A Hét 1960/1 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-05-15 / 20. szám

Emberek, akik a kommunizmus alapjait rakják le Bizonyara találkoztak már vele villamoson, autóbuszban, talán egy büffében feketét ittak egymás mellett anélkül, hogy tudták volna, ez az ember húsz évvel korunk előtt jár. Te­hát unikum? No nem. Számira ez a jövőben­jérás egyszerűen mindennapi munkát jelent. Feladatot, metlyel naponta birkózik. Érdekes lehet, gondolják önök, érdekes lehet húsz évvel előre látni, húsz év múlva bekö­vetkező világban élni és dolgozni. Igen. érde­kes. De azért ne "gondoljanak valami alkimis­tához hesonlő csodabogárra, sem egy XX. szá­zadbeli Fausthoz méltó rejtelmes műhelyekre, melyekben rakéták, radarok és atomreaktorok a környezet legmegszökottabb tárgyai. A kísérleti mérőműszer-laboratóriumban semmi hasonlói nem találunk. Most a kommu­nizmus kevésbé reprezentáns, de nem ke­vésbé fontos előfeltételéről, az automatizálás­ról lesz szó. Az automatának (görög szó, magától mozgót jelent), mint a neve is mutatja, önmagától és megbízhatóan kell dolgoznia, s olyan kör­nyezetben, amely munkavégzésre nem éppen Ideális: füstben, porban, melegben, állandó rázkddtatások kíséretében. Megállás nélkül, éjjel és nappal. Csak Igy tudja teljesíteni fő feladatát: többet gyártani, mint a legügyesebb szakmunkás. Itt, Rotschlld valamikori várának kertjében, a Vltkovicei Vasmüvek új épületének harmadik emeletén műszereket terveznek, amelyek lehe­tővé teszik az automatizálást. Műszereket, me­lyek helyettesítik az emberi szemet, és az emberi kezet... A termelésben bonyolult feladat az automa­tizálás. Nézzük például az acélgyártás auto­matizálását. Acélt gyártani annyit jelent, mint a nyers vasból kiégetni a nemkívánatos ele­meket, a ként, foszfort, fölös szenet stb. Hogy megfelelő minőséget érjünk el, az Izzó érc­fürdőbe viszont meszet, ferromangánt, alumí­niumot és egyéb anyagokat kell adagolni. Sza­bályozni kell az égő gázokat, ügyelni a ke­mencék boltozatára, nehogy elégjenek. — A falak színét figyelni ét a láng színét. A leg­csekélyebb figyelmetlenség mIHiOs károkat okozhat. Megfelel-e az automata Ilyen fontos helyek­re? Megbízható lesz-e? Meg kell felelnie! Az ember a termelés mai ütemét már nem bírja figyelemmel kisérni," nem eléggé érzékeny a szeme hozzá. Az eredmény? Elégett kemen­ceboltozatok, selejtes öntés. Az öntés folyama­téra emberi szemek helyett műszereknek kell felügyenliök. A kézi termelés helyébe automa­tizálás lép. Az emberek előtt, akik a kommu­nizmust készítik elő, nagy feladat áll: Műsze­reket szerkeszteni, melyek lehetővé teszik az automatizálást. Több csoportjuk dolgozik. A prágai kutatók számoló-, és statisztikai gépeket terveznek. A kun&iceiek az izzó állapotban történő mun­kafolyamatok automatizálásának lehetőségeit kutatják. V. Kyselovsky csoportjának, itt a mil­liomos Rotschlld kertjében, az a feladat jutott, hogy mérőműszereket tervezzen. 1958. január elsején kezdte három munka­társsal. Ma tizenkilencen vannak. Széleskörű kutatómunka folyik az Ipari te­levízió alkalmazási lehetőségei után: Ján Stuhllk mérnök csoportja például többek között azt kutatja, hogyan viselkedik a televlziős kame­ra hőségben. A cél: televíziós berendezést szerkeszteni, amely figyelemmel kíséri és em­beri szem számára láthatóvá teszi a Martin­kemencében lejátszódó folyamatokat. Ez ko­moly lépést jelent. Kérdezzétek csak meg az olvasztárt, kellemes-e az ezer fokos. Izzó acélfürdőbe belenézni? Ha a problémát meg­oldják, megszűnik az öntők szemidegének el­gyöngülése és állandó könnyezésük, amely Idő előtt munkaképtelenné tette őket. Egy másik televízió lencséjének furcsa fel­adat jutott. A füstöt kell figyelnie. A füsttel ugyanis százezrek szökhetnek a levegőbe. Amíg a régi acélmüvek kemencéit el nem látják a fűtőolajat szabályozó automatákkal, a fűtés gazdaságosságát csak a füst színéről lehet megállapítani. Milyen szlnü? A kamera segít figyelemmel kísérni. Talán csodálkoznak rajta, de az acélművek­ben és a nagyolvasztók üzeménél sosem tud­ták pontosan, mennyi acélt vagy nyersvasat termeltek. Szokás szerint beállították az óriási, ötven tonnás öntővödröket és folyt belé az izzó lávafolyó ... Egyszer több, egyszer keve­sebb. Szintmagassága" szerint meg lehetett ugyan becsülni a mennyiségét, de mérni? Kl merne mérőeszközzel közelíteni hozzá, amikor minden oldaláról tüzes acél fröccsen szét és süt mintha maga az izzó napkorong lenne az öntövödörben. A modern technológiában azonban mindent pontosan kell mérni. Kyselovsky mérnökre és munkatársaira új feladat vár. Mázsáló berende­zést keli tervezniök a háromszáz tonnás da­rura, amely pontosan lemérné az öntöveder tartalmát. Első pillantásra a feladat nem ls tűnik nehéznek, de üljenek csak egyszer öntés idején a da»us mellé. Szemüket elvakítja a fe-Vítkovicei hengermű. A hengerek közti nyomás nagyságát mérőműszer mutatja, amely az első lépést jelend a lemezhengerlés teljes automatizálása felé «•"'Г'"- • I I A televlziős készUlék lehetővé tette, hogy Karel Závada egyedUl dolgozzon a lemezhajlító gé­pen. Emellett munkája produktivitása ötven százalékkal emelkedett • héren Izzó vas fénye, néhány pillanat alatt forró pokollá változik a kis kabin. Minden fémalkatrész süt, tüzel. A tervező ebben a kör­nyezetben számol, néhány tizedes eltérésekkel," hőfokingadozással, rezgésekkel, az elektromos vezetők ellenállásának változásával. Kissé forog a fejünk, amikor elhagyjuk a darus kabinját. Igen, a kommunizmus Ipari alapjainak kiépítése nem könnyű dolog. Szívós munkát kíván, s kitartóan meg kell oldani egyik problémát a másik után. A Svét v obrazech cikke nyomán Ez a mérőberendezés-központ negyvennyolc mérőműszer adatait fogja feljegyezi* és el­lenőrizni. Ján Bedrich fizikus a höelemeket hitelesiti, amelyek az acélíUrdő hőfokát fogják mérni a Siemens Martin-kemencében

Next

/
Thumbnails
Contents