A Hét 1960/2 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1960-08-07 / 32. szám

Ä Baslille - levéltár anyaqa Leningrádban Hogy került a Bastille levéltár anyagának egy igen jelentős része a leningrádi Szaltikov-Scsedrin könyvtárba? Pjotr Dubrovszkij, a cári diplomáciai testület egyik különö­sen müveit és tudóshajlamú tagja a francia forradalom éveiben Párizsban teljesített szolgálatot, 1789 júliusának nagy napjai­ban, amikor a tömeg lerombolta a Bastille épületét, az irat­tárak anyagát kiszórták az udvarra. A tárgyalási jegyzőköny­vek, a letartóztatottak kartotékjai, titkos jelentések aktái a földön szétszórva hevertek. Hogy ezek egy része hogy jutott Dubrovszkij kezébe, maga gyűjtötte-e össze, vagy másoktól került hozzá, ezt ma már alig lehet kideríteni. Tény az, hogy mikor néhány év múlva visszahívták Pétervárra, az ottani könyvtár rendelkezésére bocsátotta a már feldolgozott, rend­szerezett anyagot. Igy került mintegy 600 okmány és közel 25 kéziratos könyv a mai Szaltikov-Scsedrin könyvtár birtokába. Felbecsülhetetlen értékű történelmi dokumentumok. A fennmaradt okmányok között van például a Voltaire-ügy dossziéja is. Anna Lubinszkaja szovjet professzornő, aki történettudo­mányi kutatásai során a Bastille Leningrádban fennmaradt anyagának feldolgozásával foglalkozik, úgy véli, hogy az itt lévő okmányok mintegy a Bastille-levéltár kicsinyített másá­nak tekinthetők. A letartóztatottak legkülönfélébb kategóriái név szerint megtalálhatók a dossziék titkos aktáiban: kegy­vesztettek, gyanúsak, szabadgondolkodók a szabad sajtó és a felvilágosodás filozófiájának legmerészebb képviselői. A le­ningrádi iratok között van például 5 újságíró aktája, akiket 1774-ben zártak a Bastille-ba. Mi volt a bűnök? Az, hogy a cenzúra kijátszásával lapot szerkesztettek és azt terjesz­tették is. A lapból is fennmaradt több mint 60 szám. Itt van a titkos rendőrségnek a párizsi rendőrfőnökhöz intézett je­lentése, 1728 —47-es keltezéssel, a híres kémnek, Dumouriez­•nak dossziéja, egy letartóztatottnak kegyelmet esdő levelei — Madama Pompadourhoz, azonkívül janzenisták és a legkülön­félébb felvilágosultak és politikailag veszedelmes emberek aktái a francia forradalmat megelőző évtizedekből. &i(j(hup - baLLada Aki huzamosabb időt tölt cigányok körében, megismeri dalai­kat is, hisz a cigányok igen szívesen énekelnek. Dallamaik egyrésze kifejezetten „cigányos". Népköltészeti alkotásaik szá­ma szinte megszámlálhatatlan. Állandóan újabb és újabb dalok keletkeznek, hisz ök minden számukra jelentősebb eseményt megénekelnek. Különösen említést érdemelnek szép balladáik. Egy cigányballada magyar fordítását mutatjuk be, mely talán a Garam völgyéből került az Ipoly völgyébe egy cigánylány közvetítésével' és arról szól, mennyit szenvedtek a cigányok, amikor tizenöt esztendővel ezelőtt a németek „kiürítés" ürü­gye alatt Udvardig hajtották a Péró népét, mig a szovjet csapatok utói nem érték őket és vissza nem adták szabadsá­gukat. Hej cigányok, de Hosszú úton, jajj Gyerünk Lala, hej Hol a gyermeked Itt a német, de Jön a német, jajj Itt van Hitler, hej Mire szántad, te Add vissza te Fagy a rajkó, jajj Szól a puska, hej Golyó jön, te Hej cigányok, de Itt a katona, jajj Gyerünk Laló, hej Itt a gyermeked — Sáraiak, kálnaiak — elhullottak, elhullottak, — de komisz az élet, — hol a feleséged — hej! — bombavetókkel — aknavetőkkel. — mi lesz velünk, — a mi népünk — hej! — dunnám, a párnám — hisz megfagy ám — fut a cigány — az ám, az ám — hej! — sokan vagytok, sokan vagytok — ezek mások, ezek mások. — megmarad az élet — üt a feleséged — hej! mum 9 Karlovy Varyban, ahol Marx Károly "többször volt fürdővendég, most Marx éle­tét és műveit ismertető múzeumot létesí­tettek. 