A Hét 1960/1 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-03 / 1. szám
Bali sziget déli ré«zén húzódó hegyvonulat lábánál terül el Bedahulu nevú falucska, melyet a környék lakói röviden csak Bedulunak hívnak. Az alig pár száz lelket számláló települést sürü erdők, banánültetvények, kókuszpálma-ligetek és rizsföldek övezik, Először furcsának, sót hihetetlennek tűnik, ha azJt állítjuk, hogy ez eldugott falucska lakói igen jó ismerik hazánkat. Csehszlováklát. A bedulul faltalok szemében a felejthetetlen emlékek fénye villan meg Prága, Plzeft, Ostrava, Brno, Gottwaldov és Bratislava említésére. E városok nevei csaknem olyan kedvesek számukra, akárcsak Bedulu, Gianjar, Klungkung, Ubud, Mas, Den vagy Pasar. Épp a legjobbkor, Galungan ünnepén, azaz Újév napján érkeztünk a faluba. Ütött-kopottautóbuszunk Bedulutól jó két kilométernyíre, a semabuangi útkereszteződésnél állott meg. A legszebb s egyben a legnehezebb táncot, a „kebiar duduk"-ot egyedül Ni Losin tudja eltáncolni A faluba vezető úton a vakációnak örvendő gyerekekkel, néhány bivalyfogattal és egy sereg vidám fiatal lánnyal találkoztunk, akik kecses mozdulatokkal egyensúlyozták fejükön az áldoza 1 ajándékokkal megrakott kosarakat, melyeket a purlba — templomba — vittek. A távolból a — főként ütőhangszerekből álló - falusi gamelan (zenekar) monoton zenéjét hozta felénk a délutáni szellő. Ahcgy a faluba érkeztünk, elsőnek NI Losinnal, a tizennégy esztendős rizséruslánnyal találkoztunk; azzal a NI Loslnnal, aki négy évvel ezelőtt magas színvonalú táncművészeiével bámulatba ejtette a prágaiakat. De nemciak ő itt az egyetlen ismerősünk. Vele együtt még vagy harminc badulut fiú, lény és családapa érkezett hazánkba, hogy bemutassák közönségünknek egzotikus táncaikat. Bedulul barátaink nagy lelkesedéssel fogadtak bennünket, és egyenesen a purlba Invitáltak. A purl náluk ui. nemcsak templom, henem ez a falu társadalmi ás kulturális központja la. Itt tartják az esküvőket, ide jámak az emberek barátaikkal egy csésze kávéra, Itt tanulnak táncolni, muzsikálni, sőt, a szomszéd faluval megtartandó futbalimérkőzést la itt tárgyalják meg. Egyszóval purt nélkül ball falut el sem lehetne képzelni. Itt beszélgettünk hét ml ls közös élményeinkről. Este a vidám, színpompás ünnepségen NI Losr'n talán még szebben táncolt, mint nálunk, •Prágában. A zenészek derekén mintás, csehszlovák selyemkendőket fedeztünk fel, És aki közülük nem járt hazánkban, az saját maga festette ugyanazokat a mintákat meglévő kendőjére. De figyeljünk csak! Mintha agy ismerős dallamot hallanánk. Nem, nem tévedtünk. A bedului fiúk és lányok „JA do lesa nepojedu" kezdetű dalt énekelték, melyet a préga-oatraval úton tanultak meg csehszlovák be rátáiktól. Az eltelt Idő és a nagy 'távolság következtében a melódia kissé módosult ugyan, de számunkra az a legfontosabb, hogy — nem felejtették el! M. O. A bedulul asszonyok áldozati ajándékai Este, mikor az istenek már megelégelték az ínycsiklandozó áldozati ajándékok nézését, a sok finomságból pompás lakomét rendeznek a gyermekek száméra Minden elkészült. Megkezdődhetnek az újévi ünnepségek