A Hét 1960/1 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-05-08 / 19. szám

Esküvői jelenet a Szülőföld clmü színes szlovák filmből megállt volna fejlődésében, és az maradt volna, ami a kapitalista országokban: ópium á haladó gondolat elaltatására. Néhány nyugati rendező: de Santis, Sadoul, Fellini stb. helyzete mutatja legjobban, hogy működésük milyen ellenállásba ütközik abban a pillanatban, ahogy filmjükkel a filmművészet fejlődését akarják szolgálni. Ennek ellenében azokban az országokban, ahol a filmgyárak az állam kezében vannak, figyelemreméltó alkotások születtek. Csehszlovákiában a felszabadulás előtt csak Prágánakt volt filmgyára. A barrandovi stúdió régebbi múltra tekint vissza, de Earópaszerte híres felszerelését, egész filmvárossá való fejlődését az államosításnak köszönheti. A kitűnő régi gárda, karöltve a tehetséges, mozgékony fiatalokkal, főleg az utóbbi években elismerésreméltó játékfilmeket készített, tudományos és dokumentációs filmjeik, híradóik pedig világviszonylatban is kitűnőek. Művészi kivitelű tudományos filmjeiket Népi Filmegyetem cím alatt hozzák forgalomba. Külön fejezetet érdemelnek a cseh báb-, rajzolt és gyermekfilmek, amelyek a csehszlovák filmnek az'egész világon tekintélyt sz.ereztek. Skupa professzor, tanítványa és követője J. Trnska. H. Tyrlovával és K. Zemannal karöltve, e műfajban mestermüveket alkotott és a prágai és gottwaldovi stúdiókban neveli jel az utánpótlást. A rendezői és technikai utánpótlásról viszont az Amu (Színművészeti Akadémia filmfakultása) gondoskodik, melynek hallgatóiból már sok kiváló rendező került ki. Az államosításnak köszönheti létét a Film Múzeum is, melyben hazai és külföldi, muzeális éAtékü modellek, füm • gépek és a filmmel összefüggő mindennemű anyag helyet talál. Óriási anyaggal rendelkezik a Filmarchívum, melyben közel 4000 filmet regisztrálnak. A tizenöt év alatt rengeteg filmújság, folyóirat látott napvilágot és a filmművészetről egész irodalom fejlődött ki hazánkban. A szlovák filmgyártás valóban csak a felszabadulással egyidóben született meg, nagyon szerény körülmények között, hiszen az első filmatelier, a rádió stúdiója volt. Az első filmeket a már tapasztalattal rendelkező cseh szakemberek segítségével készítették, ezek közül is az első Varuj! (rendező M. Frit) 1946-ban került a filmszínházakba. Majd egymásután készültek el a Farkasverem (rendező P. Bielik), a Válaszfal (P. .Bielik), A küzdelemnek holnap vége lesz (M. Cikán), majd Jilemnicky Töretlen föld című klasszikus regényéből készült filmváltozat. Ezt követte a külföldön is nagy sikert elért Szülőföld című film, majd F. Hetko Falu a hegyek közt című regényét filmesítették meg, hogy csak az úttörőket említsük. 1953-ban megkezdte működését' a kolibai stúdió, melynek kitűnő berendezését évről-évre tökéletesítik. , Az Állami Fümvállaldt filmszínházai behálózzák'egész Csehszlovákiát. A gombamódra szaporodó filmszínházak és szabadtéri mozik mellett gépesített vándormozik járják azokat a falukat, melyekben egyenlőre nincs állandó mozihelyiség. Az 1958-i brüsszeli világkiállításon először bemutatott polyekrán és laterna magica rendszerű vetítéssel az Állami Film új kifejezésmóddal gazdagította a filmművészetet és öregbítette a csehszlovák filmgyártás hírnevét. Nem minden megjelent irodalmi mű remekmű, nem minden zenemű örökéletű és nem minden festmény mestermunka, ugyanígy a csehszlovák filmstúdiókból kikerült alkotások sem mindig ütik meg azt a mértéket, amelyet a közönség és a kritika jogosan elvár. Azonban ha summázzuk az államosítás óta bemutatott filmek összességét, világosan kitűnik, hogy a Csehszlovák Állami Fümvállcdat mind tartalmi, mind kiviteli szempontból, mind szórakoztató és műveltségterjesztő mivoltában - szép eredménnyel érte meg tizenötödik születésnapi jubileumát. Simkő Margit A film a legfiatalabb művészet, itt született meg szemünk előtt. Míg a többi művészet - a tánc, az ének, a festészet, a zene — az amely első tudatos magáraébredése pillanatától kezdte meg fejlődését, a filmművészet, amely felöleli az összes művészeti ágakat, nem is jöhetett világra csak a technika századában. Amíg az írónak elég egy ceruza, a festőnek egy ecset és a többi művészet kifejezéséhez is csak minimális anyag vagy szerkezet szükséges, addig a film megalkotásában a szereplő színészeken kívül egy egész vezérkar vesz részt, nem is beszélve arról, hogy kivitelezése milyén óriási technikai felszerelést, műtermeket, gépeket követel meg. Azonban a film — a jó film - meghálálja a befektetett munkát, egy mindenki számára érthető világnyelven beszél, felvilágosító ereje határtalan, és éppen ebben rejlik a nagysága. A film az imperializmus idejében született meg, természetesen a monopolisták kezébe került és nyugaton most is azok kezében van. Nem szolgálja eredeti célját, a nagy tömegek nemes szórakozását és kulturális jelemelkedését, hanem egyes személyek vagy konszernek fantasztikus nyereségének bázisa. Ennélfogva ezeknek érdekük, hogy épp úgy, mint a rádió és a televízió, a tömegek szenzációéhségét elégítse ki. 1919-ben, mikor Lenin dekrétjével a szovjet fűmet államosította, egy újtípusú filmművészetet alapított, mely tervszerűen a nép kultúrájának emelését tűzte ki céljául. Az októberi forradalom és a szocialista rendszer nélkül, a filmművészet Bajaja: Jlrl Trnka bábjátéka Á Császár és a pék clmü filmben Wericb játszotta a főszerepet A francia négyes