9 A leningrádi Puskin házban tartották meg a hagyományos Puskin-konferenciát, az Orosz Irodalomtörténeti Intézet rendezésé­ben. A konferencián a Szovjetunió 29 vá­rosából vettek részt Puskin-kutatók, ezen-, kivül bolgár, cseh, angol, japán, lengyel é9 más nemzetiségű tudósok. Bemutattak egy eddig ismeretlen Puskin-relikviát is. 9 A Róma melletti filmvárosban, Cine­cittában mostanság szériában gyártják a történelmi filmeket — Amerikának. íme néhány cím? Herkules bosszúja, Törik, a barbárok furiája. Eszter és a király, Her­kules szerelmi kalandjai. A készülő 7 — s a tervezett 29 — film témáit a bibliából és a történelemből meríti, helyesebben onnan fosztogatja, hogy azután a témák alapján újfajta vadnyugati filmek készüljenek. Re­mélik. hogy komoly konkurrenciát támaszt­hatnak a televíziónak. E szent cél érdeké­ben Jézus életéről is hasonló filmet szándé­koznak készíteni. Százmillió lírát is szívesen fizetnek egy-egy nagyranött izomkolosszus­föszereplőnek. Az egyik ilyen főhős hét tigrist öl meg sajátkezüleg. Most áll leg­nehezebb próbája előtt: az amerikai televí­zióval kell megküzdenie. Annyi bizonyos, hogy az olasz filmművészeten máris érzé­keny sebet ejtett. * 9 Kínában megjelent a testvéri nemze­tiségek Íróinak első mai témájú antológiája. A Sanghaiban megjelent kötet 14 elbeszélést tartalmaz, amelyből kilencet mighur, hár­mat kazah, egyet-egyet khalkas és mongol irók müveiből állítottak össze. # Az auschwitzi haláltábor — ez lesz a címe annak a dokumentumfilmnek, amelyei most forgatnak a varsói stúdióban. A film megörökíti a haláltábor kommunistái által szervezett felkelést. • Hacsaturján operát ír. Művének hőse Szajatnov, a kaukázusi népek körében köz­kedvelt regős és rögtönző lantos. A nagy érdeklődéssel várt dalművet a jereváni ope­raházban mutatják be. * # Balzac, az „Aranyszemú lány" című regényéből készült filmet októberben mu­tatják be Párizsban, Gabriel Albicocco ren­dező a regény témáját napjainkba, a pá­rizsi divatszalonok környezetébe helyezte. 9 A világ legszebb szerelmes verseinek témáját dolgozta fel Marcel Camus legújabb forgatókönyvében, amelynek Cime: „A sze­relem énekei". Velencében megnyílt a XXÍC. Biennale, ame­lyen harminchárom ország négyszáz művésze mutatja be munkáit. A szocialista országok k'özül a Szovjetunió, Románia, Csehszlovákia és Lengyelország képzőművészete szerepel a nagy nemzetközi kiállításon. Japán filmszakemberek hosszú ideig küzdöt­tek azért, hogy a hatóságok engedélyezzék a Potyemkin cirkáló című, híres, régi szovjet film bemutatását. Társaságot is alakítottak a Potyemkin cirkáló támogatói néven, amelynek nemrég sikerült megkapnia az engedélyt. A filmet már vetítik Japánban. Most a társaság Dovzsannko Föld című filmjéért indított új akciót. í: Monoszlóy M-Dezsö: Játék a szimei fonál Mint gyermek, kinek esze karikája szivárványt játszik s képzeletvilága kékszínű mennyboltot kacag, oly tarka kedv dédelget mostan, s a dobhártyámba beledobban valami vígság riadó . •. Oly zöldszínü és kék a tó, a fű puha és csudajó rajta a bukfenc ... Mint igazlátó vén cigányasszonyok szeme csillan a mélyből a halak pikkelye ... Gurul a labda, csobban a víz, kerekül bennem s dobban a szív: Gurulni kéne az emberek közé, gurulni, akár a labda, hadd kapkodna futva és visongva és dobna a magosba bárki, én mint szaltózó játék örömosztón a feje fölött szállnék p s vigyáznék, hogy soha ne ejtsen a fóba.j ícRvyrrotwirory^^ 15

Next

/
Thumbnails
Contents