A Hét 1960/1 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-04-03 / 14. szám

A magyar népgazdaság büszkesége, az ország acél-szive: a Sztálinvárosi Vasmű 1941-ben mintegy 600.000 anaűfabéta volt az országban. Ma már mindenki tud írni-olvasni. Közel 200.000 középiskolás diák és 32.000 főiskolai hallgató tanul a modem, korszerűen berendezett tanintézetekben A Magyar Népköztársaság 15 éve 15 évvel ezelőtt szabadult fel Magyarország 1045. április 4-e örök időkre arany betűkkel íródott be Magyarország sok vért és könnyet számontartó történetébe. Ezen s napon kergették ki a győztes szovjet hadak a fasiszta hordák utolsó maradványait az országból. Ezzel egyszersmind véget ért az a harc is, amelyet a magyar nép évszázadok óta nemzeti és állami függetlenségéért, gazdasági és kulturális felemelkedéséért, szociális viszonyainak megjavításáért folytatott. 1945-nek kellett eljönnie, a szovjet hadsereg történelmi győzelmének a hitleri fasizmus felett, hogy ezek a célok elérhetőkké váljanak. 1945 után a magyar nép sorsának irányításét a saját kezébe vette. A munkásosztály kiharcolta magának a hatalmat, s most él Magyarország Ismét — 400 év után először — önálló, független állami életet. Magyarország elmaradt agrárallam volt s e tekintetben igen szomorú volt a helyzet a földblrtokmegoszlás terén. A mezőgazdasági területek 43 százaléka volt a nagybirtokosok kezén. A birtokosok egy jelentéktelen kisebbségének — nem egészen 2 százalékának! — két és félszer annyi föld volt a tulajdonában, mint az öszszes földtulajdonosok 85 százalékának. Egyedül az Eszterházycsalád több mint kétszer annyi földterület felett rendelkezett, mint 741 000 törpebirtokos. Mintegy 80 főnemesi családnak volt 10 000 holdon felüli birtoka. A katolikus egyház is közel 900 000 hold földdel rendelkezett. A gazdasági bajokhoz járult még a Horthy-rezslm eszfbien háborús kalandja, mely 400 000 ember (136 000 katonai és 264 000 polgári személy) életébe, s 34,6 milliárd pengőjébe került az országnak, a dolgozó népnek! A nemzeti jövedelem az 1938/39-es költségvetési évben 5 milliárd pengőt tett kl, tehát hét év teljes nemzeti jövedelme veszett el a híború folyamán. S ha ezt 82 összeget elosztjuk a magyar munkások béralapjával (az 1941-es év átlagát véve alapul), kiderül, hogy a megsemmisült értékek a magyar munkásosztály több mint 60 évi jövedelmének felelnek meg! Hátborzongató adat! Az ország népe a kommunista párt vezetésével mindjárt a felszabadulás után hozzálátott a háború okozta sebek begyógyitásához, az újjáépítéshez. 1945-ben — a háború még tartott — a népi kormány első dolga volt, hogy nagyszabású földreformot valósított meg Magyarországon — az urak és a „három millió koldus" egykori hazájában. 642 000 földnélküli parasztnak 3 259 000 katasztrális hold földet osztottak szét. Kitűzték az első hároméves tervet, melynek célja az újjáépítés volt. Az első ötéves terv (1950— 54) célul tűzte ki, hogy Magyarországot, az elmaradt agrár-iparállamot lparillammá fejlessze. Kossuth Lajos már száz esztendővel ezelőtt iparosítani akarta az országot. Tőle származik a híres mondás: „Ipar nélkül félkarú óriás a nemzet." Nos, Kossuth álmát a népi demokrácia megvalósítja. Fontos ipartelepek épültek, mint a Sztálinvárosi Vasmű, s mellette egy teljesen új város, a Borsodi Vegyi Kombinát, a várpalotai erőmű és aluminlumkohászati üzem. Komlón új bányát tártak tel s új bányászváros épült. Almásfüzitőn. Magyaróváréit és Hatalmasan fellendült a tömegsport is. Csak egyetlen jellemző adat: egy-egy jelentősebb bajnoki vagy nemzetközi labdarúgó mérkőzést 80—100.090 ember néz végig a Népstadionban A Magyar Népköztársaság évi költségvetésének jelentós hányadát fordítja a dolgozók egyre fokozódó kulturális szükségleteinek kielégítésért. Az évi könyvkiadás meghaladja a 30 millió példányt; Ajkán timföldgyár létesült. Befejeződött a tiszalöki vízierőmü és csatornarendszer építése, amellyel öntözni lehet hatalmas, évszázadok óta aszályos területeket. Űj textilgyár épült Szegeden és Kaposvárott, készruha-Uzem Békéscsabán, Zalaegerszegen, Székesfehérvárott és Budapesten, Hajdú megyében gyógyszervegyészeti gyár, a Tisza mellett vegyészeti gyár létesült. A mezőgazdaság sem maradt el a beruházások terén. 1935-től 1956-ig a traktorpark 7104-ről 25 483-ra, az aratócséplőgép-park 0-ról 2269-re, a traktorvontatású eszközök száma 6669-röl 21847-re emelkedett. Ilyen arányú gazdasági fejlődés mellett — amikor tíz év alatt egy évszázados visszamaradást kellett behozni — természetesen elkerülhetetlenek voltak bizonyos hibák: a nehézgépipar túlzott támogatása egyes fogyasztási cikkeket gyártó iparágak rovására, nagyarányú mezőgazdasági beruházások, amelyek túlzottan megterhelték a mezőgazdasági dolgozókat, erőszakolt kollektivizálás stb. Ezt használta kl a nyugati imperializmus uszályába kapaszkodó belföldi és külföldi reakció, hogy 1956 októberében támadást intézzen a népi demokratikus államhatalom, a szocialista fejlődés, a munkásosztály és a dolgozó parasztság ellen. A magyar nép józan tömegei azonban — a Szovjetunió segítségével — leszámolt az ellenforradalommal. Megalakult a forradalmi munkásparaszt kormány és helyreállította a rendet az országban. A politikai helyzet gyors javulásával együtt megindult a gazdasági élet konszolidálódása is. Az ellenforradalom mintegy 20 milliárd forint anyagi kárt okozott a nemzetgazdaságnak. 1956 őszén és telén igen súlyos volt a gazdasági helyzet. Infláció és tömeges munkanélküliség réme fenyegetett. Az akkori nehéz helyzetet a Szovjetunió és a többi népidemokratikus országok baráti segítségével — sikerült áthidalni. 1957-ben Magyarországon különösen kedvező feltételek mellett hosszúlejáratú hiteleket kapott a szocialista államoktól. Egyedül a Szovjetunió 875 millió rubel értékű hosszúlejáratú hitelt nyújtott; a baráti országoktól összesen 1205 millió rubel hiteit kapott az ország. Ez segítette elő a népgazdaság helyreállítását s egy új fejlődés megindítását. A Szovjetunió 1945-ben felszabadította Magyarországot a fasizmus járma alól, 1956-ban pedig — amikor tíz munkás esztendő épitó sikerei, szociális vívmányai forogtak kockán — ismét baráti jobbját nyújtotta a szocializmust építő magyar népnek. S a magyar nép, mely élni akar, élni a szocialista világrend tagjaként, élni, s építeni boldogabb jövendőjét, a munkások, parasztok országát — nem felejt, hálával emlékszik ezekben a napokban a szovjet hősökre, akik meghozták neki a szabadságot. T. A.