A Hét 1960/2 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1960-08-07 / 32. szám

ichard Nixon, az antikom­lunizmus 1. számú keresz­tesvítéze . és 'ellenlábasa Rockefel­ler, a köolajkirély Az öntömjénező Kennedy Akik alulmaradtak az elődöntőben: Lindon Johnston és Stuart Symington Akik 6 választék »kegyeiért" versengenek J* * « Az Egyesült Államokban javában folyik a választási küzdelem. A novemberi el­nökválasztásokon el kell dőlnie, ki tölti be majd az államfő és egyben a kormány­fő tisztjét az elkövetkező négy évben. A kél párt: a demokrata és köztársasági párt már megtartotta kongresszusát, ame­lyen jóváhagyták az elnökjelölteket. 1787-es kissé módosított amerikai alkot­mány értelmében most már a választók döntik el november első hétfőjét követő kedden, kit bíznak meg a/ amerikai elnök tisztségével. A demokrata párt a 13 éves Kennedy szenátort jelölte az elnöki tisztségre, l'g.v is mondhatnánk: a milliomos Kennedy!, mert politikai karrierjét már 2 évtizeddel ezelőtt milliomos papájának vagyona ala­pozta meg. Mint a Harward egyetem vég­zettje egy ideig Eondonban volt az USA nagykövete. A háború kitörésekor elle­ne/te Roosevelt elnök szándékát, hogy az Egyesült Államok hadba lépjen a fasiszta Németország ellen, összeveszett vele és kilépett az állami szolgálatból. Igazi kar­rierje 1952-ben kezdődött, amikor kiluik­tatta vetélytársát, Eodge-oc és elfoglalta helyét a szenátusban A tnosolygóképű, fiatalos megjelenésű Kennedy könnyelmű ígéretekkel igyeke­zett szert tenni népszerűségre. Mindent megígér és a hiszékeny, jámbor emberek készpénznek veszik szavát, mert 250 mil­lió dollárra beesölik a család vagyonát, a pénz pedig nagy ur Amerikában. Ken­nedy! a nagy szakszervezetek vezetői és bizonyos értelmiségi körök támogatják. Ellenfelei szentére vetik, hogy túl fiatal es tapasztalatlan meg katolikus. A köztársasági párt Nixont, az eddigi alelnököt jelölte az elnöki tisztségre, de komoly ellenjelöltje támadt Nelson Rocke­feller New-York-i kormányzó, a koronázat­lan ko.dajkirály szentélyében. Versenge­nek a hidegháborús uszításban és az erő­politika legképtelenebb változatainak hir­detőben. Rockefellert nem kell külön be­mutatni: egy egész nemzedékük uralja Amerikát. Nixon erkölcsi-politikai arcéle azonban jellemző arra, kik akarják ma képviselni az „amerikai nép" érdekeit. Nixont a kaliforniai milliomosok emelték ki az ismeretlenség homályából. Az o millióikkal bocsátkozott piszkos üzelmek­he, hogy mielőbb karriert csináljon a po­litikai küzdőtéren. Vetélytársaival tisztes­ségtelenül elbánt. Egyáltalán nem gáncs és félelem nélküli lovag, politikai meg­győződését, párttagságát úgy váltogatta, mint más a fehérneműjét. Mindig az erösebbhez húzott, így mászott felfelé a ranglétrán. Karrierjét bősz antikommu­nizmussal alapozta meg. A Szovjetunió első számú ellensége. A szovjetellenes politika az ú vesszőparipája. Annyira be­lelovalta magát a „világkommunizmus el­leni keresztesháborúba", hogy egyike azoknak az amerikai vezetőknek, akik közvetlenül felelősek az U—2 és az RB — 47 kémrepülök incidenseiért. . .S KIK AZ Ö BARÁTAIK? Madarat tolláról . . . mondja a régi köz­mondás, amelyet a hatalom amerikai je­löltjeire is vonatkoztathatunk. Nixon és a többiek barátai között első helyen sze­repel az ájtatoskodó Thoman Gates had­ügyminiszter, aki a párizsi csúcsértekez­let kezdetén elrendelt próbariadójával akarta próbára tenni az emberek idegeit. Nixonék kebelbarátja Allan Dulles, az amerikai kémkirály is, aki az El —2 és az RB —47 felsülése után bosszúsan további békerontú kémterveken töri a fejét a Szovjetunió ellen. Dullesszai karöltve irá­nyítja az USA külpolitikáját Christian Herter, aki szintén ludas a párizsi csúcs­értekezlet meghiúsulásában. Kik az ő barátik? A fasiszta Erancőtól, az olasz neofasisztáktól és Adenauertól a latin-amerikai kiskirályokig mindenki, aki elnyomja a népet és biztosítja a mo­nopóliumok korlátlan uralmát. Melyik párt győz Amerikában? Lényeg­telen. Egyik 19, a másik egy híján húsz. Nixonnak épp úgy nem hisznek az embe­rek, mint Kennedy kenetteljes szavalnak, ígéreteinek, hogy gondoskodni fog a munkanélküliség megszüntetéséről, az életszínvonal emelkedéséről, a négerek egyenjogúságának biztosításáról, stb. Kennedy épp olyan híve az erős kéz politikájának, mint Nixon. Ki is fejtette, hogy az amerikai imperializmus megszi­lárdítására fog törekedni külpolitikájában, amit a „politika, a gazdaság, az eszmék" ereje révén akar elérni. Az utolsó szó azonban Amerika népéé, mely egyre jobban átlát az érdekeivel hazárdjátékot tiző politikai kalandorok veszélyes, békeellenes mesterkedésein. E. I . Tizenöt éve hullott le Hirosimára az első atom­bomba. Az évforduló al­kalmából Bratislavában, a Kultúra és Pihenés Park­jában kiállították Iri Ma­ruki és Teslke Akamacu nemzetközi békedíjas művészek „Hirosima" cí­mű, monumentális fest­ményciklusát.

Next

/
Thumbnails
Contents