A Hét 1960/2 (5. évfolyam, 27-52. szám)
1960-07-31 / 31. szám
A művészeteknek van gyönyörködtetésen íellil egy ki nem mondott, de annál fontosabb céljuk: megmutatni az egyes országok keretein I belül élő népek vágyait, gondolkodásmódját, múltját és ezen épülő jövőjét. Egyik művészet sem tudja azt a minden népnek érthető nyelvet használni, mint a filmművészet és legyen bár a bemutatott játék vígjáték, dráma vagy szatíra, eltitkolhatatlanul kitűnik belőle a történet, mely az olasz—német „tengely" fennállásának Idejében játszódik le. De Sica egy kártyás olasz polgárt alakit, egyet a sok közül, aki úgy véli, hogy nincs semmi köze az egész ügyhöz, ami körülötte lejátszódik. Csak egy gondja van, a körülményekhez képest jól leélni az életét. Az események azonban megtanítják ezt az alapjában véve derék embert arra, .hogy az emberiség éppen azért került Ilyen lejtőre, mert sokan gondolkoztak úgy, mint ó. Saját személyes tapasztalatai alapján fejlődik ki benne az ellenállás gondolata, és önkéntes halálával húzza át az öt szennyes célokra felhasználó németek számításalt. A bratislavai amfiteátrumban megrendezett dolgozók fesztiváljának ünnepélyes megnyitó előadásán a Félbeszakított ének című csehszlovák—grúz közös produkciót mutatták be, melyben Július Pántlk játszotta a főszerepet. Sikert ért el a Merénylet című, Várkonyi rendezte film Is, melyben a blatorbágyl rémet, Matuska Szilvesztert Básthy Lajos játssza, aki maga Is megjelent a magyar delegáció élén. Kiemelkedő alkotások kö/Htt kell megemlítenünk n Rét utca a különböző társadalomban élő emberek életformája, erkölcslsege. elnyomottsága vagy felszabadultsága. Éppen ebben rejlik a film óriási jelentősége. A néző különösebb nyelvtudás nélkül megismerkedik a távoli országok népeinek helyzetével, a megismerés felismeréssé érlelődik, a felismerés pedig barátsággá vagy ellenállássá. Ennek a megismerésnek, barátkozásnak az elmélyítése jegyében született meg a nemzetközi filmfesztiválok megrendezésének gondolata. Csehszlovákia büszkén könyvelheti el azt a tényt, hogy a legrégibb, a velencei filmfesztivál megalakulása után, felszabadulásának második évében, 1646-ban a cannes-I filmfesztivállal egyldőben rendezte meg az első nagyszabású filmünnepséget, előbb Mariánske Láznéban, majd 1850-től az erre a célra sokkal alkalmasabb Karlovy Varyban, és ezt azőta céltudatosan minden évben megismételte. Kivételt csak tavaly tett, amikor is Moszkvában került sor a Nemzetközi Filmfesztivál megrendezésére. Hogy ennek a lelkes munkának világszerte milyen jó híre és eredménye van, azt mutatja a Fllmdolgozők Nemzetközi Szövetségének idén hozott határozata, melynek értelmében a csehszlovák filmfesztiválokat az élenjáró A. kategóriába tartozónak nyilvánították. Hazánkban a dolgozók XI.' Filmfesztiváljával majdnem egyldőben tartották meg a Karlovy Vary-I XII. Nemzetközi Filmfesztivált. Örömmel állapítjuk meg, hogy mindkét fesztivál műsorában a becfmu francia filmet Jean Gablnnal a lószerepben, ás a Csuszamlás elmü cseh filmet, melynek forgatókönyv-Iról Z. Brynlch, P. Kohout és J. Valach, a nyugatnémet Rózsát az államtitkárnak elmü szatírát, és a Magasabb elv elmü cseh filmet (lapunkban részletesen Irtunk róla). E filmek közül nem egynek Jósolunk magas díjazást. Az utóbbi években egyre sűrűbben megrendezett nemzetközi filmfesztiválok között ls Igen nagy jelentőséggel bfr a XII. Karlovy Vary-1 Nemzetközi Filmfesztivál. Bizonyltja azt az erős akaratot, mellyel a csehszlovák film dolgozóinak együttese karöltve hazánk politikai és gazdasági vezetőségével a film erejét a nemzetközi megértés és a népek közötti jóvlszony kiépítésének szolgálatába állította. Tárt karokkal hívta és fogadta a világ minden tájáról érkező szinészek, rendezők, esztéták és fllmgyártók elitjét, akik hazájukba visszatérve, a legjobb propagátoral lesznek a csehszlovák kulturális életszínvonal fejlődésének. Örömmel állapítjuk meg, hogy az össze| gyűlt szakemberek között mint új vendégek nemcsak Kuba és Peru, hanem a felszabadult afrikai gyarmatok fiatal filmgyártólnak dolgozói is megjelentek. SIMKÓ MARGIT mutatott filmek többsége mind tematikában, mind kidolgozás tekintetében felülmúlja az előző évek műsoranyagának színvonalát. Elsősorban emlitjűk meg a mindkét fesztiválon bemutatásra kerülő. Ballada a katonáról elmü szovjet remekmüvet (lapunkban már részletesen Ismertettük), melyet alkotója, Csuhraj a Karlovy Vary-1 fesztiválon szándékozott bemutatni, azonban a cannes-i fesztivál bizottsága az előzetes vetítés után nem akarta műsorából többé kiengedni. A film maradéktalanul bebizonyítja a szovjet emberek állásfoglalását a háború ellen, a becsület és az emberiesség oldalán. A második, minden elismerést megérdemlő kiváló film a tavalyi velencei fesztivál nagydiját elnyert Deila Rovere generális című olasz film, Roberto Rossalinl rendezésében és Vlttorio de Slca mesteri alakításában. Az olaszországi bemutatón a közönség a filmnek csak a katonai cenzúra által erősen megnyirbált példányát láthatta, a ml közönségünk előtt azonban teljes egészében került bemutatásra ez