A Hét 1960/1 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-05-22 / 21. szám

s Párizs mfajt Bolondok ezek a Lumiere fivérek, felveti őket á pénz, — mondogatták egymás között a jókedvű, de igényes párizsi közönségnek azon kiválasztott tagjai, akik 1895 január 28-án meghívót kaptak a lyoni gyáros két fiának kinematografiai előadására. A Boulevard de Capucin-on levő Grand Café különtermében mosolyogva foglalták el helyeiket a vendégek és már előre örültek a farsangi tréfának. De csakhamar elkomolyodtak. A sötét teremben kifeszített vásznomegjelent a Lumiere gyár képe, melynek kapuján a gyér munkásai tódultak ki az utcára, utána egy vonat megérkezését szemlélhették, majd feltűnt a francia tengerpart, hol fürdőzők lubickolnak a hullámokban. A jelenetek mindegyike csak egy-két percig tartott, és a meglepett nézőknek még legmerészebb álmukban sem jutott volna eszükbe hogy egy új művészet születésénél asszisztálnak, sem az, hogy e kezdetleges, ugrándozó képsorozatok néhány évtized alatt olyan fejlöd utat tesznek meg, hogy a filmgyártás még világviszonylatban is a legnagyobb Iparok közé tartozik majd. A mozgókép feltalálása nem egy ember nevéhez fűződik. Történelmi fejlődés szempontjából a mozi őse az árnyjáték. Ezt a játékot a kínai népi bábjátékosok mér évezredek előtt űzték. Szárított szamérbőrből fekete vagy színes alakokat vágtak ki és kifeszített vászon mögött mozgatva, müvésri előadásokkal szórakoztatták a közönséget. A játék később meghonosodott a japánoknál, araboknál, és elterjedt egész Európában. Newtontól kezdve sok fizikus foglalkozott az emberi szemben keletkezett utókép bebizonyításával, t. i. a szemben keletkezett képet még egy^ ideig látjuk akkor is, ha a kép már eltűnt. Ha a következő kép csak keveset különbözik az előzőtől, szemünkben ez a kép mozgásnak tűnik fel. Ennek a tételnek alapján használta először Uchatius a XVIII. században a sztroboszkopot, melyben a képek már rajzolva voltak (ez az alapja a rajzfilmnek is) később ezek helyére fényképek kerültek. Daguerres a fényérzékeny üveglemezeket, Estman a celluloid szalagot hozta forgalomba. Később egymás mellé felállított fényképezőgépekkel kísérleteztek, melyek előtt a szaladó alak elszakítva a gépékre kötött vékony szálat, sorozatosan exponált és így lefényképezte a mozgást. A kilencvenes években Edison, ez a zseniális ezermester már jelentős eredményeket ért el. Hollywoodban felállította az első stúdiót, a Black Mary-t. melyben Estman-Kodek celluloid filmekre sokszorosította felvételeit. De a mozigép mai szerkezete a Lumiere fivérek találmánya, melyet nevükre szabadalmaztak is. A század elején még a vásárokban felállított sátrakban kikiáltók csalták be a közönséget, de már felfigyelt a Tőke' Pathé, az első francia filmgyár 1907-ben már huszonnégy millió frank haszonnal zárta le az évet. Ez a szám, a frank akkori értéke mellett fantasztikus összeg volt. ^ ^^ A Lumiere fivérek első kinematografiai előadásának eredeti reklámplakátja harmadik bemufató Április 29-én Bratislavöban, a Kultúra és Pihenés Parkjában zsűfoit nézőtér előtt immár harmadik bemutató előadásét tartotta a CSISZ SZKP Magyar Népművészeti Együttese. Az együttes nagy érdeklődéssel vért több mint két órás műsora, az eddigi bemutatóktól eltérően mind formai, mind tartalmi tekintetben sok újat, figyelemre méltót hozott. A műsor első része a népművészet hagyományos vonalát követte. Lirikus, színes táncképek (Sárdózás, Véskatánc, Jánosnapi köszöntő) ügyesen megválasztott népdalok (Gömöri népdalok, Tilinkós stb.), szinte határozott, egységes keretbe foglalták a mondanivalót. Megismertetni és ápolni a szlovákiai magyar dolgozók népművészeti hagyományait, ez volt a cél és ezt az elsó rész teljes mértékben betöltötte. Különösen Rajter-Kvocsák Jánosnapi köszöntő tánca közvetlen, humoros hangvételével férkőzött közel a nézők szivéhez. A műsor második részében a társadalmi mondanivaló dominál. Sajnos azonban minden jó szándék ellenére', a táncokból - melyek a második rész gerincét alkotják — hiányzik az a sajátos szlovákiai magyar íz, mely az első részből spontánul, szinte a maga természetességével kisugárzott és közvetlen kapcsolatot teremtett a közönséggel. A tavalyi bemutató a Feketekői kastély című feudális korszakot ábrázoló impozáns táncdrámával záródott. Ma máiminden dicséretet megérdemel az együttes, hogy ezen túl, eljutott a felszabadulás, sőt a mai életünk ábrázolásáig is. A Felszabadulás című tánckompozíció témáját a Levente szervezet életéből meríti. Egy elhurcolt levente-csoport sorsán keresztül mutatja be a fasizmus embertelen eszközeit, utolsó erőfeszítését. A leventéket végül is a szovjet katonák szabadítják ki a fanatikus fasiszta fenevadok karmaiból. A téma új, meglepő. Eddig még hivatásos együttesekhél sem találkoztunk hasonló témával. Andrasovan Tibor zenéje hűen fejezi ki azokat a mély érzéseket, amelyek a fiatalok lelkéből feltörnek; a szabadságvágyat, a gyűlöletet, az őszinte boldog örömet. A drámai ' rész csúcspontja, amikor a kétségbeesésében mindenre elszánt anya arcul üti a levente oktatót, sajnos elhalványul és a pofonból csak legyintésre futja. A tánctrilógia harmadik része a Hej, halászok című kompozíció, mai, örömteli életünket ábrázolja. Egy csallóközi halászszövetkezet munkáján keresztül mutatja be a szövetkezeti gondolat emberformáló erejét. Itt is elmondhatjuk, hogy a téma, az ötlet újszerű. Az énekkari számok nem érvényesültek a nagy teremben úgy, mint tavaly a Hviezdoslav Színházban. Kodály—Virág Békesség óhajtása, a két Bunkócska (orosz forradalmi tömegdal) és Erkel Dózsa-áriája, melyet Tóth András énekelt így is nagy sikert aratott. Az együttes ezzel a gazdag műsorral hazánk felszabadulásá- -nak tizenöt éves évfordulóját köszöntötte. - d -Thomas A. Edison kerekeken járó filmstúdiója Hollywoodban a Black Mary (fekete Mary) Itt használt 1893-ban először celluloid fílmszalagot Jelenet a Feketeköi kastély c. táncdrám&ból