A Hét 1960/1 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-30 / 5. szám

A tudósok gyakorlatilag készítik elő a repülést a világűrbe. Hő- és légnyomáskamrákban próbálják ki azt a felszerelést, amely egyaránt ellenáll az alacsony hőmérsékletnek és a nagyfokú nyomásváltozásnak. postakocsikon, omnibuszokon, szekereken, közlekedett. A laboratóriumokban már izzószálas villanylámpa világított, de a házakban még fél évszázad múlva is fáklyák füstöltek, gyertyák pislogtak, petróleumlámpák égtek. Napjainkban bámulatosan megrövidült az időszak, amíg a tudományos felfedezéstől eljutottunk a találmány megvalósításáig. A derékhad, azok az emberek, akik először hatolnak be az ismeretlen felfedezetlen, ki nem kutatott dolgok birodalmába, rohamosan tör előre. Történelmi vonatkozásban szinte csak pillanatok teltek el az első szputnyik felbocsátása óta, s íme már bejárta a világot a hír: A szovjet tudósok a ballisztikus rakétákkal végzett űrkutatások eredményei alapján az eddigieknél hatalmasabb, nehéz szputnyikok felbocsátását és a naprendszer bolygóira irányuló űrrepüléseket lehetővé tevő rakéta előkészítésén dolgoznak. Röppályájának legpontosabb kidolgozása céljából január 20-án az első ilyenfajta többlépcsős és utolsó fokozat nélküli rakétát már felbocsájtották, még hozzá roppant nagy sikerrel a Csendesóceán középső övezete felé, mely távol van a sűrű hajóforgalomtól, légi útvonalaktól és halászati központoktól. A rövid Jelentés alapján a világ közvéleménye máris képet kaphat a teljesítmény óriási jelentőségéről, ha tekintetbe veszi, hogy az eddigi rakétáknál elegendő volt a Szovjetunió területén belül megvalósítható próbaút. És az eddigi rakéták is alkalmasak voltak arra, hogy a sztratoszféra felső rétegébe juttassák a másfél tonnás III. Szputnyikot és eljuttassák a Hold közelébe az első automatikus űrállomást. Az új rakéta teljesítőképessége így nyilvánvalóan nagyobb lesz és még az eddigieknél is jelentősebb tudományos feladatok megoldására alkalmas. Az újabb szovjet rakétakísérlet-sorozat nemzetközi visszhangja rendkívül sokatmondó és már magában véve is elemzi az erőviszonyok alakulását. Az angol lapok vezetőhelyen közölték a TASZSZ vonatkozó közleményét és többé kevésbé rosszul leplezett kárörömmel sandítanak Amerikára, ahol a szovjet tudomány újabb történelmi előrelépése megdöbbentő hatást keltett. A Daily Mirror főleg azt a tényt hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államok most már az eddiginél is inkább érezheti a rendkívüli költséges amerikai rakétakísérletek kudarcát. Ezt az állásfoglalást megfelelően kiegészíti a Daily Telegraph washingtoni tudósítója: Az amerikai világűr-tudósok, akik tiszteletteljes hitelt adnak a szovjet jelentéseknek, meg vannak győződve, hogy ezt a bejelentést is szószerint kell érteni és hogy a Szovjetunió világűr-repülésre alkalmas óriásrakétát próbál ki... Az angliai sajtóhangokon túlmenően éles kontúrokban mutatja meg a szovjet f-4 csillagok felé... Kétezerötszéz év. választ el minket azoktól a napoktól, amikor a görögországi Thales kezében a megdörzsölt borostyánkő magához ragadta a könnyű pelyhet. Kétezerötszáz év kellett hozzá, amíg a villamosság engedelmes eszközzé vált az ember alkotó kezében. Majdnem kétezerszer kerülte meg a Föld a Napot, amíg az emberiség az alexandriai Héron gőzzel forgatott kerekétől eljutott a gázturbináig. Hosszú volt az út a felfedezéstől a feltalálásig. Sokáig tartott, amíg a találmányok bekerültek a-} élet vérkeringésébe és lassan elterjedtek az egész »földön. Már működött valahol valamilyen gőzmözdony, de az emberiség továbbra is Hogy milyen lehet az új szovjet óriásrakéta? Ez némileg következtetni lehet a prágai űrhajózási kiállításon bemutatott szovjet űrrakéta-makettpöl is. A gigantikus rakétát — melynek méreteit jól érzékeéteti a képünk jobb alsó sarkában látható tehergépkocsi is - két darab hat fúvócsöves szárnyas rakéta segíti a felemelkedésben A szovjet óriásrakéták útja űrkutatás fölényét a legtöbb amerikai állásfoglalás is. A New York Times tudósítója kertelés nélkül kimondta: A szovjet kísérletek megerősítik sok amerikai szakértőnek azt a figyelmeztetését, hogy az Egyesült Államok helyzete a kozmikus térségért folyó versenyben állandóan rosszabbodik. A tények igazolják tudósainknak azt az aggodalmát, hogy az űrkutatásban mutatkozó szovjet fölény továbbra is gyorsan növekedni fog. A világűr meghódításában 1960 a nyugati világ számára „a legszomorúbb" lesz az első Szputnyik felbocsátása óta eltelt három esztendő közül. .. Nem kétséges, hogy a szovjet tudomány világraszóló sikerei szorosan összefüggnek a szocialista rendszer lényegével, melynek az egvik alapvető jellemvonása, hogy az igazi tudás mindig az emberekért van és építő gyakorlati célok realizálásához egyengeti a kijárást. Immár magasra nőtt a korunkbeli emberek szemében a bolygóközi rakéták eszméjével foglalkozó Ciolkovszkij orosz- tudós alakja. A cári hivatalnokok annakidején alkalmatlankodó vidéki csodabogárnak tartották ... Az Októberi Forradalom a nagy tudós munkásságának is elismerést hozott, de teljes egészében csak most tudjuk értékelni jövőbe látó géniuszát. Megjövendölte, hogy az emberiségnek sikerül kinyújtania a kezét a légkör határain túl. Beteljesedett! Meggyőződéssel hirdette, hogy az emberiség hatalmába keríti a Nap körüli térséget. Ehhez is megtörtént az első lépés! Az utódok, a szovjet tudomány szakemberei, az egész szovjet nép munkája, hozta meg a lélegzetelállító nagy sikert. A kommunizmus ereje beteljesedik. SÜMEGI ENDRE Szokolov szoöjet művész „A világűr meghódítása" című rajzsorozatából: Az űrhajó közeledik a Marshoz