A Hét 1960/1 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-06-26 / 26. szám

fantasztikus elbeszélés Hmlyzmtjálentéa Utazásunk célja: Sala-i nitrogéngyár, farkastoroki (Vléie hrdlo) Slovnaft. Fó témák: kéolaj, nitrogén, gépek, emberek. 1. cél: bebizonyítani, hogy a vegyi iparban végbemenő változások és folya­matok irodalmi vlzagálata korlátlan stflustarkaaágot tesz lehetftvé. 2. cél: bebizonyítani, hogy minden irodalom, még egy kémiai reakció is. 3. cél: bebizonyítani, hogy ahol em­berek vannak, ott az élet a pozitívnak és a negatívnak, a jónak és a rossznak, a logikusnak éa az ésszerűtlennek a dialektikus egysége. Indokolás: sz em­ber maga is mindezek dialektikus egy­sége és nem képes önmagát megtagad­ni Kezd/Ok a számok költészetével — Ejnye, még ez is van? — kérdezitek tálén. Eszetekbe jutnak a difikkor matematika órái — az algebra meg a trigonometria, — ezek az órák valóban minden fantfizia és poézis híjén szűkölködtek. E szerint tehát Igazatok lenne. Maga a szám még csak nem Is reális valóság, hanem az elvont emberi gondolkozás szülötte, absztrakció, amely látszatra nem takar semmit és alaposan mögéje keß nézned, hogy hátteré­ben meglásd az élet dinamikáját. Meg aztán nii naponta nagyon sok számot hallunk, összegeket és szorzatokat, százalékokat és grafikonok Iránymutatóit, értesülünk sok fény­évnyi távolságokról és a tizedes vessző mö­gött húsz nulla után következő atomnyi mére­tekről. Túlságosan megszoktuk a számokat ah­hoz, hogy valódi jelentőségükben érzékeljük őket. Az emberi természetnek az a tulajdonsága, hogyha túlsók, egyazon jellegű külső behatás éri immúnissá vélik, reagálás nélkül befogadja és elnyeli a benyomásokat. A számokkal is Így vagyunk. Hallja a fülünk... 220 százalék . . . húszmillió ... kétezer tonnával több ... A sze­münk látja ... ennyi százalék .,. annyi ton­na ... annyi mikron... és megszűnik felette gondolkozni, felületesen, megemésztetlenül en­gedjük fitfutni magunkon. Pedig a szómokban költészet rejlik. S nem is absztrakt költészet mint hinnénk, ennek a köl­tészetnek az ember, aki, ha céljai eléréséről van szó, konok és makacs teremtés, reális alapokat adott. Irodaim A harmadik ötéves terv a nemzetgazdaság feladatául tüzl kl, hogy vegyi iparuilk 1965-ben 2,5-szeresét termelje az 1957. évinek. Kettő és félszeresét. Egyszerű szám, nem is egész szám, tizedes tört. de nézzük meg, mi éli mögötte. Miben rejlik a költészete? Gyertek, keressük meg benne a lírát I A negyven méter magas vaakonstrukció te­tejéről belátjuk az egész ötszázhektárnyl te­rületű építkezést. Ilyen terjedelmű területen épül a köztársaság legnagyobb olajfinomítója Bratislava mellett, a farkastoroki Slovnaft, Innen a magasból nézve eltörpülnek a mé­retek, relatíve minden kisebb lesz. Nagy terü­letet, sok tárgyat lát az emberi szem, és hogy a helyes arányokat megtarthassa, kénytelen le­szűkíteni a méreteket. Példfiul az a földgyalu ott alattunk úgy néz ki, mint egy izmos szür­ke bogár. Pöfögése tompén, alig hallhatóan éri el fülemet. Fekete, kátrénypaplr tetejű bódé előtt áll, a kipufogóján kékes füstpamacsok köpődnek ki. hogy néhány pillanat műlva -el­tűnjenek a ragyogó júniusi napsütésben. A bó­déból apró fehéringes hangya jön