A Hét 1960/1 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-06-26 / 26. szám

Jany4k a Petőfi hazat 1845-öt Írtak akkor, amikor Petőfi Sándor ellátogatott Losoncra, s itt töltött néhány napot. Ezeknek a napoknak az emlékét jelzi ma is a Vajansky utca 5. szőm alatti házon lévő emléktábla, melyet 1899-ben a vörös lakossága kegyeletből helyezett el, a melyet 1945-ben gonosz kezek ugyan eltővolltottak, de azt a Csemadok lucsenyecl szervezete 1952-ben ünnepélyes keretek között visszahe -lyezte. • j tkxL. • 20 Ez a Vajansky-utcai emléktábla azon ke /ls műemlék közé tarto;ík, melyek a gazdag történelmi múlttal rendelkező városnak megmaradtak. Féltő gonddal őrizték ezt a táblát a város dolgozói, akik látták, hogy a régi, szép emlékű kétemeletes ház - melynek falai között szép napokat töltött Fetőfi Sándor, a világszabadság nagy énekese -düledezik, s* nincs aki gondozná és rendbehozná. A kétemeletes ház tetőszerkezete már anynyira elromlott, hogy a II. emeleti lakásokból a lakókat ki kellett költöztetni, s az a veszély fenyegette az utcánjárókat, hogy a tetőszerkezet rájuk szakad. Mármár az épület lebontásáról volt sző, amikor a közszolgáltatási üzem a várostői megszerezte a ház tulajdonjogát és azonnal hozzálátott az épület megjavításához. A ház külső frohtja és a lakás belső eredeti szerkezete nem változik. Megmaradnak a belső boltíves szobák, úgy ahogy azt eredetileg építették, s ahogy az átvészelte a sok viszontagságot, mely a várost és ezt a házat a letűnt századokban érte. A város laköi nagy örömmel vették a hírt, hogy javítják a Petőfiházat, 8 a közszolgáltatási üzem jóvoltából továbbra ls kedves emléke marad a városnak! SÖLYOM LÄSZLÖ Ál fCimib v^a ' WW I^J jVlR^Wlí Iraopsy* Ém 4PB äej* ^^•erfüSaÄ? ^BtJ^Wlj H «LÄ j Ikfll jf 1KB . jísk SvW* ^^ Jj^üLt le. lAl^s —i— '—.j í ÉÉt .»'JB^r^m^ " Nyári itt a várva-várt nyár, mely a tanulóifjúság, de a dolgozók nagy tömegei részére ls a megérdemelt pihenés időszaka. Ilyenkor piheni |ci az elmúlt év féradaimait, és gyújt erét a következő év feladatainak elvégzéséhez a tanulóifjúság, a tanítók, de hazánk többi dolgozójának zöme ls. A szerkesztőség felkereste ebből az alkalomból Mózsl Ferenc pedagógust, hogy informálja olvasóinkat: milyen legyen a jó szünidei pihenés. — Talán azzal kéne kezdeni, hogy a fáradtság tulajdonképpen a központi idegrendszerben bekövetkező vedekezö jelenség. Feladata, hogy megóvja szervezetünket a teljes kimerüléstől, túlterheléstől. Hiszen valószínűleg mindnyájan éreztük már a fáradtság, a kimerültség érzését, melyet az ilyenkor oly Jóleső pihenés oszlat el. — Általában sokat lehet hallani az úgynevezett „aktiv-pihenés"-ről, jelentőségéről. Ezzel kapcsolatosan mi a pedagógus véleménye? Az általánosan Ismert pihenés az úgynevezett „édes semmittevés" a „dolce far niente" sok esetben nem pihentet, hanem éppen unalmat és ezáltal rossz körzérzetet szül. Az igazi felfrissülést — mint azt a fiziológiai kutatások eredményeként a modern pedagógia tanítja — csak a megszokott munkával ellentétes foglalkozás, ténykedés biztosítja. E tételnek minden bizonnyal igazat ad, aki már megpróbálta, hogy a