet „gazdasági csoda" paradicsomában az ifjúságot csupán a Bundeswehr kötelékeiben várja a „biztos jövö" • •. ... addig a Német Demokratikus Köztársaságban a fiatalok vagy az iskola padjaiban készülhetnek etjövendű békés, ipitö munkájukra, vagy pedig közvetlenül vehetnek részt a szocialista országépítés nagy munkájában. Kelet-Berlin, I960. A keletnémet kormány Jól működé fogadóközpontokat létesített a sok ezer férfi, né és gyermek számért, akik Nyugat-Németországból s kommunista Kelet-Németországba Jönnek át, lUetve tárnék vissza. E sorok íré ja maga is tanűja lehetett tegnap a kelet (elé irányuló áramlásnak, amikor meglátogatta a Kelet-Berlin közeiéhen levő blahkenfeldl togadétábort. A keletnémet kormány azt állítja, hogy abbén az évben éjidig 30 000 német jött át kommunista terUletre. Magánértestilések szerint nyugatnémet hivatalos személyiségek megerősítették a kommunista adatokat. ÖT Fö KÖZPONT Mint Manfred Scböler, a keletnémet belügyminisztérium képviselője közölte, a blankenfeldl tábor egyike csak a jelenleg működé öt fogadótábornak. Blankenfeld 300 embert tud egyszerre befogadni. Az Idén eddig 991 keletre visszatért személy haladt át a táboron. Általában 4—14 napig tartózkodnak ott; ez idő alatt a kommunista hatóságok lakást és munkát biztosítanák számukra. A tábor vezetóje, egy barátságos és szemmel láthatóan tehetséges kommunista funkcionárius, a 42 éves Walter Schliff er elmondotta, hogy az Idén érkezetteknek körülbelül a fele olyan nyugatnémet, aki most jön elöször Kelet-Németországba. A többiek keletnémetek, akik nyugatra menekültek, majd úgy döntöttek, hogy visszatérnek a kommunista területre. AZ ÉRKEZŐK FELE FIATAL Az újonnan érkezőknek kb. 30 százaléka 13 és 23 év közötti. E sorok Írója egy francia tudósítóval együtt engedélyt kért és kapott a keetnémet külügyminisztériumtól, hogy megtekinthesse a tábort. Ma reggel végigvezettek minket minden egyes barakon, у alkalmunk nyílt arra is, hogy a tábor jelenlegi lakóival elbeszélgethessünk. Az elsé szoba, amelybe beléptünk, semmiben sem különbözött azoktól, amelyeket .később láttunk. A szobában két emeletes vaságy volt, kényelmes matracokkal, tiszta ágyneművel, a szoba közepén egy elég nagy asztal állott, és volt egy ruhásszekrény ls. Minden ragyogott a tisztaságtél. A szoba lakója, Wtlhelmina Barastt asszony, 29 éves, csinos nó. aki két gyermekével, a 4 éves Helgával és a 0 éves Glselával tartózkodott otthon látogatásunkkor. Elmondta, hogy férjável, aki kárpitos — mindketten nyugatnémet állampolgárok — a ruhrvidékl Duisburgból jöttek Kelet-Németországba, gazdasági okokból. „Az árak Duisburgban egyre emelkednek. Férjem egyik keze nem teljesen ép. Néhány évvel ezelőtt baleset érte. Nem Is tudott állandó munkát találni. Közel voltunk a teljes kétségbeeséshez. Abbéi, amit hallottunk, azt hiszem, kt nagyobb biztonságban leszünk. A bennünket kisérő belügyminiszteri tisztviselők arra kértek minket, hogy további beszélgetéseink során ne érdeklődjünk s tábor lakóinak neve után, s azzal indokolták kérésünket, hogy a Nyugat-Németországban maradt esetleges családtagok számára ez kellemetlenséggel járhat. 5VODÄK Egy hetyke, nagyhangú, elvált asszony, akivel egy másik barakk ragyogón tiszta folyosóján találkoztunk elmondta, miért Jött vissza Kelet-Németországba, mindössze Idlenc hénappal azután, hogy nyugatra menekült Wattenscheidte-ben, a Ruhr-vidéken laké szüleihez. „Válásom után elhagytam potsdami otthonomat, s két gyermekemmel apámhoz költöztem. A gyerekek csak 2, Illetve 3 évesek. Apám ics és szívbeteg. Dolgoznom kellett. A gyerekeket nem hagyhattam egész nap anyámnál. Igy nem lehet élni. Wattenhcheldteben csak egy óvoda van, s a gyerekeket csak reggel nyolctól délig lehet otthagyni. Igy hát viaszajöttem. Itt olyan óvodák vannak, ahol egész napra ls elfogadják a gyerekeket, s vigyáznak rájuk. Csak helyezzék el valahol a gyerekeimet, s akkor bárhol dolgoznék." Egy 20 éves kölni lány elmondta, családi, okokból jött vissza Keletre. „Apám folyton részegeskedett. Ilyenkor ütött, vert. El itt egy nagynéném, hozzá igyekszem. Kölnben pincéméként dolgoztam. Azt hiszem, itt is ugyanezt teszem majd." Akikkel beszéltünk, nem látszottak olyanoknak, mint akik megbánták elhatározásukat. A táborban tett körsétánk az orvosi szobába is elvezetett minket. Itt két jól képzett vöröskeresztes nővér tart Ugyeletet. Az orvosi szobát jól felszerelték, tele van keletnémet gyárak gyógyszergyárttnányaivaj. Schütter úr hozzáfűzte, hogy a társadalomra nézve veszélyes és bűnöző vlsszatelepülúket visszaküldik Nyugat-Németországba. Ez a gyakorlat megegyezik azzal, amit a nyugatnémetek követnek; ők is vlszszaküldJk Kelet-Németországba, az onnan nyugatra menekült hasonló elemeket. A keletnémet kommunisták azt hangoztatják, hogy a Kelet-Németországban egyre emelkedő életszínvonal következtében és a keletnémet állam növekvő megszilárdulásának eredményeként a keletnémet területre vándorlás egyre nagyobb méreteket ölt. Rövidesen valőszlnüeg újabb táborokat kell majd felállítani." *** A cikkhez nem kell külön kommentár. Mint ismeretes, sem a New York Herald Tribune, sem Gaston Coblentz nem gyanúsithaté meg a kommunizmus avagy akár a Szovjetunió ás a szocialista tábor iránt érzett szimpátiával. Éppen ezért cikke ligyelettare méltó tanúságtétel, amely bizonyltja, hogy я nyugatnémet „paradicsomból" tömegesen menekülnek az emberek, fóleg'a fiatalok. A miértre a képek válaszolnak. (Szerk.) Gaston Goblenitz, a New York Herald Tribune különtudósító ja írja: 26000»«мШ