elő, felmászik a földgyalura, a szürke bogár felmordul, söté­tebb, haragos füstöket lövel és tűrni kezdi a földet. Ha mellette állnál, megrendítene ereje és kérlelhetetlen gyalujának — mely előtt sem kő, sem évszázados fagyökér nem akadály — onasszlvséga, innen fentről nézve galancsinhajtó­bogárként hat, melyet a fehéringes hangya meg­nyergelt és szolgálatába állított. Amott egy daru csillogó bádoglemezeket emel. önkéntelenül is nyurga lábú, hosszú nyakú gólya Jut az ember eszébe, amely ezüstpikkelyes halat fogott. A hal kétségbeesetten ficánkol a csőrében — billegnek a fényes lemezek a drót­kötél végén — de nem szabadulhatnak. Erősen tartja őket a nagy madár, felemeli és odateszi félmeztelenre vetkőzött fiókéi elé: ..Nesztek. itt van! GsdnéÍjatok vele, amit akartok!" Azok pedig meghajlítják, kalapálják, kilyukasztják, szegecselik és befedik vele azokat a helyeket, amelyeket védeni kell az esőtől, rozsdásodéstól. Amott a kék messzeségben idegen tájak jel­legét lehelő kép csábit. Mintha megannyi szür­ke alumíniumlábas lenne szájával a főidre bo­rítva. A műfaj, mely hűen beszámolhat róluk az útleírás, Hanzelka és Zikmund stílusában Kirgiz jurtatábor. Nyílegyenes, frissen ásott mederben patak folyik melletünk. Bégető juh-Farkastorok: Ezek a boylerok még nem morognak . nyájakat és mokány méneseket keresel a kör­nyékükön, kancatejet ivó lovaspásztorok kísé­retében, de ezt nem találod. Kanyargó fehér utat találsz, melyen hatalmas porfelhőt verve vonul valami — sivatagi kép — nem ... nem vándorló tevekaraván, vagy vágtató lovascsapat, csak egy Tatra 111 szállítja a betonozáshoz a kavicsot. Közelről a jurték óriási méretűvé nőnek. Ezek az üzem nyersolaj és késztermék tároló tartá­lyai. Ez, amelyik előtt állunk', mántegy ötven méter átmérőjű, tizenkét méter magas, a fal vastagsága több mint egy centiméter. Impozáns méretű, soktonnfis acéllábas. Jurtának kissé nagy lenne, ellakhatna benne egy egész törzs, fiUatostól szekerestől. A kísérőnk azt mondja, 160 ezer hektoliteres. Üjra a számok rejtélyével állunk szemben. Egy litert el tudunk képzelni, tizet is, ímert gyakorlatban találkoztunk már vele, érzékeltük, de 160 ezer hektolitert... Ugyanaz az eset, mint amikor a kozmosz tá­volságait mérlegeljük, kívül esnek a közvetlen tapasztalásunkon. Egy bizonyos; a tiz hektós (1000 literes) boroshordó már nagy hordónak számit, ez a jurta itt pedig 16 ezerszer nagyobb. Köröskörül vagy harminc tartályt lótok. Ki tudja emögött a mondat mögött: ,.A vegyi ipar termelése öt év alatt két és félszeresére emel­kedik," hány hasonló tartály és- hány millió hektoliter kőolaj éli. Itt kezdődik a számok költészete. A vegyi üzemeknek különleges jellegzetessé­gük van, amelyet csak a tud érzékeltetni. Köröskörül csövek szövevényes hálózata. Kar­vastagságnyi csövek ... derékvastagsfignyi cső­kígyók .. . Keresztül-kasul szelik a kemencék környékét, erősfalú, túinyomfis alatt dolgozó, morgó boylerokat kötnek össze. A tartályokból dupla csővezeték szállítja a nyersolajat. Egy helyen, ahol a föld kérge fel van törve, látjuk, hogy a föld mélyét is csővezetékek hálózzák be. Vajon hány kilométernyi cső van tdt be­építve? A csövek és a boylerek fojtottan morognak.

Next

/
Thumbnails
Contents