szellemi munka okozta fáradalmát egy kis tornával, favágással, vagy hasonló, a szellemi munkával ellentétes, úgynevezett ,, aktív pihenéssel" orvosolja, ellensúlyozza. Az' aktiv pihenés lényege, hogy az agykéregben keletkező fáradtság-érzetet valamilyen más, az eredeti munkában részt nem vevő szerv (idegközpont) foglalkoztatása útján pihentetjük (ellensúlyozzuk) kl. E pihenési mód eredményességét a történelem számos nagyjának élete, munk&ssigénak sokoldalúsága ls bizonyltja. A régi polihisztorok példás ezermesterének útjét járja például az alkotó életének kilencedik évtizedét élő, neves művészettörténeti iró és történelmi kutató, Lyka Károly, aki „pihenésből" — mégpedig az aktív pihenés szórakoztató gyönyöréből — kiegészítette kakukkfű-rendszerezésével Közép-Európa növénykutatóinak munkáját. Nevéről több növényt is elneveztek és a magyar természettudományban a geobotanikus törzsgárda tagjának tekintik a Képzőművészeti Főiskola rektorprofesszorát. Mindent összevetve tehát: pihenésünket ne töltse kl a tétlenség, mert ez unalmat, nyúgösséget idéz elő. A ..dolce far niente" nem edzi, hanem gyengíti a szervezetet. Ezért javasoljuk: a pihenés Időszakában is legyen — foglalkozásunkkal ellentétes jellegű — napirendszerü munkánk. — A fenti elvek betartása mellett hogyan festene az iskolás gyermek aktiv pihenése, szünidei napirendje? — A legfontosabb elv: a nyári szünidő az iskolásgyermek számára jelentse az Iskolai munkából való teljes kikapcsolódást, de ne legyen ez csak szórakozás vagy rendszernélkUlf tétlenség. Lényeges, hogy jó friss levegőjű szobában aludjék, a 4—7 éves 11 órát, a 8—12 éves gyermek 9 órát. Reggel legkésőbb 8—9 órakor keljen fel, alaposan mosakodjon meg, gondosan öltözködjék fel. Elvégre nem maradhat egész délelőtt hálóruhában csak azért, mert „nincs iskola". — A reggeli után segítsen pl. a lakás kitakarításában. A "szünidőben a bevásárlás is az ő feladata lehet. Ez egyébként ls nagyszerű alkalom arra, hog^ egyrészt megismerkedjék a pénz vásárlóértékével, másrészt, hogy frissen tartsa számolási készségét. Egyes pedagógusok azt tanácsolják a fentiek érdekében, hogy a gyermek — egyik félig betelt füzetében — vezessen erről kiadási naplót. Mindenkor ügyelnünk kell azonban arra, hogy maradjon ideje a gyermeknek a szórakozásra, olvasásra, játékra ls. A játék, a séták, a fürdés, az olvasás idejét a délutáni órákra tegyük. A napközben történtekről, a gyermek élményeiről, olvasmányairól a késő délutáni órákban v este beszélgessünk el a gyermekkel. Majd ezután este 8 órakor alapos tisztálkodás után küldjük aludni a gyermeket. Természetes, hogy a fenti napirendvázlat csak hozzávetőleges séma, tág keret, mert minden családban végső fokon az életkörülményektől — a gyermekkel foglalkozó édesanya vagy nagymama elfoglaltságától — függ: melyik időpont legyen a szabad játék vagy például a séta, stb. ideje. Fontos tehát az, hogy jó pedagógiai érzékkel mindenkor igyekezzünk a nyári szünidőben megmenteni a tanulóifjúságot, gyermekeinket a lelketölő unalomtól. Erre pedig a legjobb módszer: az úgynevezett „aktív pihenés"-t legjobban biztosító napirendszerü foglalkoztatás.